A napokban már a templom betöltését bontják a miskolctapolcai ásatás helyszínén, ahol a Miskolcz-nemzetség által alapított bencés apátságra bukkantak. A régészeti munka több hónapja tart, számos váratlan lelet került elő a föld mélyéről, ezúttal azonban már jól látható a 12. századi apátság és a később, a 16. században épített templom, illetve az is, hogy a kettőnek – ugyan egymásra építették – építészeti szempontból semmi köze egymáshoz.
Az ásatás vezető régésze, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Pusztai Tamás elárulta, a keleti homlokzatot megtisztították, megtalálták az oltárt, s felszínre kerültek a sírboltok is. A 12. századi apátságot, mint arról már korábban több alkalommal beszámoltunk, tűzvész pusztította el. A területet sírboltnak használták, majd újra templomot emeltek a helyén. A leégett épület maradványait azonban egyáltalán nem hasznosították az új építkezés során.
– Érdekes, ahogyan jól látható módon kettéválik a két korszak építészete. A kolostort a 13. századig teljesen lebontották, majd egy új tervet dolgoztak ki, ami alapján az új épület elkészült. Mindkét kor jól láthatóvá vált már, s teljesen elkülöníthető egymástól – mondta Pusztai Tamás.
Az ásatás helyszínére a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, Búzás Gergely is megérkezett szerdán, hogy a helyszínen vehesse szemügyre az ásatást, s szakmai tanácsokkal segítse a régészek munkáját.
Az ásatás november 15-ig tart, azt követően pedig bemutatják a nagyközönségnek az eredményeket. Mint megtudtuk, a bemutatás módja még nem tisztázott, de semmiképp sem kívánják „magára hagyni” az egyik legnagyobb miskolci leletet. A helyszínen már több kisebb tárgyat – többek között pénzérméket, fémeket, csontokat – találtak, legutóbb egy, feltehetőleg az apáti kápolnából kidobott cserépdarabra bukkantak, ami majdnem eredeti minőségében hevert a föld mélyén. A darab vélhetően a 16. századi kályha része lehetett, s egy szent képét ábrázolja.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
Az ásatás vezető régésze, a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Pusztai Tamás elárulta, a keleti homlokzatot megtisztították, megtalálták az oltárt, s felszínre kerültek a sírboltok is. A 12. századi apátságot, mint arról már korábban több alkalommal beszámoltunk, tűzvész pusztította el. A területet sírboltnak használták, majd újra templomot emeltek a helyén. A leégett épület maradványait azonban egyáltalán nem hasznosították az új építkezés során.
– Érdekes, ahogyan jól látható módon kettéválik a két korszak építészete. A kolostort a 13. századig teljesen lebontották, majd egy új tervet dolgoztak ki, ami alapján az új épület elkészült. Mindkét kor jól láthatóvá vált már, s teljesen elkülöníthető egymástól – mondta Pusztai Tamás.
Az ásatás helyszínére a visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, Búzás Gergely is megérkezett szerdán, hogy a helyszínen vehesse szemügyre az ásatást, s szakmai tanácsokkal segítse a régészek munkáját.
Az ásatás november 15-ig tart, azt követően pedig bemutatják a nagyközönségnek az eredményeket. Mint megtudtuk, a bemutatás módja még nem tisztázott, de semmiképp sem kívánják „magára hagyni” az egyik legnagyobb miskolci leletet. A helyszínen már több kisebb tárgyat – többek között pénzérméket, fémeket, csontokat – találtak, legutóbb egy, feltehetőleg az apáti kápolnából kidobott cserépdarabra bukkantak, ami majdnem eredeti minőségében hevert a föld mélyén. A darab vélhetően a 16. századi kályha része lehetett, s egy szent képét ábrázolja.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.