Andrikné Hell Judit elmondta, az egyetemi honlapon is közzétettek egy felhívást, melyben a Miskolci Egyetem tájékoztatta a 2012/2013. tanév I. félévében beiratkozó állami (rész)ösztöndíjas hallgatókat, hogy „a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény értelmében hallgatói ösztöndíjszerződést kell kötniük a Magyar Állammal. A hallgatói ösztöndíjszerződés megkötése a beiratkozási eljárás része, ezért az egyetemen, közvetlenül a beiratkozás előtt szükséges azt aláírniuk”.– A hallgatói ösztöndíjszerződésben a hallgatók kötelezettséget vállalnak arra, hogy az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje kétszeresének megfelelő időtartamban Magyarországon vállalnak munkát – mondta.
Nagy Adrienn, a tanulmányi rektorhelyettes jogi referense hozzátette: a július 12-ei módosítás kitér arra is, hogy a hallgató a szerződés aláírásával vállalja: a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben a tanulmányi idő alatt, de legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezi az oklevelet.
– Ez egy hat féléves képzés esetén azt jelenti, hogy legfeljebb a kilencedik félév végére meg kell szereznie az oklevelet a hallgatónak, nyelvvizsgával együtt. Nagyobb intenzitással és fegyelemmel kell tehát tanulnia a diákoknak – hangsúlyozta a tanulmányi rektorhelyettes.
Amennyiben ez nem teljesül, úgy a 9 félév során „igénybe vett” állami ösztöndíj 50 százalékának megfelelő átalányt köteles megfizetni a hallgató a Magyar Államnak.
– Ez ösztönzi a hallgatókat arra, hogy rendszeres munkával teljesítsék a vállalt kötelezettségeiket. Korábban előfordulhatott, hogy sorozatosan passziváltatták félévüket a hallgatók, ezzel elhúzódott a tanulmányi időszak, és az adófizetők gyakorlatilag az egyén számára kényelmes tanmenetet támogatták. Ezt a mostani rendszer kizárja – utalt a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár által is hangoztatott alapelvekre Hell Judit.
További szigorítás, hogy a párhuzamos képzésben elvégzett félévek minden esetben már nem egynek, hanem kettőnek számítanak, tehát egy szemeszter alatt kettővel csökken az államilag támogatott félévek száma.
További változást jelent, hogy az Oktatási Hivatal (OH) által működtetett Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) fejlesztések révén alkalmassá válik a támogatási idő pontos nyilvántartására. Változatlan maradt az a szabály, mely szerint egy személy maximálisan 12 féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben.
Az Nftv. az átmeneti rendelkezések között rögzíti azt, hogy a korábban szerzett oklevelek esetében hogyan kell a támogatási időt számítani: akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szereztek oklevelet vagy bizonyítványt, az újabb felsőfokú tanulmányok megkezdésekor igazolniuk kell, hogy tanulmányaikat költségtérítés vagy önköltség fizetése mellett folytatták. Amennyiben ezt nem tudják igazolni, bármely képzési ciklus esetén azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként.
Lényeges változás még, hogy egy tantárgyból maximum ötször lehet javítóvizsgát tenni. Amennyiben még így sem sikerül a tárgyat teljesíteni, a felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a hallgatói jogviszonyt.
– Úgy gondolom, ez egy nagyon radikális szigorítás a kreditrendszert illetően – mondta a jogi referens.
Hell Judit hozzátette, ez a változás egyrészt fegyelmezettebb tanulásra készteti majd a hallgatókat, másrészt már a felvételi előtt arra sarkallja a jelentkezőket, hogy jobban fölmérjék, vajon alkalmasak-e egyáltalán a szak elvégzésére.
– Meggyőződésem, hogy magasfokú önismeretet is megkövetelnek a felsőoktatásban történt változások, hiszen most már érdemes alaposabban átgondolni, feltehetőleg képes vagyok-e az adott szak követelményeinek teljesítésére – mondta.
Ezek a változások a most szeptemberben beiratkozott hallgatókat érintik. A júliusi módosítás apropóját egyébként az adta, hogy az állami ösztöndíjszerződés részletszabályait tartalmazó rendeletet az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisítette. Most a rendeleti szabályozást törvényi szintre emelték, mely szeptember 1-jén lépett hatályba. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény végrehajtása tárgyában számos rendelet megalkotása várható a közeljövőben, melyek a részletszabályokat hivatottak taglalni, így további változások is várhatók a jogi referens véleménye szerint.
– Hangsúlyozottan kerettörvény az új felsőoktatási törvény, melyet tartalommal a végrehajtása tárgyában megszülető rendeletek fognak kitölteni – tette hozzá a tanulmányi rektorhelyettes.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.