– Bacsinszky András munkácsi püspök, mint tapolcai apát már 1777-ben kérelmet nyújtott be a budai magyar helytartótanácshoz, hogy főpapi miséinek helyszínéül, és a létszámában megnövekedett, helyi görög katolikus hívek számára biztosítsanak saját templomot. A megoldási elképzeléseket azonban felülírta az Eperjesi Egyházmegye létrehozása, ahová Miskolc 1816-ban átkerült – idézte fel a történelmi előzményeket Papp András székesegyházi parókus.
Később, Gaganecz József eperjesi püspök kérésére 1847-ben már az anyagiakat is biztosították az önálló templom és parókia létesítésére, a kivitelezést azonban visszavetették az 1848-as szabadságharc eseményei.
Mint megtudtuk, a Miskolci Görög Katolikus Egyházközség végül 1900. augusztus 20-án alakult meg, Szaffka Pál királyi közjegyző közreműködésével. 1905-ben költözött a városba az egyházközség első parókusa, Schirilla Szólon Andor. Az ő kérésére telket biztosított telket a templom építéséhez Miskolc város képviselőtestülete.
1910. május 22. megtörtént az alapkő letétele, 1912. szeptember 15.-én pedig az új templom felszentelése is, amelyet Nagyboldogasszonyról neveztek el.
Sz. S.
Fotó: Juhász Á.
Később, Gaganecz József eperjesi püspök kérésére 1847-ben már az anyagiakat is biztosították az önálló templom és parókia létesítésére, a kivitelezést azonban visszavetették az 1848-as szabadságharc eseményei.
Mint megtudtuk, a Miskolci Görög Katolikus Egyházközség végül 1900. augusztus 20-án alakult meg, Szaffka Pál királyi közjegyző közreműködésével. 1905-ben költözött a városba az egyházközség első parókusa, Schirilla Szólon Andor. Az ő kérésére telket biztosított telket a templom építéséhez Miskolc város képviselőtestülete.
1910. május 22. megtörtént az alapkő letétele, 1912. szeptember 15.-én pedig az új templom felszentelése is, amelyet Nagyboldogasszonyról neveztek el.
Sz. S.
Fotó: Juhász Á.