Mint arról mi is beszámoltunk már, ha valaki minden jogorvoslati lehetőséget kihasznált, korábban akár 4-5 évig is kihúzhatta Kanadában, mielőtt – végső esetben – kitoloncolták. Tavaly mintegy kétszázhuszonkét millió dollárjába, azaz csaknem 51 milliárd forintjába kerültek Kanadának a színlelt magyar menekültek, a számukra biztosított jóléti és egészségügyi juttatások miatt.
A menedékkérelmek elbírálását megszigorító, idén júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény alapján a kanadai állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium összeállítja azoknak a biztonságos demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét – az eddig akár több évig is elhúzódó procedúra helyett – 45 nap alatt fogják elutasítani, az érintetteket pedig kitoloncolni.
Mivel a Kanadai Határőrizeti Ügynökség nyilvántartása szerint, a „kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák” 40 százaléka Miskolcról érkezett, olyan hírek kaptak szárnyra, hogy hamarosan akár több ezer ilyen kitoloncolt "menedékkérő" érkezhet vissza a városba.
Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke portálunknak úgy nyilatkozott, véleménye szerint felesleges és értelmetlen ezzel riogatni a miskolciakat. a várossal kapcsolatban emlegetett, mintegy négyezer roma „kivándorlónak”, aki Kanadában próbált szerencsét, csak mintegy a harmada, negyede lehet miskolci, a többiek a vonzáskörzethez tartoznak. Ezeknek jó része már korábban hazajött – honvágy, családi vagy egyéb okok miatt – s azok sem egyszerre fognak érkezni, akiket ezután toloncolnak ki, hiszen ki sem egy tömegben mentek.
- Sokféle sorsról, élethelyzetről van szó, s ezeket a „menekülteket” egyáltalán nem lehet egy kalap alá venni, hiszen szép számmal vannak köztük olyanok is, akik korábban más országban végeztek már külföldi munkát, és most sem Magyarországra akarnak visszatérni - nyilatkozta a kisebbségi vezető. Emellett, akik már eltöltöttek valamennyi időt a tengerentúli országban, azok többnyire rendelkeznek olyan anyagi lehetőségekkel, hogy idehaza sem szorulnak rá a szociális ellátórendszerre. Váradi Gábor úgy vélte, a probléma kezeléséhez elsősorban azt kellene megvizsgálni, milyen társadalmi, szociális okok vezettek odáig az elmúlt húsz évben, hogy több ezer roma ki akar vándorolni, hiszen korábban – míg volt munkájuk, megélhetésük – ez egyáltalán nem volt jellemző.
Ahogy azt korábban közöltük, a miskolc városháza tájékoztatása szerint a jogszabályokat alapul véve, visszatérő családok esetében a települési önkormányzatoknak nincs olyan külön feladatuk, amire előre fel kellene készülniük. Akik számára nem megoldott a lakhatás, azoknak a szociális ellátórendszer különböző intézményei tudnak segíteni.
Megkerestük a miskolci hajléktalan-ellátó szervezeteket is. Egyelőre sem Magyar Vöröskereszt miskolci, Hajléktalanokat Gondozó Központjának, sem a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett, miskolci Gondviselés Házának a vezetői nem tapasztalták, hogy intézményeikben megnövekedett volna a forgalom a kilakoltatások, vagy a Kanadából hazatérő romák miatt.
A kanadai határőrizeti ügynökség szerint aggasztóan megnövekedett a kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák körében a bűnözői tevékenység is. A CBSA például csekkhamisításokról már évek óta tudott, most viszont arra figyeltek fel, hogy a csekkeket a Magyarországra visszatért menedékkérők címére érkezett levelekből kilopják, és az ő a bankszámlájukat is felhasználják. A torontói rendőrség teljes, erre szakosodott bandák szerveződését figyelte meg.
Dobi Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a megyében nem folytatnak nyomozást olyan ügyben, amely összefüggésben van a romák kanadai kivándorlásával, illetve az ezzel kapcsolatos, esetleges bűncselekményekkel. Tudomásuk szerint nem érkezett feljelentés, hivatalos megkeresés sem ilyen ügyekben.
Sz. S.
A menedékkérelmek elbírálását megszigorító, idén júniusban elfogadott, úgynevezett C-31-es törvény alapján a kanadai állampolgársági és bevándorlásügyi minisztérium összeállítja azoknak a biztonságos demokratikus országoknak a listáját, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat. Az ezekből az államokból érkezettek menedékkérelmét – az eddig akár több évig is elhúzódó procedúra helyett – 45 nap alatt fogják elutasítani, az érintetteket pedig kitoloncolni.
Mivel a Kanadai Határőrizeti Ügynökség nyilvántartása szerint, a „kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák” 40 százaléka Miskolcról érkezett, olyan hírek kaptak szárnyra, hogy hamarosan akár több ezer ilyen kitoloncolt "menedékkérő" érkezhet vissza a városba.
Váradi Gábor, a Miskolci Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke portálunknak úgy nyilatkozott, véleménye szerint felesleges és értelmetlen ezzel riogatni a miskolciakat. a várossal kapcsolatban emlegetett, mintegy négyezer roma „kivándorlónak”, aki Kanadában próbált szerencsét, csak mintegy a harmada, negyede lehet miskolci, a többiek a vonzáskörzethez tartoznak. Ezeknek jó része már korábban hazajött – honvágy, családi vagy egyéb okok miatt – s azok sem egyszerre fognak érkezni, akiket ezután toloncolnak ki, hiszen ki sem egy tömegben mentek.
- Sokféle sorsról, élethelyzetről van szó, s ezeket a „menekülteket” egyáltalán nem lehet egy kalap alá venni, hiszen szép számmal vannak köztük olyanok is, akik korábban más országban végeztek már külföldi munkát, és most sem Magyarországra akarnak visszatérni - nyilatkozta a kisebbségi vezető. Emellett, akik már eltöltöttek valamennyi időt a tengerentúli országban, azok többnyire rendelkeznek olyan anyagi lehetőségekkel, hogy idehaza sem szorulnak rá a szociális ellátórendszerre. Váradi Gábor úgy vélte, a probléma kezeléséhez elsősorban azt kellene megvizsgálni, milyen társadalmi, szociális okok vezettek odáig az elmúlt húsz évben, hogy több ezer roma ki akar vándorolni, hiszen korábban – míg volt munkájuk, megélhetésük – ez egyáltalán nem volt jellemző.
Ahogy azt korábban közöltük, a miskolc városháza tájékoztatása szerint a jogszabályokat alapul véve, visszatérő családok esetében a települési önkormányzatoknak nincs olyan külön feladatuk, amire előre fel kellene készülniük. Akik számára nem megoldott a lakhatás, azoknak a szociális ellátórendszer különböző intézményei tudnak segíteni.
Megkerestük a miskolci hajléktalan-ellátó szervezeteket is. Egyelőre sem Magyar Vöröskereszt miskolci, Hajléktalanokat Gondozó Központjának, sem a Máltai Szeretetszolgálat által működtetett, miskolci Gondviselés Házának a vezetői nem tapasztalták, hogy intézményeikben megnövekedett volna a forgalom a kilakoltatások, vagy a Kanadából hazatérő romák miatt.
A kanadai határőrizeti ügynökség szerint aggasztóan megnövekedett a kétes menedékkérelemmel Kanadában tartózkodó magyar romák körében a bűnözői tevékenység is. A CBSA például csekkhamisításokról már évek óta tudott, most viszont arra figyeltek fel, hogy a csekkeket a Magyarországra visszatért menedékkérők címére érkezett levelekből kilopják, és az ő a bankszámlájukat is felhasználják. A torontói rendőrség teljes, erre szakosodott bandák szerveződését figyelte meg.
Dobi Tamás, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta: a megyében nem folytatnak nyomozást olyan ügyben, amely összefüggésben van a romák kanadai kivándorlásával, illetve az ezzel kapcsolatos, esetleges bűncselekményekkel. Tudomásuk szerint nem érkezett feljelentés, hivatalos megkeresés sem ilyen ügyekben.
Sz. S.