Közölte, hogy az október 1-jei jogszabályváltozás előkészítése ütemesen, jól haladt, s a törvénymódosítás az országos levéltáron túl 20 megyei levéltárat érint, ugyanis Győr-Moson-Sopron megyében két ilyen intézmény is működik. A nemzeti levéltár új alapító okiratát pénteken hagyják jóvá, továbbá új szervezeti és működési szabályzat is készül - tette hozzá.
A miniszteri biztos elmondta: az új szervezeti struktúra értelmében a nemzeti levéltár élén a főigazgató áll, egyik helyettese az országos, másik helyettese a megyei levéltári ügyeket viszi. A megyei igazgatók szakmai önállósága azonban megmarad.
Gyimesi Endre kiemelte: az állam kénytelen volt a saját kezébe venni a levéltárakat, mert a nekik járó kulturális normatíva 2009-ben megszűnt a megyékben, illetve 2006 óta egyre kevesebb támogatást kaptak. Az anyagi biztonság indokolta tehát elsősorban a levéltárak integrációját, mert ezek eddig nagyon különböző anyagi körülmények között működtek - összegezte.
Beszélt arról is, hogy 2005 és 2010 között országosan 30-35 embert bocsátottak el a megyei levéltárak, ami egy átlagos megyei intézménynek felel meg. Hangsúlyozta: a mostani változás nem érinti a megyei levéltárakban dolgozók létszámát, de azt nem lehet tudni, hogy januárban a közigazgatás átalakítása érinti-e őket.
Kitért arra is, hogy a 20 megyei levéltárból már csak nyolcban van gazdasági munkatárs, de a cél az, hogy minden levéltárban maradjon gazdasági apparátus, amely a bizonyos nagyságrend alatti ügyeket intézi.
A miniszteri biztos arról is szólt, hogy a tervek szerint októberben veszi át az érintett iratanyagot a nemzeti levéltár a Politikatörténeti Intézettől (PTI), ehhez azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak határozatot kell hoznia, mert a PTI magától nem hajlandó átadni az iratokat.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a törvénymódosítás értelmében október 1-jétől már nem kuratórium útján, hanem vezetőjének döntése alapján adhatja ki a kutatási engedélyeket - jegyezte meg.
MTI
A miniszteri biztos elmondta: az új szervezeti struktúra értelmében a nemzeti levéltár élén a főigazgató áll, egyik helyettese az országos, másik helyettese a megyei levéltári ügyeket viszi. A megyei igazgatók szakmai önállósága azonban megmarad.
Gyimesi Endre kiemelte: az állam kénytelen volt a saját kezébe venni a levéltárakat, mert a nekik járó kulturális normatíva 2009-ben megszűnt a megyékben, illetve 2006 óta egyre kevesebb támogatást kaptak. Az anyagi biztonság indokolta tehát elsősorban a levéltárak integrációját, mert ezek eddig nagyon különböző anyagi körülmények között működtek - összegezte.
Beszélt arról is, hogy 2005 és 2010 között országosan 30-35 embert bocsátottak el a megyei levéltárak, ami egy átlagos megyei intézménynek felel meg. Hangsúlyozta: a mostani változás nem érinti a megyei levéltárakban dolgozók létszámát, de azt nem lehet tudni, hogy januárban a közigazgatás átalakítása érinti-e őket.
Kitért arra is, hogy a 20 megyei levéltárból már csak nyolcban van gazdasági munkatárs, de a cél az, hogy minden levéltárban maradjon gazdasági apparátus, amely a bizonyos nagyságrend alatti ügyeket intézi.
A miniszteri biztos arról is szólt, hogy a tervek szerint októberben veszi át az érintett iratanyagot a nemzeti levéltár a Politikatörténeti Intézettől (PTI), ehhez azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak határozatot kell hoznia, mert a PTI magától nem hajlandó átadni az iratokat.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára a törvénymódosítás értelmében október 1-jétől már nem kuratórium útján, hanem vezetőjének döntése alapján adhatja ki a kutatási engedélyeket - jegyezte meg.
MTI