E célt szolgálja a felsőoktatás reformja is - tette hozzá a tárcavezető.
Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte.
A diákok érdekeiről szólva a miniszter a legfontosabbnak a felsőoktatáshoz való hozzáférést jelölte meg. Ezt szolgálja az ösztöndíj- és a diákhitelrendszer, hogy szociális helyzete miatt senkinek ne kelljen kimaradnia az oktatásból - mondta, hozzátéve: a diploma értékét a finanszírozás módja is jelzi, ugyanakkor a hitelkonstrukció működtetéséről minden információnak rendelkezésre kell állnia.
Az egyetem a nemzeti elitet képzi, az össztársadalmi és az egyéni haszonnak összhangban kell állnia a finanszírozásban is - fejtette ki Balog Zoltán.
Az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki; a kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia.
Balog Zoltán fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása - fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami - mint mondta - 2014-től jelentős változásokat igényel.
- Amikor nemzeti célokat megfogalmazunk, összhangban kell lenniük a lehetőségeinkkel - jegyezte meg Balog Zoltán. Bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis 60 ezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
A miniszter végezetül arról beszélt, hogy az állam a gazdája az egyetemeknek, s vállalja ezt a felelősséget, amit a rektorokon keresztül gyakorol. Felhívta a figyelmet a szellemi elit képzésnek felelősségére, megjegyezve: "a minőségi élet képességének átadása az elit mindenkori feladata".
MTI
Balog Zoltán szerint az elmúlt két évben megkezdődött felsőoktatási változásokat a nemzeti, az egyéni és az intézményi érdek összehangolása vezérelte.
A diákok érdekeiről szólva a miniszter a legfontosabbnak a felsőoktatáshoz való hozzáférést jelölte meg. Ezt szolgálja az ösztöndíj- és a diákhitelrendszer, hogy szociális helyzete miatt senkinek ne kelljen kimaradnia az oktatásból - mondta, hozzátéve: a diploma értékét a finanszírozás módja is jelzi, ugyanakkor a hitelkonstrukció működtetéséről minden információnak rendelkezésre kell állnia.
Az egyetem a nemzeti elitet képzi, az össztársadalmi és az egyéni haszonnak összhangban kell állnia a finanszírozásban is - fejtette ki Balog Zoltán.
Az önfinanszírozó felsőoktatás kapcsán megjegyezte, hogy a tudomány, a fejlesztés világából az állam semmiképpen nem vonulhat ki; a kiváló és a kutató egyetemeknek többletforrásra van szükségük, de ennek minőségi rendszerhez is kell kapcsolódnia.
Balog Zoltán fontos kormányzati szándéknak nevezte olyan viszonyba hozni a két rendszert, hogy világossá váljék, hogyan hasznosulnak a költségvetési források és a külső források. Egy lépés erre a gazdasági tanácsok létrehozása - fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet az uniós források ésszerű felhasználására, ami - mint mondta - 2014-től jelentős változásokat igényel.
- Amikor nemzeti célokat megfogalmazunk, összhangban kell lenniük a lehetőségeinkkel - jegyezte meg Balog Zoltán. Bejelentette: olyan program készül, amelynek eredményeként az elkövetkező tíz évben megháromszorozzák, vagyis 60 ezer fölé emelik a hazánkban tanuló külföldi egyetemisták számát.
A miniszter végezetül arról beszélt, hogy az állam a gazdája az egyetemeknek, s vállalja ezt a felelősséget, amit a rektorokon keresztül gyakorol. Felhívta a figyelmet a szellemi elit képzésnek felelősségére, megjegyezve: "a minőségi élet képességének átadása az elit mindenkori feladata".
MTI