– Jó szokásainknak megfelelően az államigazgatás újjászervezésének egy újabb területéről (védelmi igazgatás – a szerző) fogunk ma tájékozódni, arról, hová jutottunk, és a megye szempontjából ennek milyen jelentősége van – kezdte Demeter Ervin kormánymegbízott a megyei államigazgatási kollégium keddi ülését a szervezet állandó tagjai: az államigazgatási szervek területi vezetői, a Kormányhivatalba integrálódott szakigazgatási szervek és a törzshivatal vezetői előtt.
Tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a megyei kormányhivatal egy szakigazgatási szervvel gyarapodott az elmúlt ülésük óta: a megyei rehabilitációs szolgálat a kormányhivatal keretei között működik. Az egyik szakigazgatási szervezetük, a kulturális örökségvédelmi iroda a törzshivatal hatósági főosztályán belül önálló osztályként működik tovább.
Az ülés első előadója Hende Csaba honvédelmi miniszter volt, aki elmondta, mélyreható átalakítások történtek a honvédelem egész rendszerében, így a védelmi igazgatás területén is. Új alaptörvény, új honvédelmi törvény és új katasztrófavédelmi törvény született.
– Az alaptörvény a minősített helyzeteket különleges jogrend fejezetben tárgyalja már, és megkülönböztet rendkívüli állapotot, szükségállapotot, megelőző védelmi helyzetet, váratlan támadást, valamint veszélyhelyzetet – tudtuk meg a honvédelmi minisztertől.
Az egyes helyzeteket röviden ismertetve Hende Csaba elmondta, a szükségállapot alfejezeten belül korábban együtt szerepelt a belső konfliktusok (polgárháborús helyzet, „bandaháborúk”) és a természeti vagy ipari katasztrófaesetek köre. Ezt szétválasztották, és például a polgárháborús helyzetet a „veszélyhelyzetek” közé sorolták.
– Fontos változás, hogy már az alaptörvény is előírja, a magyar honvédség közreműködik a katasztrófák elhárításában – mondta.
A tartalékos rendszer változásaival kapcsolatban elmondta, 2004-ben megszüntették a békeidejű sorkötelezettséget, ezzel együtt a tartalékos-rendszert is „gyakorlatilag kidobták az ablakon”. A helyette alakult önkéntes tartalékos haderő 2010 június elején a honvédelmi miniszter elmondása szerint mindössze 18 (!) tartalékosból állt.
– Ma több mint 4 ezer esküt tett, kiképzett és hadra fogható tartalékosa van Magyarországnak. A rendszerváltás óta ez a legnagyobb katonai képességfejlesztés az országban – hangsúlyozta Hende Csaba, aki hozzátette, 2014-re 8 ezerre szeretnék bővíteni számukat.
Kitért a Bükk Mentőcsoport munkájára is. Mint mondta, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szintén felállította a maga tartalékos rendszerét. A jövőben tehát a tényleges szolgálatban álló tűzoltók és rendőrök mellett azok a tartalékosok is bevethetők, akik a megyében a Bükk Mentőcsoport keretében „tettek esküt és vállalkoztak arra, hogy önfeláldozó módon mentenek életeket és javakat”.
Demeter Ervin a katasztrófavédelemmel kapcsolatban elmondta, az állam saját kezébe veszi ezt a feladatot, a szakszervek – tehát jelen esetben a honvédség és a katasztrófavédelem – szakmai irányításával, a kormánymegbízottal közös döntés alapján működik a rendszer.
– Felkészültünk rá, előkészítettük a mechanizmusokat és azokat az embereket, önkénteseket, akik ebben részt vesznek. Megítélésem szerint szervezettebben, olajozottabban tud majd működni, mint a korábbiak. A tapasztalatok, a gyakorlatok ezt mutatják – zárta a tájékoztatást Demeter Ervin.
A kormánymegbízott az aktuális kormányzati feladatokról és változásokról tartott előadást, majd Társy József vette át a szót. A kabinetfőnök az új köznevelési törvény aktuális kérdéseivel kapcsolatban elmondta, a köznevelés átfogó átalakításának egyik legfontosabb mozzanata, hogy január elsejétől állami fenntartásba kerülnek a köznevelési intézmények közül az általános iskolák, illetve a középfokú nevelési-oktatási intézmények, kivéve az óvodákat, aminek fenntartása változatlanul önkormányzati feladat lesz. A fenntartás és a működtetés az ún. Klebersberg Intézmény Fenntartó Központ fogja ezeket a feladatokat ellátni a 3000 fő feletti lélekszámú településeken, és ahol nem vállalják, a működtetést is, a fenntartást pedig átfogóan mindenhol.
– Bízunk benne, hogy a diákok, a pedagógusok és a szülők nem fognak érezni semmit az átalakításból – tette hozzá a kabinetfőnök.
Kujan I.
fotó: Fésüs Á.
Tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a megyei kormányhivatal egy szakigazgatási szervvel gyarapodott az elmúlt ülésük óta: a megyei rehabilitációs szolgálat a kormányhivatal keretei között működik. Az egyik szakigazgatási szervezetük, a kulturális örökségvédelmi iroda a törzshivatal hatósági főosztályán belül önálló osztályként működik tovább.
Az ülés első előadója Hende Csaba honvédelmi miniszter volt, aki elmondta, mélyreható átalakítások történtek a honvédelem egész rendszerében, így a védelmi igazgatás területén is. Új alaptörvény, új honvédelmi törvény és új katasztrófavédelmi törvény született.
– Az alaptörvény a minősített helyzeteket különleges jogrend fejezetben tárgyalja már, és megkülönböztet rendkívüli állapotot, szükségállapotot, megelőző védelmi helyzetet, váratlan támadást, valamint veszélyhelyzetet – tudtuk meg a honvédelmi minisztertől.
Az egyes helyzeteket röviden ismertetve Hende Csaba elmondta, a szükségállapot alfejezeten belül korábban együtt szerepelt a belső konfliktusok (polgárháborús helyzet, „bandaháborúk”) és a természeti vagy ipari katasztrófaesetek köre. Ezt szétválasztották, és például a polgárháborús helyzetet a „veszélyhelyzetek” közé sorolták.
– Fontos változás, hogy már az alaptörvény is előírja, a magyar honvédség közreműködik a katasztrófák elhárításában – mondta.
A tartalékos rendszer változásaival kapcsolatban elmondta, 2004-ben megszüntették a békeidejű sorkötelezettséget, ezzel együtt a tartalékos-rendszert is „gyakorlatilag kidobták az ablakon”. A helyette alakult önkéntes tartalékos haderő 2010 június elején a honvédelmi miniszter elmondása szerint mindössze 18 (!) tartalékosból állt.
– Ma több mint 4 ezer esküt tett, kiképzett és hadra fogható tartalékosa van Magyarországnak. A rendszerváltás óta ez a legnagyobb katonai képességfejlesztés az országban – hangsúlyozta Hende Csaba, aki hozzátette, 2014-re 8 ezerre szeretnék bővíteni számukat.
Kitért a Bükk Mentőcsoport munkájára is. Mint mondta, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szintén felállította a maga tartalékos rendszerét. A jövőben tehát a tényleges szolgálatban álló tűzoltók és rendőrök mellett azok a tartalékosok is bevethetők, akik a megyében a Bükk Mentőcsoport keretében „tettek esküt és vállalkoztak arra, hogy önfeláldozó módon mentenek életeket és javakat”.
Demeter Ervin a katasztrófavédelemmel kapcsolatban elmondta, az állam saját kezébe veszi ezt a feladatot, a szakszervek – tehát jelen esetben a honvédség és a katasztrófavédelem – szakmai irányításával, a kormánymegbízottal közös döntés alapján működik a rendszer.
– Felkészültünk rá, előkészítettük a mechanizmusokat és azokat az embereket, önkénteseket, akik ebben részt vesznek. Megítélésem szerint szervezettebben, olajozottabban tud majd működni, mint a korábbiak. A tapasztalatok, a gyakorlatok ezt mutatják – zárta a tájékoztatást Demeter Ervin.
A kormánymegbízott az aktuális kormányzati feladatokról és változásokról tartott előadást, majd Társy József vette át a szót. A kabinetfőnök az új köznevelési törvény aktuális kérdéseivel kapcsolatban elmondta, a köznevelés átfogó átalakításának egyik legfontosabb mozzanata, hogy január elsejétől állami fenntartásba kerülnek a köznevelési intézmények közül az általános iskolák, illetve a középfokú nevelési-oktatási intézmények, kivéve az óvodákat, aminek fenntartása változatlanul önkormányzati feladat lesz. A fenntartás és a működtetés az ún. Klebersberg Intézmény Fenntartó Központ fogja ezeket a feladatokat ellátni a 3000 fő feletti lélekszámú településeken, és ahol nem vállalják, a működtetést is, a fenntartást pedig átfogóan mindenhol.
– Bízunk benne, hogy a diákok, a pedagógusok és a szülők nem fognak érezni semmit az átalakításból – tette hozzá a kabinetfőnök.
Kujan I.
fotó: Fésüs Á.