Komplex fejlesztést tervez a városvezetés az Avason (frissítve!)

"Komplex, integrált és fenntartható"

Miskolc vezetése kiemelt feladatának tekinti az Avas városrész problémáinak megoldását, a városrész komplex fejlesztési stratégiájának megalkotását, megvalósítását. Ez csak széles társadalmi konszenzussal, a civil szervezetek, az egyházak, az oktatási intézmények bevonásával lehet eredményes – hangzott el pénteken az Avasi Gimnáziumban, ahol egy gondolatébresztő kerekasztalbeszélgetéssel vezették fel a stratégia kidolgozásának folyamatát.

Komplex, integrált és fenntartható. Ezzel a három kifejezéssel jellemezte Kiss Gábor alpolgármester, hogy milyen városfejlesztési stratégiát is kell megalkotni. Az unió ugyanis a következő fejlesztési ciklusban csak komplett fejlesztési célokat támogat. Vannak napi szintű, operatív ügyek, amelyek terhelik az avasi városrészt, de a napi feladatok mellett meg kell tervezni a jövőt. Első lépésként egy helyzetképet szeretnének készíteni, amely mentén el lehet indulni. Az alpolgármester hozzátette, vannak pozitív kezdeményezések, de nincs még kialakult párbeszéd a résztvevők között. A város vezetése pedig mindenképpen szeretne közösen gondolkodni a civilekkel, ennek kapcsán példaként említette Kiss Gábor, hogy a városközpontban a megürült orvosi rendelők épülete alkalmas lenne arra, hogy együtt egy közösségi teret alakítsanak ott ki.



Csöbör Katalin örömét fejezte ki, hogy elindult az egyeztetés, és hangsúlyozta, hogy a város vezetése már eddig is tett lépéseket a problémák megoldása felé, és a jövőben is ezen dolgoznak majd. Mivel a társasházak problémája határozott megoldást igényel, így ennek megfelelő határozott lépéseket tesznek.

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerint hiányzik az egyensúly és ez okozza a problémát. Amikor a városrész kiépült volt az embereknek munkája, a fiatalok belakták a városrészt, a munkahelyek hiánya miatt azonban elindultak a szociális feszültségek. Definiálni kell, hogy merre szeretne a város továbbmenni, ehhez milyen lépésekre van szükség, és ebben ki tud részt venni és hogyan. A helyzet a fészekrakó probléma miatt élesedett, ezért szükséges, hogy a nem fizető lakókat eltávolítsák a közösségből. Ha azonban áthelyeződik a probléma másik városrészbe úgy nem komplex a megoldás. Általában nagy családokról van szó, akik munkanélküliek, és nem a munka világában szocializálódtak. Akik igénylik, azoknak segítséget kell nyújtani ideiglenes lakhatással, felzárkóztatási programmal, társadalmi integrálással és megfelelő oktatással. Így a társadalom egyensúlya jobbá válik.

Iskolaigazgatók, civil szervezetek vezetői és az egyházak képviselői is megszólaltak

A felvezető után a fórum résztvevőit arra kérték, hogy adjanak egy rövid értékelést arról, hogyan látják az Avast, majd ha van megoldási javaslatuk, azt is mondják el. A meghívott résztvevők között voltak a városrész oktatási intézményeinek igazgatói, a civil szervezetek képviselői, a szociális intézmények képviselői, az egyházak képviselői, az önkormányzat illetékes osztályainak vezetői, a rendőrség, a Miskolc Holding és a pártok képviselői (a városrész három önkormányzati képviselője közül csak Varga Gergő jelent meg), a cigány nemzetiségi önkormányzat vezetője, és Csöbör Katalin országgyűlési képviselő.

A résztvevők a problémák között felsorolták a fészekrakó jelenségből adódó konfliktusokat és gondokat, a társasházak eladósodását, a szegénységet, a gyökértelenséget, hogy hiányoznak a közösségi terek, nagy az együttélési feszültség generációs és etnikai okok miatt is, kevés a megértés. Felmerült a lakótelep korából adódó infrastrukturális gond, a lakások műszaki állapota, ugyanakkor a legtöbben egyetértettek abban, hogy közbiztonságilag és élhetőség szempontjából sem olyan rossz hely a lakótelep, mint amilyen a híre.

Kosztica Patrik, a Miskolc Holding munkatársa a beilleszkedni képtelen lakókat, a rezsi díjakat említette problémaként, Földessy Judit, a Miskolci Családsegítő Szolgálat igazgatója szerint szervetlen fejlődés jött létre, az emberek gyökértelenek. Éppen ezért olyan programokra van szükség, amelyekkel meg tudják őket szólítani. Kovács László, a Kék Vonal Komputer Klubház képviseletében azt emelte ki, hogy nincs befogadó közösségi támogató rendszer a városrészben a fiatalok számára, ahol az iskolaidőn kívül el tudják tölteni értelmesen az idejüket, vagy egyszerűen csak ki tudnának kapcsolódni. Az anyagi nehézségeik miatt pedig nehéz a családokat megszólítani. Majó Márk több civil szervezet képviseletében is jelen volt, és szintén arról beszélt, hogy hiány van közösségekből és közösségi terekből. Véleménye szerint az Avason általános szociális krízis van.

Bodnár Roland, a Miskolci Rendőrkapitányság Avasi Rendőrőrs parancsnoka azzal kezdte, hogy rosszabb a városrész híre, mint amilyen a valódi helyzet. Bűnügyileg egyáltalán nem kell rosszabb állapotokkal szembenézniük, mint egy hasonló lakószámú városnak. Inkább olyan dolgokról van szó, amelyek zavarják, irritálják a lakóközösséget, ám ezek megoldása nem feltétlenül rendészeti kérdés. Azt viszont megemlítette, hogy tartani lehet a gettósodástól, vannak ugyanis olyan lépcsőházak, ahol már csak, vagy többségében olyan elemek laknak, akikkel gond van, és kicsi az esélye, hogy normál életmódot folytató családok egy ilyen lépcsőházba be akarnának költözni. 

Schmidtné Törő Ágnes, az Avasi Gimnázium igazgatója fontosnak tartja, hogy akik iskolát működtetnek, azok tudjanak összefogni, ez pedig példamutató rendezvényekkel valósulhat meg. Példaként említette az adventi programjukat a jezsuita gimnáziummal közösen, amely a lakosság számára is példaértékű lehet. Azt is megemlítette, sok szülő kérdezi a nyílt napokon, merje-e az Avasra járatni a gyermekét, ám nem rosszabb a közbiztonsági helyzet, mint más városrészben. Csapó Barbara, az önkormányzat egyházi és civil referense szerint nagyon jó az az irány, amely az intézmények segítségével már elindult.

Fedor Péter, görög katolikus parókus, a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója megemlítette, sok embert zsúfoltak be a területre az építkezés során a szürke panelek közé. Ezeknek az embereknek cél és irányt kell adni. Az intézmények együttműködését maga is szorgalmazta. Tamás Barna római katolikus plébános szerint szintén a gyökértelenség látható, ahogy az is, hogy sok a szegény ember, akik nem tudják a saját életüket megfelelően megszervezni. Az egyházak mögött azonban jónak találja a támogatottságot, ami azt jelenti, hogy van az emberekben akarat. Balogné Pálfi Gabriella, a Herman Ottó Általános Iskola és Munkácsy Mihály Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója arról beszélt, hogy a két iskola tanulóinak több mint fele hátrányos helyzetű, 28 és 43 százalékuk roma, 30 százalékuk valamilyen tanulási zavarral küzd, a két iskolából 57 gyerek ment a családjával külföldre. Sokan élnek nehéz körülmények között, és nem egyszerű ilyen háttérrel oktatni sem őket. 

Dandé András, az Avas-Dél Lakótelepi Református Missziói Egyházközség lelkésze szerint mindenképpen hosszú távú programokra, megoldásokra van szükség. Az eddigi egyeztetések megmaradtak a megbeszélés szintjén, reméli, most tovább is haladnak. Sélley Andrea, a Dialóg Egyesület vezetője szintén a magas rezsiköltséget, a munkanélküliség magas arányát, a generációs és etnikai különbségeket sorolta fel problémaforrásokként, amelyek nyomják a városrészben élőket. Véleménye szerint kevés a zöld terület, a játszótér, a közösségek fejlesztésére van szükség. Vassné Papp Nóra, az önkormányzat közrendvédelmi referense az ellenőrzésekről, míg Molnár Pálné hatósági osztályvezető a hatósági eljárásokról tett említést, amelyekkel igyekeznek kezelni az avasi helyzetet.

Váradi Gábor, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a megértést emelte ki elsőként, majd a munkanélküliségről, a közösségépítésről beszélt. Alakszai László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv igazgatója, az Avasért Egyesület elnöke a civil szervezetek működésére hívta fel a figyelmet, Nagy Zoltán és Csermán László egy panelberuházásokat végző cég képviseletében a társasházak nehéz helyzetéről beszéltek, ahol komoly problémák vannak a nem fizetőkkel és a kintlévőségekkel. 

Varga Gergő önkormányzati képviselő nem értett egyet a gyökértelenség felvetésével, véleménye szerint a lakótelep tele van értékekkel és értékes emberekkel. A kényszerüzemeltetési közösségek azonban nagy problémát jelentenek, melynek kapcsán megjegyezte, hogy pártja a Demokratikus Koalíció már összeállított egy anyagot. Takács Gábor, az önkormányzat társadalmi felzárkózási referense szerint az Avas nem tartozik a szegények lakta szegregátumok közé, Schweickhardt Gyula, a Miskolc Holding Zrt. projektvezetője szerint nincs átfogó szociális térkép, amire szükség lenne az Avason. Az Iparosított technológiával épült panelházak műszaki állapota rossz, várhatóan 15 év múlva megoldást kell találni rájuk, ezt máshol csak elbontással tudták kezelni.

Kiss János, a Fidesz frakció vezetője elmondta, a lakossági konzultációjuk alapján is folyamatosan igyekeznek megoldásokat kidolgozni, megoldásokat tenni a városvezetés felé. Persze ez pénzkérdés is, amihez megfelelő forrásra van szükség. Kós Ede a katolikus érseki hivatal roma pasztorációs referense a mélyszegénységről, ennek a kultúrájáról és a nemzetiségi problémákról beszélt.  

A megoldási javaslatok közt felvetődött, hogy legyenek közösségi rendezvények, és ennek megfelelő tér, hogy komplett szociális rendszer jön létre az Avason, az önkormányzat és a civil szervezetek dolgozzanak együtt. Az Avasi Gimnázium a színháztermét és az iskola előtti teret is felajánlotta rendezvényekhez, Fedor Péter a középiskolások önkéntes munkájára hívta fel a figyelmet, melyet ki lehet használni a városrészben. Kérték a több sportot is a gyereknek, ezekhez teret. Felvetődött, hogy munkacsoportokat kellene alakítani a hatékonyabb munkához, melynek kapcsán Kiss Gábor megjegyezte, a stratégia is munkacsoportokban alakul ki. Váradi Gábor a tapasztalati szakértők rendszerére hívta fel a figyelmet, akik olyan háttérből jöttek, mint amiben azok élnek, akiknek tanácsot adnak.

Összegzés

Kriza Ákos összefoglalójában megjegyezte: közgazdasági kérdésről is szó van itt. Mindenki az elpattanás határán van, ha pedig ez megtörténne, akkor sokat romlana a helyzet. Akik kevés pénzből élnek és nem tudják fenntartani a lakásukat, azok számára kisebb fenntartásút kell biztosítani, alternatívát kell mutatni ezeknek az embereknek. határozottan kell lépni, hogy a közösségek egyensúlyát helyreállítsák.

Kiss Gábor kijelentette: ezt a beszélgetést folytatni kell! Ha megvannak a célok, akkor lehet uniós forrásokat találni hozzájuk. Van olyan lépés is ami nem igényel forrást, csak szervezési kérdés, vannak kevés pénzből rövid távon megoldható problémák, és hosszú távú programok is. Ennek a kidolgozásában, megvalósításában számítanak a fórum résztvevőire, akikkel folyamatosan tartják a kapcsolatot a jövőben.