Közmeghallgatás: középpontban Lyukó helyzete

Kriza Ákos polgármester a közmeghallgatás kezdetén jelezte, az ilyen alkalmak célja, hogy az általános érdeklődésre számot tartó lakossági ügyekben elmondhassák hozzászólásaikat azok, akik ezt előzetesen jelezték.

Hangsúlyozta, előzetesen 23-an jelezték, hogy felszólalnának a közmeghallgatáson, ezekre, amely esetben mód volt, azonnal válaszolt vagy maga a polgármester, vagy az illetékes főosztály, osztályvezető, cégvezető, esetleg önkormányzati képviselő. Az eseményen jelen volt Bogyay Ferenc városi rendőrkapitány, bizonyos, a rendőrséget érintő kérdésekben ő válaszolt a probléma felvetőjének.

Lyukó: elszabadultak az indulatok

A legnagyobb indulatokat Lyukóbánya helyzete váltotta ki a meghallgatáson felszólalókból. Magyar Pálné, lyukóvölgyi lakos arról szólt, hogy bár évek óta mindig jelen van a közmeghallgatáson, konkrét válaszokat sosem kap, a régi gondok pedig megmaradtak, és mellé még újak is jelentkeznek. Hangsúlyozta, tudja, hogy az önkormányzatnál tisztában vannak a problémával, de az ott lakók nem érzik, hogy bármi is történne, nem javul a helyzetük. Magyar Pálné polgármesteri, országgyűlési, illetve önkormányzati képviselői bejárásokat sürgetett a területen, hogy szembesülhessenek a problémákkal – melyek közül a rossz közbiztonságot, az újratermelődő szeméthalmokat említette, illetve az elszaporodó kóbor kutyákra hívta fel a figyelmet külön is. A felszólaló sérelmezte az is, hogy – állítása szerint – Benczés Miklós, a térség önkormányzati képviselője nem elérhető, és a következő fogadóórájának időpontjáról sem lehet semmit tudni. Hangsúlyozta, örvendetes, hogy Gulyakútnál történnek fejlesztések, azt viszont sajnálatosnak nevezte, hogy a városrészben máshol nem.

Benczés Miklós visszautasította a személyével kapcsolatban elhangzottakat, mint mondta, folyamatosan elérhető, fogadóórája decemberben lesz – időpontja pedig, mint mindig, a MiNapban is meg lesz hirdetve – s mint mondta, a területen jelenleg is zajlik a szemétszedés a közmunkaprogram keretein belül. Benczés visszautasította azt is, hogy a városrészben kizárólag a Gulyakútnál történt volna fejlesztés – mint mondta a képviselői alapjából újultak meg többek között utak – melyek egyébként nagyon rossz állapotban vannak az egész körzetben – s éppen a napokban indul el egy újabb útfejlesztés, mintegy négymillió forint értékben.

Nikkelné Szupkai Zita szintén a környék romló közbiztonsági helyzetére hívta fel a figyelmet, mint mondta, családjának 1970 óta van ott ingatlanja, gond azonban csupán 2007 óta van, azóta viszont évről évre egyre nagyobb a probléma.

– 2007-ben sok család költözött be a városkörnyéki kisebb településről, a nagyobb szociális segély reményében, ezek tagjai jellemzően nem dolgoznak, és a városrészben elkezdtek lopni, fosztogatni, visznek mindent, ami mozdítható. A problémára tavaly is felhívtuk a figyelmet, azóta ellopták a faházunkat, 9 gyümölcsfánkat, a kerítést. Ki fog kárpótolni ezért miket? A földön nincs annyi pénz, amiből nekünk lyukóiaknak a kárait helyre lehetne hozni. A járőrök csak a főutcát ellenőrzik, ez pedig kevés, ettől a közbiztonság nem fog javulni – mondta. Béki Károly egyenesen úgy fogalmazott, felajánlaná három szintes lyukói víkendházát rendőrőrs céljára, amennyiben erre volna igény, mert ő már nem tudja, mit lehetne tenni a terület közbiztonságának érdekében.

– 1980-ban vettem a telket, megépítettem a házat, és probléma ezt követően 1997-ig egyáltalán nem volt. Azóta viszont mindeddig 23 alkalommal törtek be a házba, tettest a rendőrség egy alkalommal sem tudott felderíteni. A korábbi és a jelenlegi illetékeseknél is jártam már, senki nem tudott mit tenni. Én sem tudom mitévő legyek! – mondta Béki Károly.

Borosnyói Tibor szerint is békés családias övezet volt korábban Lyukó, ahol az emberek összetartottak, ma pedig rettegve járnak ki ingatlanjaikhoz, rettegnek, mit lopnak el következő alkalomra, hiszen a beköltözők „visznek mindent, ami a föld felett van, a földet is csak azért hagyják ott, mert azzal dolgozni kell”. Kriza Ákos válaszaiban úgy fogalmazott, a probléma olyan méreteket öltött Lyukóvölgyben, mely nem rövid távon nem megoldható, túlnőtt az önkormányzat, illetve a hatóság lehetőségein, ezzel kapcsolatban folyamatosan az egyeztetések a Belügyminisztériummal. Hangsúlyozta, a megoldáshoz hosszú távon szükséges lesz a családvédelmi, illetve a szociális átalakítása, illetve ezen elemeknek a munka világába történő visszavezetése. A polgármester reményét fejezte ki, hogy a folyamatos intézkedések, a hatóságokkal, társszervekkel való együttműködés hosszú távon eredményeket hoz majd.

Eladósodott társasházak, fészekrakó, közbiztonság

Batta Istvánné (Testvérvárosok útja), arról beszélt, hogy a „fészekrakós” lakások, illetve azok tulajdonosai miatt lassan fizetésképtelenné válik lakóközösségük, mint mondta, ez a probléma egyre több társasházat érint, és bár tisztában van vele, hogy maga az ügy még az előző ciklusban kezdődött, azt azonban megoldani most kell, és bíznak a mostani városvezetésben, hogy ebben eredményeket fogan elérni. Mint mondta, a kérdéses lakások nem fizetik sem a közös költséget, sem a közüzemi számlákat, van olyan „fészekrakós” lakás, mely egymaga több, mint 400 ezres tartozást halmozott fel, és a tulajdonos egy percet sem lakott ott, állandóan új és új bérlőnek adja azt ki. Batta Istvánné javasolta, hogy a „fészekrakó” ne adhassa ki a lakást, illetve a házkezelőnek legyen joga lezárni azokat a lakásokat, melyek nem fizetik a közüzemi számlákat.

Kriza Ákos válaszában leszögezte, ismeri a problémákat, azonban az európai jogrenddel szembemenni nem érdemes. Változás addig nem várható az ügyben, amíg a bankok nem lépnek, és nem árverezik el ezeket az ingatlanokat, a pénzintézetek azonban úgy tűnik, kivárnak.
– Ha ezek a lakások az önkormányzat tulajdonába tudnak kerülni (ez ügyben állami segítséget is szeretnénk kérni), azonnali lépéseket teszünk, változás csak akkor várható a lakóközösségek életében, ha ezeket a családokat el tudjuk távolítani, ehhez azonban az szükséges, hogy a lakások átkerüljenek a tulajdonunkba – hangsúlyozta Kriza Ákos.

Kenyeres Ernőné, a Vörösmarty 13-15. szám alatti társasházak problémáját tolmácsolta. Mint mondta, lakóközösségük életét egy felsőzsolcai árvízkárosult család keseríti meg, akik az egyik lépcsőházba költöztek be, hangosak, koszosak, a lépcsőházban dohányoznak, a környezetüket rombolják, egyszóval az együttélés alapvető szabályait sem tartják be. Mint mondta, nem érzik magukat biztonságban, kérték, hogy intézkedjen a polgármester, illetve a rendőrség. Kriza Ákos kijelentette, a városrészben fokozni fogják a hatósági ellenőrzések számát, és mivel az új járőrpárok útvonalába beleesik a társasház környéke, azok is fokozottan fognak figyelni a jelzett problémára.

Közterületek, utak, parkolók

Molnár Attila, a Széchenyi u. 4. és a környező, belvárosi társasházak nevében sürgette, hogy az udvarukban lévő parkoló mielőbb kikerülhessen a fizetős parkolási zónából, mint mondta, ezt már tavaly is kérte, de nem kapott választ azóta sem. Nagy problémának nevezte a közterületi italfogyasztást, illetve azt, hogy a kapualjakban, udvarokban dohányoznak napközben – javasolta, hogy tiltsák meg a belvárosban, a kiemelt övezetben a dohányzást, illetve sürgette a belvárosi rendőrőrs újraindítását. A parkolást érintő felvetésre Perecsenyi Attila, a RégióPark Kft. ügyvezetője jelezte, annak a cége nem tud eleget tenni, mivel az udvar közterület. Bogyay Ferenc rendőrkapitány arról szólt, hogy bár a rendőrség átszervezése folyamatban van, az új struktúrában sem szerepel a belvárosi rendőrőrs, a fiatalok belvárosban, közterületen történő alkoholfogyasztását azonban ő is nagy problémának tartotta, fellépni azonban – hangsúlyozta – nincs lehetősége a rendőrségnek.

Szatmári Erzsébet, a Melinda utca 2-12. közös képviselője köszönetet mondott Eperjesi Erikának és Molnár Péter önkormányzati képviselőknek a környéken létesített új játszótérért, és felhívta a figyelmet arra, hogy azt ne kerítsék be, mert nincs rá szükség. A közös képviselő problémaként parkolási problémákat, illetve járdahibákat említett még, illetve felhívta a figyelmet arra, hogy sok kutyatartó sétáltatja póráz nélkül háziállatait. „Végül azt kérdezte, mikor lesz több munkahely Miskolcon, hogy ne kelljen elhagynia a várost egy fiatalnak sem?”

Kriza Ákos válaszában kijelentette, Miskolc munkanélküliségi mutatói az elmúlt egy évben javultak, 1000-el több új munkahely van városunkban mint 2011. ugyanezen időszakában, és azon dolgozik a városvezetés, hogy további új álláshelyek jöjjenek létre. Hangsúlyozta, a további kérdésekre – mint minden egyéb esetben, amikor nincs mód helyben válaszolni – írásban fog reagálni az illetékes főosztály, osztály.

Kerek István, a Tapolcafürdőért Egyesület a polgármesteri hivataltól a városrészben épült református templom felé vezető útszakasz, illetve a területen lévő parkolók helyreállítását, illetve új parkolóhelyek létesítését kérte.

Tirkala Ferenc, a Dayka-ház közös képviselője szintén útjavításban kérte a város segítségét – mint mondta, a társasházat övező murvás út nagyon rossz állapotban van, autóval haladni rajta már nem biztonságos. Ezen túl jelezte, hogy nehézkessé vált szellőztetni a nagy zaj és por miatt, mióta megépült a négysávos Dayka utca, s „tudják, hogy ezt visszacsinálni már nem lehet”, de azt kérik a lakók, hogy vizsgálják felül a forgalomkorlátozást a kérdéses szakaszon a ház előtt. Végül pedig arra kérte a várost, hogy szállítsa el a társasház elől a hosszú hónapok óta ott parkoló rendszám nélküli haszongépjárművet.

Kriza Ákos, Kerek István felvetése miatt kérte az építési osztályt, illetve a főépítészt, hogy vizsgálja meg a tapolcai templom környékét, és készítsenek terveket az út, illetve a parkolók javítására. Tirkala Ferencnek válaszában úgy fogalmazott, a Dayka utca négysávosításának terve hosszú ideje szerepelt a városfejlesztési tervben, az fontos része a belvárost elkerülő körgyűrűnek, így nem tartja valószínűnek, hogy lehetséges a forgalomkorlátozás, az út helyreállítása azonban megoldható.

Szabó Sándor önkormányzati képviselő hozzátette, a körzetében található a Dayka-ház, és jövő évi terveiben szerepel az út aszfaltozása.

Csiszár Miklós jegyző elmondta, sürgős feladat Miskolcon egy olyan parkoló kialakítása ahol az útszélén, parkolóban hagyott, leállított autókat tárolhatná a város, hiszen több városrészből is kaptak jelzést hasonló problémáról.

Nagy József a Martin-kertvárosban található utcák vízelvezetése hiányának megoldását kérte a várostól. További problémaként vetette fel, hogy – tapasztalatai szerint – sokan nem tesznek eleget a kötelező eboltásról szóló szabályozásnak, ezért ebadó bevezetését javasolta.

Kriza Ákos válaszában kijelentette, a vízelvezetés valóban nagy gond Martin-kertvárosban, ugyanis korábban úgy épültek meg az utak, járdák, hogy a „vízelvezetés problematikájára még csak nem is gondoltak.”
– Ennek pótlása milliárdos beruházás lenne, azonban a főépítészt és osztályát arra kérem, annak lehetőségét vizsgálja meg, készítsen rá terveket, és pontos ütemezést is – mondta Kriza Ákos.

Miklós Béláné, a Hatósági Főosztály vezetője hozzátette, az ebrendészeti hozzájárulás bevezetésére minden önkormányzatnak módja van, a helyben történő bevezetésének lehetőségét pedig újból meg fogják vizsgálni.

Rinyu Ferenc a Kiskőkötő utca státuszának megváltoztatását kérte. Mint mondta, a terület – pontosabban az utca egyik fele – korábban üdülőövezetként volt besorolva, azonban az elmúlt években többen kiköltöztek oda, házat építettek, a munkákra pedig többen hitelt vettek fel, azonban aki üdülőövezetben lakik, az nem tud élni az árfolyamgát lehetőségével. További gond – folytatta – az oda vezető út helyzete, amit korábban saját költségen javíttatott meg, ám az mostanra ismét tönkrement. Harmadik problémakörként egy, az Egyetemvárosban működő éjszakai szórakozóegységet jelölt meg – mint mondta, az szinte minden hétköznap éjfél és hajnali öt óra között működik és zavarja a környéken élők nyugalmát.

Kriza Ákos válaszában hangsúlyozta, nem véletlen az utca besorolása, a jelenlegi infrastruktúra ugyanis arra épült ki, a városnak korábban voltak olyan tervei, hogy létesítsenek egy tapolcai körutat, ám ennek megvalósítása a jelenlegi városfejlesztési tervekben nem szerepel. A polgármester arra kérte a hatósági főosztályt, hogy vizsgálják meg a bejelentéseket a vendéglátóegységgel kapcsolatban, és amennyiben szükséges, intézkedjenek.

Közösségi közlekedés, Diósgyőr

Több olyan felszólaló is volt, aki a közösségi közlekedéssel kapcsolatban fejezte ki elégedetlenségét.

Láng Rudolf a zsúfolt buszokról, villamosokról, illetve a villamosok közlekedését szabályozó jelzőlámpák sokaságáról beszélt. Mint mondta, szükséges volna egy olyan rendszert telepíteni, melynek köszönhetően a lámpák érzékelnék a villamost, így zöldet adnának nekik.

Novák Józsefné elsősorban Diósgyőr problémáira hívta fel a figyelmet, melyek között a közösségi közlekedés szintén szerepelt. Mint mondta, a városrészben rengeteg embernek okoz gondot a korábbi bérletpénztár megszüntetése, mert így az Újgyőri főtér végállomásra, vagy a Felső-Majláthon létesített új pénztárig kell utaznia a helyieknek. Problémaként említette az 5, 15 autóbuszok áthelyezett végállomását, mellyel kapcsolatban javasolta azt, hogy legalább turisztikai szezonban érintsék a járatok Diósgyőr városközpontot. Kritizálta az 1, 1A buszok járatsűrűségét, illetve az 1-es villamosét is – mint mondta, a feléjük kibocsátott kapacitás nem elegendő arra, kielégítse az utazási igényeket.

Novák Józsefné ezentúl sürgette az úgynevezett „kisszilvamag” beépítésére készülő terveket, valamint szorgalmazta, hogy a jelenleginél is több járőr végezzen szolgálatot Diósgyőrben.

Kriza Ákos válaszában elmondta, a város közösségi közlekedésére még mindig nagyon sok panasz érkezik, tudomása szerint valóban rendkívül rossz a buszok és a villamosok sűrűsége Diósgyőrben, ezért sürgette, hogy új, a lakossági igényeket kielégítő menetrendet állítson össze az MVK. A polgármester kérte a közlekedési céget arra is, hogy mielőbb állítsa vissza a Diósgyőr városközpontban, a közelmúltig működő bérletpénztár működését.

A járőrök számának fokozásával kapcsolatban a polgármester úgy fogalmazott, kétszer annyi rendőr lát el szolgálatot jelenleg a miskolci utcákon, mint korábban.
– A gazdasági lehetőségeink, illetve a humánerőforrás miatt azonban egy határt kell húznunk, ennél több járőrt már nem lehet az utcákra vezényelni, a probléma megoldása érdekében a polgárőrség a feladatba való még mélyebb bevonása szükséges – tette hozzá Kriza Ákos.

További észrevételek

Szemes István, a Települések Megmaradásáért Egyesület vezetője arról beszélt, hogy szervezetük civil kontroll kívánna lenni az önkormányzat és társhatóságai által szervezett, rendszeres hatósági ellenőrzéseknek, melyeket jó kezdeményezésnek nevezett, de sürgette azt is, hogy ne csupán visszatérő ellenőrzések, de intézkedések is történjenek.

Kriza Ákos polgármester arról szólt, hogy a hatósági ellenőrzések célja éppen az, hogy csökkentsék a problémákat, és azért hangolták össze társhatóságokkal, és esetenként szolgáltatókkal is, hogy minél nagyobb eredményeket érjenek el. Kijelentette, van több olyan lakás, ahol végleges eredményeket értek már el, és a céljuk az, hogy ez más – jelenleg még problémás – ingatlan esetén is bekövetkezzen.

Horváth Béla nyugalmazott főépítész hozzászólásában csak címszavakban jelölte meg a témákat, melyekben hozzá kívánna szólni – s jelezte, azokról levélben fogja részletesen tájékoztatni Kriza Ákost. A város volt főépítésze egyebek mellett a „fészekrakós” lakások problémájával, a város adósságállományának rendezésével, a városvezetés által tett feljelentésekkel kapcsolatban tett fel kérdéseket, örömét fejezte ki az Y-híd újbóli napirendre tűzésével kapcsolatban, valamint jelezte, javaslatot fog tenni a polgármesternek a közmeghallgatások rendjének megújítására.

Kriza Ákos közölte, a feljelentések ügye halad a maga útján, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság dolgozik az ügyön. A város adósságállományáról elmondta, több lépést is tettek annak érdekében, hogy a város fizetőképessége megmaradjon, nagyon takarékosan gazdálkodik jelenleg Miskolc, és ez a jövőben is így marad.
– Az, hogy az állam átvállalta az adósságunk egy részét, tulajdonképpen azt biztosítja, hogy működőképes marad a város, a takarékos gazdálkodásra így is szükség lesz – hangsúlyozta Kriza Ákos.

Tajthy Ákos
Fotó: Juhász Ákos