Elsősorban felelősségvállalásra és a kóbor kutyák számának csökkentésére kívánnak indirekt módon hatni a törvényalkotók, hiszen hazánk nem szerepel a legjobb helyek között a felelős állattartás tekintetében. Magyarországon – a becslések szerint – minden negyedik ember tart kutyát, ám a chippel rendelkező ebek száma kevés, a kóbor kutyák száma pedig nagy.
Puskás Gábor, Mályiban praktizáló állatorvos szerint a kutyatulajdonosok nagy számban gondoskodtak a chip beültetéséről az utóbbi 7 évben.
– 2000 óta végzik az állatorvosok a chipes beültetést, hiszen az uniós csatlakozást követően ez is feltétele lett annak, hogy a kutyát külföldre vihesse gazdája. Sokan már korábban gondoskodtak a beültetésről, ennek leginkább az lehet az oka, hogy a chip segítségével könnyen megtalálható a kutya, ha eltűnik – mondta az állatorvos. Hozzátette, ezúttal szabállyal kötelezik a kutyatartókat, aminek van is hatása, hiszen nyár óta jelentősen növekedett a chipbeültetések száma.
Mint azt Puskás Gábor kiemelte, sokan már be akarták ültettetni a chipet kutyájukba, ám eddig idő-, illetve pénzhiány miatt mégsem tették, a szabályozás segítette a hajlandóságot. Az állatorvos véleménye szerint a legnagyobb baj, hogy nem csupán chip nélküli kutyák vannak nagy számban hazánkban, hanem sok az oltatlan eb is. Hangsúlyozta, azok, akik udvaron, megkötve tartják kutyájukat, még a kötelező védőoltásokat sem adatják be az ebeknek.
– Növekedett tehát azoknak a száma, akik elhozzák a kutyát, hogy beültessük a chipet, ám még mindig nagyon kevesen – tette hozzá. A Miskolci Állatkórházban is hasonló a tapasztalat. Ahogyan Pataki Júlia állatorvos kiemelte, megszaporodtak a chipes beültetések, de ez a szám még mindig sokkal kevesebb, mint kellene.
A január 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében kis-, közepes és nagytestűnek nyilvánítják a kutyákat. Az első kategóriába a maximum 20 kilogrammot nyomó, közepes testalkat kategóriába a 20-40 kilogramm közötti kutyák tartoznak. Az előírás pedig meghatározza, hogy a kistestű kutyáknak legalább 10, a közepes testűeknek 15, míg a nagytestű kutyáknak 20 négyzetméter területet kell biztosítani. A kikötést is meghatározták, ahol a kis négylábúak 4, a közepes testűek 6, a nagytestű kutyák pedig 8 méteres lánccal, kötéllel köthetők ki. Tilos a fülcsonkítás, farokkurtítást pedig csak az állat hétnapos koráig lehet végezni.
A beültetett chipek, transzponderek száma január 1-jétől bekerül egy országos adatbázisba, a tulajdonos adataival, az állat oltási rendszerével – így könnyű lesz az azonosítás, hiszen egy egységes rendszer jön létre Magyarországon, településekre is lebontva.
A transzponder rizs nagyságú, s éber állapotban is beadható, még érzéstelenítő sem szükséges. A kizárólag állatorvos által elvégezhető procedúrán a nyakbőr alá ültetik be a chipet minden négy hónaposnál idősebb kutyába.
Az állatvédelmi bírságra vonatkozó tételek is szigorodtak, 15 ezer forinttól több százezer forintig terjedhetnek, függően attól, mi történt az állattal. A szankciók kitérnek az ebharapásra is, melynek esetében részletesen körbejárják majd a körülményeket, s ezt követően vonják felelősségre a kutyatulajdonost. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott, az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, a kutyát elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint. Ugyanekkora összeggel büntetik azt, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
Puskás Gábor, Mályiban praktizáló állatorvos szerint a kutyatulajdonosok nagy számban gondoskodtak a chip beültetéséről az utóbbi 7 évben.
– 2000 óta végzik az állatorvosok a chipes beültetést, hiszen az uniós csatlakozást követően ez is feltétele lett annak, hogy a kutyát külföldre vihesse gazdája. Sokan már korábban gondoskodtak a beültetésről, ennek leginkább az lehet az oka, hogy a chip segítségével könnyen megtalálható a kutya, ha eltűnik – mondta az állatorvos. Hozzátette, ezúttal szabállyal kötelezik a kutyatartókat, aminek van is hatása, hiszen nyár óta jelentősen növekedett a chipbeültetések száma.
Mint azt Puskás Gábor kiemelte, sokan már be akarták ültettetni a chipet kutyájukba, ám eddig idő-, illetve pénzhiány miatt mégsem tették, a szabályozás segítette a hajlandóságot. Az állatorvos véleménye szerint a legnagyobb baj, hogy nem csupán chip nélküli kutyák vannak nagy számban hazánkban, hanem sok az oltatlan eb is. Hangsúlyozta, azok, akik udvaron, megkötve tartják kutyájukat, még a kötelező védőoltásokat sem adatják be az ebeknek.
– Növekedett tehát azoknak a száma, akik elhozzák a kutyát, hogy beültessük a chipet, ám még mindig nagyon kevesen – tette hozzá. A Miskolci Állatkórházban is hasonló a tapasztalat. Ahogyan Pataki Júlia állatorvos kiemelte, megszaporodtak a chipes beültetések, de ez a szám még mindig sokkal kevesebb, mint kellene.
A január 1-jétől életbe lépő szabályozás értelmében kis-, közepes és nagytestűnek nyilvánítják a kutyákat. Az első kategóriába a maximum 20 kilogrammot nyomó, közepes testalkat kategóriába a 20-40 kilogramm közötti kutyák tartoznak. Az előírás pedig meghatározza, hogy a kistestű kutyáknak legalább 10, a közepes testűeknek 15, míg a nagytestű kutyáknak 20 négyzetméter területet kell biztosítani. A kikötést is meghatározták, ahol a kis négylábúak 4, a közepes testűek 6, a nagytestű kutyák pedig 8 méteres lánccal, kötéllel köthetők ki. Tilos a fülcsonkítás, farokkurtítást pedig csak az állat hétnapos koráig lehet végezni.
A beültetett chipek, transzponderek száma január 1-jétől bekerül egy országos adatbázisba, a tulajdonos adataival, az állat oltási rendszerével – így könnyű lesz az azonosítás, hiszen egy egységes rendszer jön létre Magyarországon, településekre is lebontva.
A transzponder rizs nagyságú, s éber állapotban is beadható, még érzéstelenítő sem szükséges. A kizárólag állatorvos által elvégezhető procedúrán a nyakbőr alá ültetik be a chipet minden négy hónaposnál idősebb kutyába.
Az állatvédelmi bírságra vonatkozó tételek is szigorodtak, 15 ezer forinttól több százezer forintig terjedhetnek, függően attól, mi történt az állattal. A szankciók kitérnek az ebharapásra is, melynek esetében részletesen körbejárják majd a körülményeket, s ezt követően vonják felelősségre a kutyatulajdonost. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott, az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, a kutyát elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint. Ugyanekkora összeggel büntetik azt, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.