Lipták Attila megyei katasztrófavédelmi igazgató elmondta, hogy országos kampány indult a szénmonoxid mérgezések megelőzésére, ami azért is fontos, mivel alig kezdődött el a fűtési szezon, de már több tragédia történt az országban (megyénkben is volt két füstmérgezés, de szerencsére nem járt halállal- a szerző).
– A szénmonoxid nagyon alattomosan támad, pillanatok alatt bekövetkezhetnek a tragikus események. Ha túléli az áldozat, akkor is sokszor tartós egészségromlást szenved el. A szénmonoxid összefügg a fűtéssel, füstelvezető rendszerrel, épületgépészettel is. Szeretik az emberek a fűtési költségek csökkentése érdekében a tökéletesen szigetelő nyílászárókat, viszont ez a legnagyobb veszélyforrás. Csak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező berendezéseket használjanak. Nem javasoljuk a házi beépítést, a szükségmegoldásokat, mivel ezek is veszélyt jelenthetnek. Az időszakos felülvizsgálatokat, javításokat meg kell csináltatni szakemberrel. Pénzbe kerül, de életeket menthet!– utalt a kontármunkában rejlő veszélyekre Lipták Attila. A katasztrófavédelmi szakember a kiegészítő biztonsági berendezések felszerelését is javasolja, mint például a szénmonoxid mérőt. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek alkalmazása nem mentesít a rendszeres ellenőrzés, karbantartás elvégzése alól. Tapasztalatuk szerint a legnagyobb problémát a vegyes tüzelésű kazánok jelentik, ezért meg kell tanulni szakszerűen kezelni a berendezéseket.
Gelencsér Istvánné, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének a képviseletében a fűtési szezon egy másik problémájáról szólt, nevezetesen, hogy sok a fűtetlen lakásban élő rászoruló, egyre többen kérnek tüzelő támogatást. Jelenleg az adományokat gyűjtik, hogy segíteni tudjanak. Arra kérte az embereket, hogy figyeljenek ismerőseikre, a szomszédokra, jelezzék, ha valaki nem tud fűteni és megpróbálnak segíteni.
Bartha Tamás, az OMSZ miskolci mentőállomásának vezetője emlékeztetett rá, hogy foglalkozásukból adódóan általában elsőként a mentősök találkoznak szénmonoxid mérgezettekkel. A helyszín általában lakás, vagy garázs (utóbbi esetekben kipufogó gáz okozta mérgezés, előfordul öngyilkossági szándékkal is). Mivel színtelen, szagtalan gázról van szó, ezért közvetlenül nem érzékeli az ember, csak a hatását. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a szénmonoxid mérgezés első jele abroncs szerű fejfájás, majd hányás, izomgyengeség, később eszméletvesztés, szájzár, izomgörcs, oxigénhiány következtében agykárosodás. Amennyiben ilyen tüneteket észlelnek szellőztetni kell, vagy kimenni a szabadba, és értesíteni a mentőket, pontosan tájékoztatni a mentésirányítót, hogy hol vannak, hányan vannak. Amennyiben lakásban történt a mérgezés akkor általában többen vannak a sérültek és eltérő állapotban. A szénmonoxid a levegőnél könnyebb, ezért több szintes épületek esetében a felsőbbeken szoktak a súlyosabb esetekkel találkozni.
Kollár Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház stroke-toxikológiáján dolgozó adjunktus ugyancsak a megelőzés és a tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mivel gázkoncentráció mérő berendezés ritkán van kéznél, ezért amennyiben felmerül a szénmonoxid mérgezés gyanúja, azonnal szellőztetni kell. A tünetekkel kapcsolatos tájékoztatást nem csak a lakosság, hanem a háziorvosok felé is meg kell tenni. Ezzel kapcsolatban egy USA-ban készült felmérést idézett a szakember, amely szerint a szénmonoxid mérgezések 28 százalékát influenzaszerű, felső légúti megbetegedésnek nézték, 15 százalékát szívbetegségnek, 5-6 százalékát pedig részegségnek.
– Az első jelre, a fejfájásra, a hányásra jobban oda kell figyelni, a háziorvosnak is rá kell kérdezni a fejfájásra, például, ha kertbe kimegy, akkor enyhül-e? – tanácsolta Kollár Tibor a háziorvos kollégáknak, mert könnyen lehet, hogy a fejfájás oka a kismértékben visszaáramló, szivárgó füstgáz.
Pálmai Zsolt, a kéménysepréssel foglalkozó Termoment Kft. üzletágvezetője a balesetek megelőzése érdekében kérte, hogy mindenki engedje be a kéményseprőt és szívleljék meg a jelzéseit. Az ellenőrzések 60 százalékában van valamilyen észrevételük, 40 százalék pedig konkrét javítást igényel(ne). A matrica nem azt jelenti, hogy minden rendben, csupán az ellenőrzés tényét igazolja. A január 1-el életbe lépő kéményseprő törvény ezen a területen változást hoz, ugyanis amennyiben a kéményseprő nem tudja elvégezni a munkáját a tűzvédelmi hatóság végső esetben bírságot is kiszabhat. A szakember is megerősítette, hogy a gáz árának az emelkedése miatt sokan áttértek a szilárd tüzelőanyag használatára, vagy a vegyes tüzelésre. Sok régi kéményt beüzemeltek, illetve újak is épülnek. Tüzelni viszont nem mindenki tud. Felhívta a figyelmet, hogy a takarékosnak gondolt fojtott égetés növeli a károsanyag-képződést, ráadásul a berendezés is gyorsabban tönkremegy, a lerakódó kátrány pedig kéménytüzet okozhat. Ezért azt javasolja, hogy a levegőt csak akkor zárják el, ha már nem látható nyílt láng a kályhában, csak a parázs izzik.
A TIGÁZ képviselői nem vettek részt a tanácskozáson, viszont elkészítették a biztonságos földgázhasználat című tájékoztatót, amely elérhető a katasztrófavédelem honlapján.
Cs. L.
– A szénmonoxid nagyon alattomosan támad, pillanatok alatt bekövetkezhetnek a tragikus események. Ha túléli az áldozat, akkor is sokszor tartós egészségromlást szenved el. A szénmonoxid összefügg a fűtéssel, füstelvezető rendszerrel, épületgépészettel is. Szeretik az emberek a fűtési költségek csökkentése érdekében a tökéletesen szigetelő nyílászárókat, viszont ez a legnagyobb veszélyforrás. Csak megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező berendezéseket használjanak. Nem javasoljuk a házi beépítést, a szükségmegoldásokat, mivel ezek is veszélyt jelenthetnek. Az időszakos felülvizsgálatokat, javításokat meg kell csináltatni szakemberrel. Pénzbe kerül, de életeket menthet!– utalt a kontármunkában rejlő veszélyekre Lipták Attila. A katasztrófavédelmi szakember a kiegészítő biztonsági berendezések felszerelését is javasolja, mint például a szénmonoxid mérőt. Azonban felhívta a figyelmet arra, hogy ezek alkalmazása nem mentesít a rendszeres ellenőrzés, karbantartás elvégzése alól. Tapasztalatuk szerint a legnagyobb problémát a vegyes tüzelésű kazánok jelentik, ezért meg kell tanulni szakszerűen kezelni a berendezéseket.
Gelencsér Istvánné, a Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének a képviseletében a fűtési szezon egy másik problémájáról szólt, nevezetesen, hogy sok a fűtetlen lakásban élő rászoruló, egyre többen kérnek tüzelő támogatást. Jelenleg az adományokat gyűjtik, hogy segíteni tudjanak. Arra kérte az embereket, hogy figyeljenek ismerőseikre, a szomszédokra, jelezzék, ha valaki nem tud fűteni és megpróbálnak segíteni.
Bartha Tamás, az OMSZ miskolci mentőállomásának vezetője emlékeztetett rá, hogy foglalkozásukból adódóan általában elsőként a mentősök találkoznak szénmonoxid mérgezettekkel. A helyszín általában lakás, vagy garázs (utóbbi esetekben kipufogó gáz okozta mérgezés, előfordul öngyilkossági szándékkal is). Mivel színtelen, szagtalan gázról van szó, ezért közvetlenül nem érzékeli az ember, csak a hatását. Ezzel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a szénmonoxid mérgezés első jele abroncs szerű fejfájás, majd hányás, izomgyengeség, később eszméletvesztés, szájzár, izomgörcs, oxigénhiány következtében agykárosodás. Amennyiben ilyen tüneteket észlelnek szellőztetni kell, vagy kimenni a szabadba, és értesíteni a mentőket, pontosan tájékoztatni a mentésirányítót, hogy hol vannak, hányan vannak. Amennyiben lakásban történt a mérgezés akkor általában többen vannak a sérültek és eltérő állapotban. A szénmonoxid a levegőnél könnyebb, ezért több szintes épületek esetében a felsőbbeken szoktak a súlyosabb esetekkel találkozni.
Kollár Tibor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház stroke-toxikológiáján dolgozó adjunktus ugyancsak a megelőzés és a tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mivel gázkoncentráció mérő berendezés ritkán van kéznél, ezért amennyiben felmerül a szénmonoxid mérgezés gyanúja, azonnal szellőztetni kell. A tünetekkel kapcsolatos tájékoztatást nem csak a lakosság, hanem a háziorvosok felé is meg kell tenni. Ezzel kapcsolatban egy USA-ban készült felmérést idézett a szakember, amely szerint a szénmonoxid mérgezések 28 százalékát influenzaszerű, felső légúti megbetegedésnek nézték, 15 százalékát szívbetegségnek, 5-6 százalékát pedig részegségnek.
– Az első jelre, a fejfájásra, a hányásra jobban oda kell figyelni, a háziorvosnak is rá kell kérdezni a fejfájásra, például, ha kertbe kimegy, akkor enyhül-e? – tanácsolta Kollár Tibor a háziorvos kollégáknak, mert könnyen lehet, hogy a fejfájás oka a kismértékben visszaáramló, szivárgó füstgáz.
Pálmai Zsolt, a kéménysepréssel foglalkozó Termoment Kft. üzletágvezetője a balesetek megelőzése érdekében kérte, hogy mindenki engedje be a kéményseprőt és szívleljék meg a jelzéseit. Az ellenőrzések 60 százalékában van valamilyen észrevételük, 40 százalék pedig konkrét javítást igényel(ne). A matrica nem azt jelenti, hogy minden rendben, csupán az ellenőrzés tényét igazolja. A január 1-el életbe lépő kéményseprő törvény ezen a területen változást hoz, ugyanis amennyiben a kéményseprő nem tudja elvégezni a munkáját a tűzvédelmi hatóság végső esetben bírságot is kiszabhat. A szakember is megerősítette, hogy a gáz árának az emelkedése miatt sokan áttértek a szilárd tüzelőanyag használatára, vagy a vegyes tüzelésre. Sok régi kéményt beüzemeltek, illetve újak is épülnek. Tüzelni viszont nem mindenki tud. Felhívta a figyelmet, hogy a takarékosnak gondolt fojtott égetés növeli a károsanyag-képződést, ráadásul a berendezés is gyorsabban tönkremegy, a lerakódó kátrány pedig kéménytüzet okozhat. Ezért azt javasolja, hogy a levegőt csak akkor zárják el, ha már nem látható nyílt láng a kályhában, csak a parázs izzik.
A TIGÁZ képviselői nem vettek részt a tanácskozáson, viszont elkészítették a biztonságos földgázhasználat című tájékoztatót, amely elérhető a katasztrófavédelem honlapján.
Cs. L.