A rendezvény a területi közigazgatás reformjával összefüggő, 2013. január 1-től hatályba lépő lényeges változások megvitatására teremtett lehetőséget. Olyan részletkérdéseket érintettek az előadók és a kérdezők, mint a 30 év után újra megalakuló, a megyei, fővárosi kormányhivatalokon szervezetén belül felálló 175 járási hivatal megalakulása vidéken és a 23 kerületi hivatal létrejötte a fővárosban.
Az eseményen köszöntőt mondott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, előadást tartott Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár és Tarnai Richárd kormánymegbízott, továbbá jelen volt Biró Marcell közigazgatási államtitkár, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint a kormánymegbízottak.
Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013. döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg.
Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, ne kelljen napokat utazni, szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte. A miniszter bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá tudták tenni a magyar állam működését, és egyben ügyfélbarátabbá is.
Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját.
– Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kell tudni: hol van a lakóhelyemhez legközelebbi kormányablak – mondta.
A kormányablakok nem csak az egységes dizájnról szólnak, a legfontosabb az az ember, az az ügyintéző, aki fogadja az ügyfeleket. Több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak.
A területi közigazgatás átalakításával együtt járt az intézményi rendszer átalakítása is, mellyel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben megszüntették a regionális államigazgatási hivatalokat és létrehozták a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, melynek köszönhetően helyreállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat. Ahol nem lesz kormányablak, ott kirendeltségek jönnek létre, vagy ügysegéd veszi fel az állampolgárok kérelmeit.
A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. A cél, hogy a kistelepüléseken élőknek ne kelljen beutaznia a járási központba. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni. A megyei jogú városok közül Szeged az egyetlen település, amely nem kötötte meg az együttműködést.
Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a munka a Jó Állam program jegyében zajlik. A tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma.
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, hogy a kormány a közigazgatást két fontos szempont mentén alakítja át. Az egyik az adott területen élők életének egyszerűbbé tétele, a másik a hatékonyság. A két cél mentén három lépcsőben valósul meg a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső a megalakult kormányhivatal, a második az idén január elsejétől, a korábban megyei önkormányzatok által ellátott fenntartott feladatok átvétele volt, a harmadik lépcső, hogy január 1-jén elindulnak a járások.
A kormánymegbízott elmondta, hogy jelenleg a harmadik nagy lépés előtt állunk és ennyi önkormányzattal megállapodni nem volt egy egyszerű dolog. A kormánymegbízottak az összes vezetővel folyamatosan tárgyaltak és a polgármesterek felismerték, hogy a járási megállapodással az ott élők járnak jól és nem az állam vagy az önkormányzat.
Az átalakítás költségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Navracsics Tibor elmondta, hogy az alapelv az volt, hogy ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék. A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már működési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tervek szerint azért sem lesz elbocsájtás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni” a szükséges létszámot.
Az eseményen köszöntőt mondott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter, előadást tartott Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár és Tarnai Richárd kormánymegbízott, továbbá jelen volt Biró Marcell közigazgatási államtitkár, Rétvári Bence parlamenti államtitkár, valamint a kormánymegbízottak.
Navracsics Tibor miniszter a szemléletváltást és a valóban az emberek érdekeit szem előtt tartó, szolgáltató jellegű ügyfélszolgálatok fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, az előkészítés végső fázisába érkezett az államigazgatás átalakítása, a járási hivatalok és kormányablakok kialakításában 2013. döntő év lesz. 1983-ban megszüntették az ország egyik talán legnagyobb hagyományaival rendelkező közigazgatási szerveit, a járásokat, 2013-ban azonban újraindulnak. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a múlt feltámasztása vezérli a kormányt a járások újbóli létrahozásával, a cél, hogy a polgárok érdekeit szolgáló közigazgatást és állami működést teremtsenek meg.
Navracsics Tibor fontosnak tartja, hogy a lakosság számára könnyen elérhetőek legyenek a járási hivatalok, ne kelljen napokat utazni, szabadságot kivenni az ügyintézéshez. A jelenleg működő kormányablakok referenciapontok, és a tervek szerint egy év múlva már közel 300 kormányablak fog működni országszerte. A miniszter bízik abban, hogy 2014-ben, amikor a választópolgárok felé el kell számolniuk a rájuk bízott mandátummal, elmondhatják, hogy jobbá tudták tenni a magyar állam működését, és egyben ügyfélbarátabbá is.
Szabó Erika államtitkár történelmi léptékű átalakításnak nevezte a területi közigazgatás megkezdett reformját.
– Hogyha a kormányablak-rendszert kiépítjük, semmit nem kell tudni, egyetlen dolgot kell tudni: hol van a lakóhelyemhez legközelebbi kormányablak – mondta.
A kormányablakok nem csak az egységes dizájnról szólnak, a legfontosabb az az ember, az az ügyintéző, aki fogadja az ügyfeleket. Több mint 2000 jelentkező közül választották ki azt a 300 munkatársat, akik a jelenlegi kormányablakokban kétműszakos munkarendben dolgoznak.
A területi közigazgatás átalakításával együtt járt az intézményi rendszer átalakítása is, mellyel kapcsolatban az államtitkár emlékeztetett arra, hogy először 2010-ben megszüntették a regionális államigazgatási hivatalokat és létrehozták a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat, melynek köszönhetően helyreállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Kormányablakok jelenleg a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban működnek, de a jövő év végén valamennyi járási székhelyen és minden olyan településen, ahol okmányiroda működik, várják majd az állampolgárokat. Ahol nem lesz kormányablak, ott kirendeltségek jönnek létre, vagy ügysegéd veszi fel az állampolgárok kérelmeit.
A járási hivatalok előkészítő munkája nagyrészt lezárult, ennek részeként megszülettek a szükséges jogszabályok és azok a megállapodások is, melyeket a kormánymegbízottak kötöttek a polgármesterekkel az átveendő köztisztviselőkről, feladatokról, ingatlanokról és ingóságokról. Közel 3200 település van Magyarországon, ebből 2763 településsel terveztek megállapodást kötni, vagyis nemcsak a járási székhelyen, hanem a járásban lévő településeken is szeretnének megjelenni kirendeltség vagy ügysegéd formájában. A cél, hogy a kistelepüléseken élőknek ne kelljen beutaznia a járási központba. Határidőre 2760 településsel sikerült megállapodni. A megyei jogú városok közül Szeged az egyetlen település, amely nem kötötte meg az együttműködést.
Szabó Erika hangsúlyozta, hogy a munka a Jó Állam program jegyében zajlik. A tervek szerint 2013 végére a jelenlegi 300-ról 6000-re bővül a kormányablak munkatársainak létszáma.
Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott elmondta, hogy a kormány a közigazgatást két fontos szempont mentén alakítja át. Az egyik az adott területen élők életének egyszerűbbé tétele, a másik a hatékonyság. A két cél mentén három lépcsőben valósul meg a közigazgatás átalakítása. Az első lépcső a megalakult kormányhivatal, a második az idén január elsejétől, a korábban megyei önkormányzatok által ellátott fenntartott feladatok átvétele volt, a harmadik lépcső, hogy január 1-jén elindulnak a járások.
A kormánymegbízott elmondta, hogy jelenleg a harmadik nagy lépés előtt állunk és ennyi önkormányzattal megállapodni nem volt egy egyszerű dolog. A kormánymegbízottak az összes vezetővel folyamatosan tárgyaltak és a polgármesterek felismerték, hogy a járási megállapodással az ott élők járnak jól és nem az állam vagy az önkormányzat.
Az átalakítás költségeire vonatkozó kérdésre válaszolva Navracsics Tibor elmondta, hogy az alapelv az volt, hogy ne kerüljön többe, mintha az önkormányzati rendszert kistérségi szinten működtetnék. A járási hivatalok elhelyezése az önkormányzatok által ingyenesen használatba adott, illetve kihasználatlan állami ingatlanban történik majd. Csak a szükséges átalakításokat hajtják végre és eszközöket szerzik be, hiszen beszerzési stop van. Középtávon már működési költségek szempontjából megtakarítást jelent a hivatalok felállítása, hiszen olyan feladatokat, amiket most minden településen ellátnak, a jövőben járási szinten fogják végezni. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a tervek szerint azért sem lesz elbocsájtás, mert egy újonnan kialakítandó rendszerről van szó, amit most töltenek fel munkaerővel, emellett pedig átvesznek az önkormányzati szférából embereket, kiszámoltak egy átváltási normát és sikerült „optimálisan belőni” a szükséges létszámot.