Ugrás a tartalomra

Síremléket csak a műkövestől?

Létrehozva
Tekintettel a szomorú tragédiákra, balesetekre, a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete szeretné elérni, hogy rögzítsék szabványban a síremlékek felállításának részleteit. A biztonságra hivatkozva egy füst alatt a kontárokat is kiszorítanák a piacról – de mit szólnak ehhez az érintettek?
A közelmúltban történt újabb temetői balesetet követően közleménnyel lépett a nyilvánosság elé a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete. Emlékeztetnek arra: évek óta küzdenek azért, hogy német, osztrák mintára Magyarországon is szabványban rögzítsék, miként kell a síremléket szabályosan felállítani. Az ipartestület közlése szerint ezzel kapcsolatban eddig süket fülekre találtak. Más téren viszont sikeresebbek. Kezdeményezésükre 2008-tól csak szakképesítéssel lehet végezni bármilyen sírkőjellegű munkákat, azonban a kontárok nagyon sok kárt okoznak a szakmának. Ellenőrzésre a szakhatóságoknak nincs kapacitása, ezért a szakmai érdekképviselet szeretne ellenőrzési jogkört kapni. Tekintettel az ország nehéz gazdasági helyzetére, az ipartestület felajánlotta, hogy díjmentesen végeznék az ellenőrzéseket.

A mindenszentek és a halottak napja előtt foglalkoztunk a síremlékek állapotával. Akkor Józsa István, a miskolci városi temetőgondnokság vezetője elmondta: már régóta előírások rögzítik, hogy biztonsági okokból csapolással kell készíteni a síremlékeket a ledőlések megelőzése érdekében. Erre a kivitelező figyelmét fel is hívják, és ellenőrzik is. Ezek alapján első ránézésre úgy tűnik, hogy részben nyitott ajtót dönget az ipartestület. Újabb érdeklődésünkre Józsa István elmondta, hogy már 1984-ben látott építésügyi, hatósági előírást a síremlékek csapolására. Továbbá a városi temetőgondnokság által üzemeltetett temetőkben a kivitelezés közbeni ellenőrzés is megoldott. Ezen túlmenően az engedélybe is belefoglalják. Ahol temetőgondnokok vannak, ott vélelmezhetően felelősen járnak el, valamint a sírköveseknek is érdeke a megfelelő munka végzése.

Igen ám, de nincs mindenütt hivatásos temetőgondnokság, temetőgondnok, elég a kistelepülésekre utalni, illetve – mint a közleményben is szerepel – a megrendelésekből elég nagy szeletet szakítanak ki a kontárok, de olyan is előfordul, hogy a család készíti a síremléket.

– Sajnos, nem minden temetőben járnak el ilyen gondosan – jegyezte meg a miskolci városi temetőkre utalva az idős kora ellenére is még aktív Petró József sírköves mester, aki a BOKIK kőfaragó mestervizsga bizottságának az elnöke. – Sajnos, elég sok a baleset. Készítettem már olyan gyereknek sírkövet, aki kiment a nagymamával a temetőbe, és magára rántotta a síremléket. Már 1955 óta vagyok a szakmában, de az általam készített sírkövekkel még nem volt gond – emlékezett vissza az idős mester, aki egyetért az ipartestület kezdeményezésével.

Tapasztalata szerint manapság sírásótól a temetkezési vállalkozóig sok képzetlen sírkőkészítő van. Véleménye szerint ilyen munkát csak szakképzett kőfaragónak lenne szabad végeznie. A temetőkben sok a szakszerűtlenül felállított síremlék. Részben a már említett jogszabály előtti, régi sírok esetében, részben pedig az újak készítésénél sem tartják be az előírásokat. A mester szerint nem mindenütt, s nem minden esetben ellenőrzik a csapolás meglétét.

Cs. L.
(A kezdőkép illusztráció)