A Miskolci Egyetemen 2002-től oktatnak jelnyelvet. Jelenleg 13-an tanulnak itt jelelni. A képzés négy féléves, elméleti és sok gyakorlati órából áll.
– Nagy előnye, hogy valóban el tudunk látogatni a miskolci SINOSZ-ba, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének a miskolci kirendeltségébe, és ott hallássérültekkel, siketekkel és nagyothallókkal tudunk kommunikálni, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben illetve ebben a közegben gyakorolhassuk a jelnyelvet – Budai Tímea hallgató.
Az egyetem egyik kutatásából kiderül, hogy csak azok ismerik a siketek kultúráját, akiknek a közvetlen környezetében van ilyen fogyatékossággal élő ember. Ezért is fontos a konferencia épek és siketek közös szervezésében.
– Azok tudnak valamit a siketekről, akiknek a közelében siket személy van, mondjuk a postás, aki hozza a levelet, nem halló, ismerik, vagy azok, akiknek a rokonaik valamilyen jelnyelvi képzésben részesülnek, tehát azt a következtetést vontuk le a kérdőívek megvizsgálása során, hogy szükség van arra, hogy minél inkább népszerűsítsük, hogy léteznek ilyen emberek– magyarázta Simigné Fenyő Sarolta, Modern Filológiai Intézet tanszékvezetője.
Csaknem hatvanezer siket él Magyarországon. A miskolci konferenciára az ország számos intézményéből érkeztek olyan szakemberek, akik a siketekkel és jelnyelvi kommunikációjukkal foglalkoznak.
– Egy másfél éves siket gyermek már 50 jelet késpe használni akár aktívan minden nap, míg szemben egy halló kisgyerek körülbelül 10 szót mond, értelmes hangsorral másfél éves korban, tehát azt vizsgálom, hogy milyen szakaszai vannak a fejlődésnek – magyarázta Kozma Krisztina, az ELTE phd hallgatója.
Emellett a konferencián szó volt még többek között a névadási szokásokról a siket közösségekben, a siketek kétnyelvű oktatásáról és kultúrájáról is.
L.V.