Mócz Ferenc, az Egressy Béni–Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatójának elmondása szerint, a zeneiskola alapítása Kodály Zoltán munkásságához köthető éppúgy, mint a társintézményé, az Erkel Ferenc Zeneiskoláé.
– Miskolcon 1897-re nyúlik vissza a zeneoktatás kezdete. Az első városi zeneiskolát 1901-ben alapították, az 1927-ben vette fel a világhírű hegedűművész, Hubay Jenő nevét. Az intézmény ekkor a Zenepalotában kapott otthont. Aztán 1952-ben a zeneiskoláról levált a közép- és felsőfokú zenei képzés, iskolánk ekkor vált önálló alapfokú zeneoktatási intézménnyé és vette fel Egressy Béni nevét, ezt ünnepeljük most – mondta Mócz Ferenc.
Az Egressy – folytatja az igazgató – a Zenepalotában működött egészen 1978-ig, akkor kapta meg a Palóczy utcai volt iskolaépületet, azonban annak átépítése alatt az intézmény körülbelül 11 helyen működött. A Palóczy utcai „zenede” a felújítást követően lett végleges otthonuk.
– Az iskola első igazgatója Erdélyi Lászlóné „Lenke néni” volt, aki később Finnországba került és ott is terjesztette a Kodály-módszert. A hatvan év alatt intézményvezető volt közel 30 éven át Bartha Péter, majd a1998-tól a 2007-es integrálásig Bócz Sándor – sorolja Mócz Ferenc, aki az iskolával kapcsolatos személyes élményeiről is mesélt.
– Az Egressyben kezdtem a pályafutásom, itt szólítottak először „tanár bácsinak”, azt azonban álmomban nem gondoltam volna, hogy egyszer itt, vezetőként fejezhetem be azt – mondta Mócz Ferenc, aki egyébként húsz éven keresztül az ózdi Erkel Ferenc Zeneiskolát, 1993-tól pedig miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolát is vezette –utóbbit, igaz tagintézményként, mai napig is.
Hat évtized, számtalan eredmény
Az Egressy hatvan éve alatt rengeteg szakmai és versenyeredményt tudhat magáénak, a növendékeinek köszönhetően, rengeteg oktatója a lehető legmagasabb zeneművészeti végzettséggel rendelkezik. Az intézményben a hat évtized alatt megfordult tanár közül 29-en kaptak valamilyen állami kitüntetést, helyi elismerést – Pro Urbe, vagy Reményi Ede-díjat.
Az iskolában megtalálható a létező összes kamarazenei összeállítás, büszkék ütős együttesükre, kisharang-együttesükre, szimfonikus zenekarukra. A megye alapfokú zeneoktatási intézményei közül egyedül náluk működik zeneműtár (1976 óta), melyet nem csak a miskolci, de a megyei intézmények oktatói is gyakorta látogatnak kottákért, hangzóanyagokért.
A jövőbe tekintve emlékeznek
A zeneiskola tehát jövő héten november 26-a és 29-e között ünnepli 60. jubileumát – program szinte minden napra jut, ám talán a két legjelentősebb esemény azonban 26-án délután este hat órától, a Zenepalotában megrendezendő ünnepi gálaműsor, illetve, a 28-án délután ötkor a Patak utcai iskolaépületben megnyíló Egressy Béni Emlékkiállítás.
– Utóbbi azért jelentős, mert Egressy Béni életművét ilyen mélységekben, kiállítás formájában még biztosan nem dolgozták fel Miskolcon, de talán a megyében sem, megtekinthető lesz egyebek mellet két eredeti Egressy-kotta is – emelte ki az intézményvezető.
– A gálaműsoron, melynek címe, „Múltat, s jövendőt”, egyszerre lesz jelen az intézmény múltja, jelene és jövője. A múltat jelképezi a tény is, hogy az alma materben rendezzük azt meg, illetve két volt növendékünk, Birtalan Zsolt és Soós Máté. A jelent különböző versenyeken magas helyezést elért növendékek, a jövőt pedig a két iskola közös együttesei jelképezik majd, akik zárásként az Örömódát is eljátsszák majd – hangsúlyozta Mócz Ferenc.
Tajthy Ákos
fotó: Mocsári László
– Miskolcon 1897-re nyúlik vissza a zeneoktatás kezdete. Az első városi zeneiskolát 1901-ben alapították, az 1927-ben vette fel a világhírű hegedűművész, Hubay Jenő nevét. Az intézmény ekkor a Zenepalotában kapott otthont. Aztán 1952-ben a zeneiskoláról levált a közép- és felsőfokú zenei képzés, iskolánk ekkor vált önálló alapfokú zeneoktatási intézménnyé és vette fel Egressy Béni nevét, ezt ünnepeljük most – mondta Mócz Ferenc.
Az Egressy – folytatja az igazgató – a Zenepalotában működött egészen 1978-ig, akkor kapta meg a Palóczy utcai volt iskolaépületet, azonban annak átépítése alatt az intézmény körülbelül 11 helyen működött. A Palóczy utcai „zenede” a felújítást követően lett végleges otthonuk.
– Az iskola első igazgatója Erdélyi Lászlóné „Lenke néni” volt, aki később Finnországba került és ott is terjesztette a Kodály-módszert. A hatvan év alatt intézményvezető volt közel 30 éven át Bartha Péter, majd a1998-tól a 2007-es integrálásig Bócz Sándor – sorolja Mócz Ferenc, aki az iskolával kapcsolatos személyes élményeiről is mesélt.
– Az Egressyben kezdtem a pályafutásom, itt szólítottak először „tanár bácsinak”, azt azonban álmomban nem gondoltam volna, hogy egyszer itt, vezetőként fejezhetem be azt – mondta Mócz Ferenc, aki egyébként húsz éven keresztül az ózdi Erkel Ferenc Zeneiskolát, 1993-tól pedig miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolát is vezette –utóbbit, igaz tagintézményként, mai napig is.
Hat évtized, számtalan eredmény
Az Egressy hatvan éve alatt rengeteg szakmai és versenyeredményt tudhat magáénak, a növendékeinek köszönhetően, rengeteg oktatója a lehető legmagasabb zeneművészeti végzettséggel rendelkezik. Az intézményben a hat évtized alatt megfordult tanár közül 29-en kaptak valamilyen állami kitüntetést, helyi elismerést – Pro Urbe, vagy Reményi Ede-díjat.
Az iskolában megtalálható a létező összes kamarazenei összeállítás, büszkék ütős együttesükre, kisharang-együttesükre, szimfonikus zenekarukra. A megye alapfokú zeneoktatási intézményei közül egyedül náluk működik zeneműtár (1976 óta), melyet nem csak a miskolci, de a megyei intézmények oktatói is gyakorta látogatnak kottákért, hangzóanyagokért.
A jövőbe tekintve emlékeznek
A zeneiskola tehát jövő héten november 26-a és 29-e között ünnepli 60. jubileumát – program szinte minden napra jut, ám talán a két legjelentősebb esemény azonban 26-án délután este hat órától, a Zenepalotában megrendezendő ünnepi gálaműsor, illetve, a 28-án délután ötkor a Patak utcai iskolaépületben megnyíló Egressy Béni Emlékkiállítás.
– Utóbbi azért jelentős, mert Egressy Béni életművét ilyen mélységekben, kiállítás formájában még biztosan nem dolgozták fel Miskolcon, de talán a megyében sem, megtekinthető lesz egyebek mellet két eredeti Egressy-kotta is – emelte ki az intézményvezető.
– A gálaműsoron, melynek címe, „Múltat, s jövendőt”, egyszerre lesz jelen az intézmény múltja, jelene és jövője. A múltat jelképezi a tény is, hogy az alma materben rendezzük azt meg, illetve két volt növendékünk, Birtalan Zsolt és Soós Máté. A jelent különböző versenyeken magas helyezést elért növendékek, a jövőt pedig a két iskola közös együttesei jelképezik majd, akik zárásként az Örömódát is eljátsszák majd – hangsúlyozta Mócz Ferenc.
Tajthy Ákos
fotó: Mocsári László