Ennek névadója a város gazdag szeszgyárosa és szesznagykereskedője, a városi közgyűlés tagja, az országos politikában is befolyásos miskolci virilista volt. A második világháború időszakában, a Szinva-híd felrobbantásakor mindkét épület károsodást szenvedett, s akadályozója lett a növekvő forgalomnak is. Az 1960-as években, amikor lebontották, sokan emlékeztek a háború előtti látszerészeti és fotószaküzletre, amelybe a sarokbejáró lépcsőin vezetett az út. A házbontás után szabaddá vált tér különféle pavilonoknak, később virágládáknak és padoknak adott helyet, de itt volt a villamost felváltó busz megállója is. A megmaradt, 48-as számú épület tűzfalára felkerült Nagy-Miskolc színes mozaikkockákból kirakott térképe. A szabad térrel ez is eltűnt, amikor 1998-ban hozzákezdtek a mai épülettömbhöz, amely alá kezdetben garázst is terveztek. Az egyemeletes új sarokházat 2000-ben adták át.
(Dobrossy István szövege és képeslapja, Mocsári László fotója)