Szabó-Tóth Kinga, a Szociológiai Intézet igazgatója mutatta be a vendégeket. Az előadói asztalnál a szociológusok között foglalt helyet Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, a diákok közt, a padokban ült Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora, Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere és Illésné Kovács Mária, ME BTK dékánja.
Furmanné Pankucsi Márta szociológus a Megújulás és a szociológia programsorozatról szólva elmondta: a kezdeményezés lényege bemutatni, bizonyítani, hogy a szociológia milyen segítséget tud nyújtani a társadalom megújításában. A gyakorlatorientált képzéstől a kutatásokig széles a paletta.
Hegedűs Zsuzsa röviden felvázolta szakmai pályafutását, tevékenységét, kiemelve, hogy Alain Touraine, a híres francia szociológus munkatársa. Magát egyszerre aktivistának és elemzőnek tekintve azon munkálkodik, hogy a társadalom cselekvő tagjaivá váljanak azok is, akik korábban elszenvedői voltak a történéseknek. Szólt a civil társadalom fontosságáról. Kiemelte, hogy Magyarországon ezzel kapcsolatban probléma a korai politikai síkra lépés. Ez már annak idején a Duna Körnél, a 80-as években megfigyelhető volt. A vezetők a korai rendszerváltás hatására korán átléptek a politikai dimenzióba, nem tudott megerősödni, igazán tömegesedni a mozgalom. Ezzel szemben példaként említette a francia mintát, ahol elmondása szerint tíz évig nem engedték politikai síkra, pártként működni a zöldeket. Nyugat-Európában pártként gyengék a zöldek, de erős mozgalom áll mögöttük, ez adja az erejüket.
Részletesen szólt a szegénységről, a gyermekek éhezéséről és az ez ellen életre hívott Minden gyerek lakjon jól! akcióról. A problémával 1992-ben szembesült először Magyarországon, amikor az iskolák átadásával, visszaadásával foglalkozva Pesterzsébeten arról hallott, problémát okoz, hogy egyre több gyerek éhes. Az 1975-ös szegénységkutatás idején kiderült, hogy a lakosság 10 százaléka szegény, ami a szocialista társadalommal összeegyeztethetetlen tény volt, ezért betiltották. Viszont éhező gyereket nem látott, mert a bölcsödében, óvodában, iskolában jól laktak. Ez is mutatja, hogy a szegénység rendszerfüggetlen.
A már említett programról elmondta, hogy az önkormányzatokkal együttműködésben mintegy 500 településen osztottak vetőmagot és kisállatot a rászoruló családoknak. A legszegényebb vidékeken, mint például Encs, Edelény, Szikszó térségében a települések 70 százalékában jelen vannak, és várják a többi csatlakozását is. A községeknek nem kerül pénzükbe. Csupán egyetlen feltétel van, minden szegény vegyen részt benne, vagyis ahol 28 ezer forint alatt van az egy személyre jutó jövedelem. Az elért eredményekkel is elégedett. A visszajelzések alapján a zöldségprogram 80 százalékos, a kisállatprogram 75-80 százalékos eredményt ért el, vagyis termelték meg a zöldséget, vetőmagot, nevelték fel a jószágot. Külön kiemelte, hogy a száraz, meleg nyár miatt ez különösen szép eredmény, mivel a zöldséget reggel, este szorgalmasan locsolni kellett.
Tiszacsécset említve: az emberek jókedvűen, mosolyogva dolgoztak, csak kapaszkodóra van szükségük a társadalom részéről – vagyis összegzésként, már a szociológus helyett elmondhatjuk: az elszenvedők köréből kilépve cselekvővé váltak.
Cs.L.