Az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően gyorsult a bíróságok működése, csökkent az elhúzódó ügyek száma (a főváros a legproblémásabb ebből a szempontból, Miskolc viszonylag jól áll), azonban még mindig előfordulnak olyan esetek – főleg jogi szempontból kisebb jelentőségű, anyagi jellegű ügyek –, amelyek intézése sokkal lassabban halad, mint az állampolgárok szeretnék. Ezen is segíthet a mediáció. „A pereskedésnél lényegesen gyorsabb és olcsóbb vitarendezési mód, amely jelentősen csökkenti a bíróságok munkaterheit, és lehetőséget ad arra, hogy a bírák azoknak a jogvitáknak az eldöntésére koncentráljanak, ahol valóban semmi esély a felek közti megegyezésre” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a közelmúltban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Az országban már hat bíróságon vezették be a mediációt. Utánajártunk, hogy a Miskolci Törvényszéken foglalkoznak-e a témával?
– Tervezzük a bevezetését. Az ezzel kapcsolatos képzés megkezdődött a Miskolci Törvényszéken – közölte megkeresésünkre Szabó József bíró, a Miskolci Törvényszék szóvivője. – A mediáció lényege, hogy eltereli a büntetőeljárásból a kisebb jelentőségű ügyek egy részét, illetve a polgári peres eljárások száma is csökkenhet. Akkor lehet szó mediációról, ha az elkövető és a sértett is részt kíván venni benne, az elkövető részéről tevékeny megbánás tapasztalható. A mediátor vezeti a beszélgetéseket. Amennyiben megegyezés születik, azt írásba foglalja – magyarázta a folyamatot Szabó József. Mediáció egyébként már működik az igazságügyi hivatalokban, illetve más néven, de gyakorlatilag ezt takarják a gazdasági kamarák mellett működő választott bíróságok.
– Minden szempontból jó, mert a mediáció keretében lehetőség nyílik arra, hogy a sértett a pénzét lássa. Márpedig az érintettek többsége számára ez fontosabb annál, hogy börtönben lássa az elkövetőt. Amennyiben pedig leülte, akkor nem valószínű, hogy utána kifizesse. Testi sértéseknél is fontos, hogy kompenzálja a történteket. Egy mondatba összefoglalva a lényege: pénzben megváltom a saját büntetlenségemet – magyarázta gyakorlati oldalról a mediációban rejlő lehetőséget Lichy József ügyvéd. – Morálisan azonban nem mindenkinek tetszik, hogy akinek van rá forrása, az ki tudja fizetni, akinek pedig nincs, az nem – figyelmeztetett a várható „mellékhatásra” is az ügyvéd. Ezért is határolták be, hogy csak a kis büntetési tétellel fenyegetett ügyekben jöhet szóba a mediáció, mint megoldási lehetőség.
Azt a bírósági szóvivő és az ügyvéd is kiemelte, hogy csak abban az esetben terelhetik el a bíróságról az ügyet, ha mind a két fél egyetért ezzel a megoldással. Vannak olyan esetek, amikor a legkisebb vélt vagy valós sérelemért szinte életre-halálra küzdenek egymással a felek. Ilyen volt a közelmúltban Lichy József kakasos pere, mikor is a két szomszéd azon veszett össze, hogy milyen hangosan kukorékol a kakas. Végül a bíróság tett pontot a vita végére: az udvarán baromfit tartó szomszéd csak olyan kakast tenyészthet, amely nem kukorékol! Viszont a tyúkok kotkodácsolhatnak – tette hozzá viccesen az ügyvéd. Bár nem lehet kizárni, hogy legközelebb a kotkodácsolás miatt mennek majd bíróságra a szomszédok. Az ilyen és ehhez hasonló ügyektől is szeretnének „szabadulni” a mediáció keretében, hiszen lehet, hogy egy jó beszélgetés keretében sikerül megoldani a problémát kompromisszumos alapon.
Cs. L.