– A XVIII. század eleji letelepülés után szoros közösségben éltek az emberek, sokáig csak szlovákul beszéltek – mesél a kezdetekről Bárány Péter, a Miskolci Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – Az egyre sűrűsödő ügyek intézésére „nyitottak”, és előbb egyfajta kevert magyar-szlovák nyelvet beszéltek, ma már aztán inkább csak az idősebbek, egymás közötti beszélgetéseik alkalmával használják a szlovák nyelvet.
Gyökereiket, identitásukat és hagyományaikat azonban igyekeztek megtartani – tette hozzá az elnök –, a település fennállásának 300 éves évfordulóját egy nagyszabású rendezvényen ünnepelték.
A hagyományait őrző településrész iskolájában 100 éve készült ez a fotó, köszönet érte Kapui Mártonnak
– A jubileumot összekötöttük a nagy hagyományokkal rendelkező, Szent László nevét viselő települések országos találkozójával, amit 2000. után másodszor rendezhetett meg Bükkszentlászló. Rengetegen fejezték ki örömüket a szervezéssel kapcsolatban, miskolciak, és természetesen a horvát és román településekről érkezők is – mondta Bárány Péter.
A jubileumi év fontosabb eseményei közé tartozik még Szent László király hermájának talapzatra állítása a településen, a mindenszentek és halottak napja tiszteletére pedig új keresztet kapott a bükkszentlászlói temető.
– Szoros a kötődés az egyházhoz, ráadásul azt tapasztaljuk, hogy nemcsak az idősek körében, hanem a fiatalabbaknál is. Nagyon örömteli számunkra az is, hogy egyre növekszik a gyerekek létszáma – tette hozzá a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
Õk nemzetiségi óvodába járhatnak, iskola azonban nincs, ahol szlovákul tanulhatnának. Az elnök elmondása szerint voltak kezdeményezések egy nulladik évfolyamos nyelvoktatásra, de végül ez is abbamaradt.
– Miskolcon a szlovák nemzetiséghez tartozó szülők gyerekei a város különböző iskoláiba járnak, így nagyon nehéz egy helyre koncentrálni a szlovák oktatást – fogalmazott Bárány Péter.
A nemzetiségi önkormányzat néptáncegyüttest és vegyeskórust működtet, fenntart egy közösségi házat Bükkszentlászlón, iskolai rendezvényeket, gyereknapokat és nyugdíjas-találkozókat szervez – igyekszik tehát minden korosztály igényeit kielégíteni programjaival.
Kujan I.
Gyökereiket, identitásukat és hagyományaikat azonban igyekeztek megtartani – tette hozzá az elnök –, a település fennállásának 300 éves évfordulóját egy nagyszabású rendezvényen ünnepelték.
A hagyományait őrző településrész iskolájában 100 éve készült ez a fotó, köszönet érte Kapui Mártonnak
– A jubileumot összekötöttük a nagy hagyományokkal rendelkező, Szent László nevét viselő települések országos találkozójával, amit 2000. után másodszor rendezhetett meg Bükkszentlászló. Rengetegen fejezték ki örömüket a szervezéssel kapcsolatban, miskolciak, és természetesen a horvát és román településekről érkezők is – mondta Bárány Péter.
A jubileumi év fontosabb eseményei közé tartozik még Szent László király hermájának talapzatra állítása a településen, a mindenszentek és halottak napja tiszteletére pedig új keresztet kapott a bükkszentlászlói temető.
– Szoros a kötődés az egyházhoz, ráadásul azt tapasztaljuk, hogy nemcsak az idősek körében, hanem a fiatalabbaknál is. Nagyon örömteli számunkra az is, hogy egyre növekszik a gyerekek létszáma – tette hozzá a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
Õk nemzetiségi óvodába járhatnak, iskola azonban nincs, ahol szlovákul tanulhatnának. Az elnök elmondása szerint voltak kezdeményezések egy nulladik évfolyamos nyelvoktatásra, de végül ez is abbamaradt.
– Miskolcon a szlovák nemzetiséghez tartozó szülők gyerekei a város különböző iskoláiba járnak, így nagyon nehéz egy helyre koncentrálni a szlovák oktatást – fogalmazott Bárány Péter.
A nemzetiségi önkormányzat néptáncegyüttest és vegyeskórust működtet, fenntart egy közösségi házat Bükkszentlászlón, iskolai rendezvényeket, gyereknapokat és nyugdíjas-találkozókat szervez – igyekszik tehát minden korosztály igényeit kielégíteni programjaival.
Kujan I.