Valóban életérzés lenne a Trabantozás? Vajon tényleg "átszellemül" az, aki beül egy ilyen autóba, és utána már nem tud szabadulni tőle? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ, amikor felkerestem Sákovits Attilát, aki civilben jogász, de egyébként igazi Trabant megszállott.
- Valódi klasszikus van a birtokodban, hiszen egy időben talán ebből a szériából rohangált legtöbb az utakon, mára már viszont legendának számít…
- Valóban egy elég gyakori széria volt a kétütemű kombi 601-es, sok mindent be lehet pakolni a hátuljába, és viszonylag kényelmesnek számított. Az én Trabimról érdemes tudni, hogy 1987-es évjáratú, és összesen 594 köbcentivel rendelkezik. Nem egy erőgép, így a maximum a 110km/h-körül áll meg, de az ideális utazósebesség a 90 km/h- található. A fogyasztása is ezzel arányos, 5-6 literből ki lehet hozni, ha nem akarok vele úgymond „száguldozni”. A vezetés élménye viszont felbecsülhetetlen, minden benzinárat megér.
- Maradjunk egy kicsit ennél az „élménynél”, amit megemlítettél. Miért választottad pont a Trabantot, fűz e valamilyen személyes élmény hozzá?
- A családunk első autója egy pont ugyanilyen kiadású Trabi volt, amit 1986-ban tudott megvásárolni apukám. Tudni kell róla, hogy egy Mályiban lévő nyaralót adtunk el akkor, hogy kifizethessük az árát, ami 90.000 Ft-ra rúgott. Sokáig használtuk családi kocsi gyanánt, egészen 1994-ig, amikor apa halála után el kellett, hogy adjuk. Már akkor megfogadtam, hogy vissza fogom vásárolni, ha elég pénzem lesz hozzá. Ez a tervem nem sikerült, bár nyomon tudtam követni kedvenc autómat. Sajnos, 2004-ben kivonták a forgalomból. Pár évvel utána viszont sikerült megtalálnom a mostani autót, ami szinte a megszólalásig hasonlít a volt Trabantunkra, és még műszaki vizsga is volt rajta. Érdekessége, hogy 20 évig állt egy panelház előtt, így volt, amit ki kellett rajta cserélni, valamint újra kellett festeni a sok karc miatt. Így szép sárga színe lett, valamint fekete teteje.
- Nem csak a festése szép, hanem a rajta lévő eredeti darabok is. Milyen érdekességekkel láttad el?
- Egy régebbi Trabant szériából raktam rá lökhárítót, kilincseket, hűtőrácsot, valamint márkajelzést. Ezekhez a darabokhoz rendkívül nehéz hozzájutni, de sokkal szebbé teszik a kocsit. Én is komfortosítottam egy kicsit otthon, a műhelyemben, egyedi fűtést tettem bele, valamint egy nyolc hangszórós hi-fi rendszert, automata öveket, és fejtámlákat. Elengedhetetlen a trabi kisautó a műszerfalon, így tényleg igazi a kétütemű életérzés.
- Hétköznapi életben is használod, vagy csak hobbiautónak számít?
- Nekem ez az egy autóm van jelen pillanatban, így a szürke hétköznapokon is ezzel járok. Dolgozni, és kirándulni is ezt használom. Bár legfőképpen a kirándulás megy vele, hiszen tényleg élmény vele szaladgálni. Sokan szeretnek velem kocsikázni. Nagy tervem még, hogy a Balatonra is lejussak vele, Alsóörsön szokott lenni minden éven a nagy tavi Trabanttalálkozó.
Vajtó László
