A pálos az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend, amelyet az esztergomi születésű Boldog Özséb kanonok hívott életre. Remete Szent Pál földi maradványait a keresztes háborúk idején Bizáncba, majd Velencébe szállították. Nagy Lajos király békekötésének következményeképp pedig Magyarországra került, a Szentlőrincnél lévő kolostorba. Nagy Lajos szívesen töltötte idejét Diósgyőrben, a diósgyőri-majládi pálosok így számos adományt kaptak. Kezdetben István nádortól, de a király is sok földterületet adott nekik.
Egyházi tevékenységük mellett mesteri szinten foglalkoztak fafaragással is – a kolostorok, templomok berendezéseit is maguk készítették. A minorita templomban találhatók a stallumok dúsan faragott oldaldeszkái, míg a diósgyőri katolikus plébánia templomát egy általuk készített Mária-szobor díszíti.
A szentléleki pálos kolostor mellett azonban Diósgyőrben is volt egy középkori épület, s a településrész nevét is ennek, s a pálosoknak köszönheti, pontosabban a pálosok kertészeti tevékenységének nyomán. Ha kíváncsi rá, mivel foglalkoztak a pálosok, hogy miért lett a városrész neve éppen Diósgyőr, akkor keresse a Miskolci Kalendáriumot az újságárusoknál!
K. J.
Egyházi tevékenységük mellett mesteri szinten foglalkoztak fafaragással is – a kolostorok, templomok berendezéseit is maguk készítették. A minorita templomban találhatók a stallumok dúsan faragott oldaldeszkái, míg a diósgyőri katolikus plébánia templomát egy általuk készített Mária-szobor díszíti.
A szentléleki pálos kolostor mellett azonban Diósgyőrben is volt egy középkori épület, s a településrész nevét is ennek, s a pálosoknak köszönheti, pontosabban a pálosok kertészeti tevékenységének nyomán. Ha kíváncsi rá, mivel foglalkoztak a pálosok, hogy miért lett a városrész neve éppen Diósgyőr, akkor keresse a Miskolci Kalendáriumot az újságárusoknál!
K. J.