Mint Varga Sándorné óvodavezetőtől megtudtuk, nagy hagyomány az intézmény életében, hogy a farsangi időszakban versikékkel, énekekkel, mondókákkal és népi gyermekjátékokkal elevenítik fel a régi magyar hagyományokat, köztük a kiszebábégetést is.
– Idén fontosnak tartottuk, hogy a szülőket is bevonjuk ebbe, ezért tettük hétfő késő délutánra az égetést. Tavaly délelőtt rendeztük meg, így csak az ovisok vehettek részt benne – mondta az óvodavezető, hozzátéve, intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a népi hagyományok ápolásának.
A kisze egyébként egy menyecskének öltöztetett szalmabáb, démoni alak, amely mindig a rosszat, betegséget jelképezte. A szokás lényege, hogy a kiszebábot körbehordozták a faluban ének kíséretében, felöltöztették, majd a tél elűzésére vízbe dobták, vagy elégették, s ezzel hívták, várták a tavaszt – ezzel is helyet adtak a jónak, az egészségnek, a megújulásnak. Varga Sándorné elárulta, maguk is tervezték, hogy az égetés mellett a vízbedobást is alkalmazzák, de ez a „tavaszhívó mód” marad jövőre.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.
– Idén fontosnak tartottuk, hogy a szülőket is bevonjuk ebbe, ezért tettük hétfő késő délutánra az égetést. Tavaly délelőtt rendeztük meg, így csak az ovisok vehettek részt benne – mondta az óvodavezető, hozzátéve, intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a népi hagyományok ápolásának.
A kisze egyébként egy menyecskének öltöztetett szalmabáb, démoni alak, amely mindig a rosszat, betegséget jelképezte. A szokás lényege, hogy a kiszebábot körbehordozták a faluban ének kíséretében, felöltöztették, majd a tél elűzésére vízbe dobták, vagy elégették, s ezzel hívták, várták a tavaszt – ezzel is helyet adtak a jónak, az egészségnek, a megújulásnak. Varga Sándorné elárulta, maguk is tervezték, hogy az égetés mellett a vízbedobást is alkalmazzák, de ez a „tavaszhívó mód” marad jövőre.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.