Mint ismeretes, az önkormányzat a közelmúltban ismét pályázatot írt ki a Miskolci Szimfonikus Zenekar Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére. A pályázatát négy jelölt Urbán Beatrix Zita, Horváth László, Mező Péter és Nagy Albert ismertethette volna, ám végül csak hárman éltek a lehetőséggel – Horváth László munkájára hivatkozva nem jelent meg a zenekar előtt, levelében viszont jelezte, hogy szerdán a szakmai bizottság előtt megjelenik és jövő héttől a tagságnak is szívesen rendelkezésére áll, amennyiben kérdéseik vannak.
Pályázók: több turné, több bevétel, fokozott jelenlét
Mező Péter azt hangsúlyozta, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekart nagyon jó együttesnek tartja, mind a szakmai munka, mind a társulat, mind pedig Miskolc szimpatikus neki, ezért is próbálta megismerni a zenekar működését és adta be a pályázatát annak élére. Hozzátette, a zenekar működésével alapvetően elégedett, viszont a zenekar marketingjének fokozásával, illetve több hazai, illetve külföldi turnéval a bevételt lehetne növelni.
Nagy Albert azt hangsúlyozta, hogy a zenekar nem önmagáért, van, hanem egy „nagyobb képbe”, Miskolc és a régió kulturális életébe kell beleilleszteni, abban kell megtalálni a helyét.
– Nincs olyan itt élő, aki ne ismerné, hogy a gazdasági szerkezetváltás miatt milyen nehéz helyzetben van Miskolc, a megye, a régió. A kiút ebből az, hogyha azokra az értékekre koncentrálunk, melyek erősségeink, ezeket próbáljuk megismertetni a hazai és a külföldi közönséggel is. Úgy gondolom, ezzel lehetne kompenzálni azokat a negatív híreket, melyek térségünkkel kapcsolatban időről-időre felröppennek – mondta Nagy Albert.
A zenekar első fagottosa elmondta, Miskolc a kultúra területében nagyon erős, és a kultúra minden szereplőjével, így például Miskolci Nemzeti Színházzal is együttműködne. Megerősítené, tovább gondolná a jelenlegi kapcsolatot a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével is, a közönség igényeihez is jobban alkalmazkodna az általa irányított szimfonikus zenekar, és szeretné fokozni a jelenlétet a régióban, távlati tervként azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a megye más fontos városában is tartsanak bérletes koncerteket rendszeresen.
Urbán Beatrix Zita úgy fogalmazott, amennyiben ő lesz a zenekar vezetője, szeretné annak úgy hazai, mint nemzetközi elismertségét növelni, erre pedig szerinte több lehetőség is van. Mint mondta, új DVD-t készíttetne a zenekarral, megismertetné annak munkáját külföldön, azokban a városokban, ahol korábban dolgozott, vagy megvannak a megfelelő kapcsolatai, szponzorokat keresnének – ezáltal szerinte a zenekar bevételét is fokozni lehetne. Hangsúlyozta, ügyvezetőként mindenképpen szeretné kamatoztatni azt kapcsolatrendszert, és azt a tudást, amit az elmúlt években itthon és külföldön megszerzett, emellett viszont biztos, kiszámítható működést, a tagság számára kényelmes munkavégzést kívánna megvalósítani. A közönség felé ő is nyitna, akár úgy, a koncerteket a már működő, és esetleg még később alakuló kamara zenekarok fellépésével színesítené.
A pályázatokban közös volt, hogy mindenki Kovács László karnaggyal, művészeti vezetővel képzeli el a jövőt.
Zenekari kérdések
A szimfonikusok minden jelölt felé intéztek azonos kérdéseket – ezek többsége a fizetések rendezésére irányult, illetve arra, hogy engedélyeznék-e a pályázók a kamarazenekarok működését, illetve az egyéni „haknikat”. A fizetések rendezését mindegyik pályázó nagyon fontosnak tartotta. Mező Péter és Nagy Albert azonban mindezt, csak a bevételek illetve önkormányzati és állami támogatások függvényében tartotta lehetségesnek utalva arra, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem tudni mekkora forrás áll majd rendelkezésre. Urbán Beatrix szerint hangsúlyozta, nagyon sürgető feladat az, hogy rendezzék a béreket, ami nem csak a fővárosi, de sok vidéki zenekarétól is elmarad, ezért is szükséges az, hogy növeljék a turnék, illetve a szponzorok számát. A kamarazenekarok működését minden pályázó támogatta, csakúgy, mint a „haknikét” – utóbbit azzal a kitétellel, hogy az a zenekar munkájának rovására nem mehet.
Érkezett kérdés a nyári szünet rendjével kapcsolatban is. Abban minden pályázó egyet értett, hogy szünetre az évközben végzett folyamatos, majdnem megszakítás nélküli munka miatt szükség van – ennek átgondolását a nyári fesztiválok miatt azonban Nagy Albert és Urbán Beatrix is javasolta, hiszen plusz bevételeket az azokon való fellépésekkel is el lehet érni.
Több zenekari tag kifogásolta a jelenlegi jegy és bérletárakat. Mező Péter úgy fogalmazott, hogy az itteni jegyárak ugyan nem a legalacsonyabbak az országban, de nincsenek attól messze.
– Ennél alacsonyabb árakkal már nem biztosítható a zenekar működése, csak akkor, ha a jelenleginél jóval több szponzort tudunk megnyerni – mondta Mező Péter. Urbán Betartix is hasonlóan látta a helyzetet csakúgy, mint Nagy Albert, aki hozzátette, nem is annyira a jegyek, inkább a bérletek ára magas nagyon, itt szerinte a jelenlegi struktúra megváltoztatásával lehetne csökkenteni valamelyest az árakat, ezáltal pedig több látogatót bevonzani a koncertekre. Azt minden pályázó fontos feladatnak tartotta (a zenekarral együtt), hogy több ember látogassa a koncerteket a jövőben.
Többen aggódtak a turnék számának fokozásával kapcsolatban, mert – mint mondták – ezek a fellépések nem, hogy a bevételt növelnék, de az utóbbi időben már inkább veszteségesek a zenekarnak. Mező Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell találni annak a módját, hogy legalább nullára ki lehessen hozni az utazásokat, hiszen ez elsősorban azért lényeges, hogy minél több helyen, minél többen megismerjék a Miskolci Szimfonikus Zenekart, így nőjön megbecsülésük, keressék fel őket munkákkal kapcsolatban, vagy akár cégek szponzorálás miatt.
Nagy Albert szerint a turnékkal bevételt is lehet hozni, hiszen az „idegenbeli’ fellépésekre ugyanúgy fizető vendégek látogatnak el, azonban bevételfokozó lehetne az általa említett régiós jelenlét fokozása is – az általa más városokba tervezett bérletes hangversenyek is. Urbán Beatrix elmondta, bár a turnék lehetnek veszteségesek valóban, azonban ha a megfelelő helyen, a megfelelő közönség előtt lépnek fel, az ismertség és elismerés növelésén túl jelentős bevételt is szerezhetnének.
A többség Nagy Albert mellett
A meghallgatás végén a tagok szimpátiaszavazáson nyilvánítják ki véleményüket a jelentkezőkről. A teljes tagságból 85-en szavaztak, ebből 4 érvénytelen lett. Horváth Lászlóra 0, Mező Péterre 15, Urbán Beatrixre 10 szavazat érkezett, tehát a Miskolci Szimfonikus Zenekar döntő többsége 56 vokssal Nagy Albertet támogatta. A döntést követően szerdán a szakmai bizottság előtt, később pedig a kulturális bizottság előtt mondhatják el elképzeléseket a pályázók. A Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetőjéről várhatóan márciusban dönt a városi képviselőtestület.
Ami eddig történt
Mint arról korábban, több alkalommal is beszámoltunk, Szabó Pétert, a szimfonikusok korábbi vezetőjét az év elején újraválasztották a Miskolci Szimfonikus Zenekar élére, ám ő tavaly szeptember elején, egészségügyi okokra hivatkozva felállt a vezetői székből. Munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg október végén, azóta Kovács László karnagy, a zenekar művészeti vezetője irányította a társulatot.
A vezetői posztra Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény alapján pályázatot írt ki, amelyre két jelentkező – az ezúttal is pályázó Nagy Albert és Urbán Beatrix Zita – adta be elképzeléseit az elmúlt év végén. Az akkor társulati ülésen már csak Nagy Albertet hallgatták meg, mivel Urbán Beatrix Zita pályázatát érvénytelennek nyilvánították, a közgyűlés azonban a Művészetek Háza leválasztására hivatkozva nem hozott döntést.
Tajthy Á.
fotó: Mocsári L.
Pályázók: több turné, több bevétel, fokozott jelenlét
Mező Péter azt hangsúlyozta, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekart nagyon jó együttesnek tartja, mind a szakmai munka, mind a társulat, mind pedig Miskolc szimpatikus neki, ezért is próbálta megismerni a zenekar működését és adta be a pályázatát annak élére. Hozzátette, a zenekar működésével alapvetően elégedett, viszont a zenekar marketingjének fokozásával, illetve több hazai, illetve külföldi turnéval a bevételt lehetne növelni.
Nagy Albert azt hangsúlyozta, hogy a zenekar nem önmagáért, van, hanem egy „nagyobb képbe”, Miskolc és a régió kulturális életébe kell beleilleszteni, abban kell megtalálni a helyét.
– Nincs olyan itt élő, aki ne ismerné, hogy a gazdasági szerkezetváltás miatt milyen nehéz helyzetben van Miskolc, a megye, a régió. A kiút ebből az, hogyha azokra az értékekre koncentrálunk, melyek erősségeink, ezeket próbáljuk megismertetni a hazai és a külföldi közönséggel is. Úgy gondolom, ezzel lehetne kompenzálni azokat a negatív híreket, melyek térségünkkel kapcsolatban időről-időre felröppennek – mondta Nagy Albert.
A zenekar első fagottosa elmondta, Miskolc a kultúra területében nagyon erős, és a kultúra minden szereplőjével, így például Miskolci Nemzeti Színházzal is együttműködne. Megerősítené, tovább gondolná a jelenlegi kapcsolatot a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetével is, a közönség igényeihez is jobban alkalmazkodna az általa irányított szimfonikus zenekar, és szeretné fokozni a jelenlétet a régióban, távlati tervként azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a megye más fontos városában is tartsanak bérletes koncerteket rendszeresen.
Urbán Beatrix Zita úgy fogalmazott, amennyiben ő lesz a zenekar vezetője, szeretné annak úgy hazai, mint nemzetközi elismertségét növelni, erre pedig szerinte több lehetőség is van. Mint mondta, új DVD-t készíttetne a zenekarral, megismertetné annak munkáját külföldön, azokban a városokban, ahol korábban dolgozott, vagy megvannak a megfelelő kapcsolatai, szponzorokat keresnének – ezáltal szerinte a zenekar bevételét is fokozni lehetne. Hangsúlyozta, ügyvezetőként mindenképpen szeretné kamatoztatni azt kapcsolatrendszert, és azt a tudást, amit az elmúlt években itthon és külföldön megszerzett, emellett viszont biztos, kiszámítható működést, a tagság számára kényelmes munkavégzést kívánna megvalósítani. A közönség felé ő is nyitna, akár úgy, a koncerteket a már működő, és esetleg még később alakuló kamara zenekarok fellépésével színesítené.
A pályázatokban közös volt, hogy mindenki Kovács László karnaggyal, művészeti vezetővel képzeli el a jövőt.
Zenekari kérdések
A szimfonikusok minden jelölt felé intéztek azonos kérdéseket – ezek többsége a fizetések rendezésére irányult, illetve arra, hogy engedélyeznék-e a pályázók a kamarazenekarok működését, illetve az egyéni „haknikat”. A fizetések rendezését mindegyik pályázó nagyon fontosnak tartotta. Mező Péter és Nagy Albert azonban mindezt, csak a bevételek illetve önkormányzati és állami támogatások függvényében tartotta lehetségesnek utalva arra, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem tudni mekkora forrás áll majd rendelkezésre. Urbán Beatrix szerint hangsúlyozta, nagyon sürgető feladat az, hogy rendezzék a béreket, ami nem csak a fővárosi, de sok vidéki zenekarétól is elmarad, ezért is szükséges az, hogy növeljék a turnék, illetve a szponzorok számát. A kamarazenekarok működését minden pályázó támogatta, csakúgy, mint a „haknikét” – utóbbit azzal a kitétellel, hogy az a zenekar munkájának rovására nem mehet.
Érkezett kérdés a nyári szünet rendjével kapcsolatban is. Abban minden pályázó egyet értett, hogy szünetre az évközben végzett folyamatos, majdnem megszakítás nélküli munka miatt szükség van – ennek átgondolását a nyári fesztiválok miatt azonban Nagy Albert és Urbán Beatrix is javasolta, hiszen plusz bevételeket az azokon való fellépésekkel is el lehet érni.
Több zenekari tag kifogásolta a jelenlegi jegy és bérletárakat. Mező Péter úgy fogalmazott, hogy az itteni jegyárak ugyan nem a legalacsonyabbak az országban, de nincsenek attól messze.
– Ennél alacsonyabb árakkal már nem biztosítható a zenekar működése, csak akkor, ha a jelenleginél jóval több szponzort tudunk megnyerni – mondta Mező Péter. Urbán Betartix is hasonlóan látta a helyzetet csakúgy, mint Nagy Albert, aki hozzátette, nem is annyira a jegyek, inkább a bérletek ára magas nagyon, itt szerinte a jelenlegi struktúra megváltoztatásával lehetne csökkenteni valamelyest az árakat, ezáltal pedig több látogatót bevonzani a koncertekre. Azt minden pályázó fontos feladatnak tartotta (a zenekarral együtt), hogy több ember látogassa a koncerteket a jövőben.
Többen aggódtak a turnék számának fokozásával kapcsolatban, mert – mint mondták – ezek a fellépések nem, hogy a bevételt növelnék, de az utóbbi időben már inkább veszteségesek a zenekarnak. Mező Péter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell találni annak a módját, hogy legalább nullára ki lehessen hozni az utazásokat, hiszen ez elsősorban azért lényeges, hogy minél több helyen, minél többen megismerjék a Miskolci Szimfonikus Zenekart, így nőjön megbecsülésük, keressék fel őket munkákkal kapcsolatban, vagy akár cégek szponzorálás miatt.
Nagy Albert szerint a turnékkal bevételt is lehet hozni, hiszen az „idegenbeli’ fellépésekre ugyanúgy fizető vendégek látogatnak el, azonban bevételfokozó lehetne az általa említett régiós jelenlét fokozása is – az általa más városokba tervezett bérletes hangversenyek is. Urbán Beatrix elmondta, bár a turnék lehetnek veszteségesek valóban, azonban ha a megfelelő helyen, a megfelelő közönség előtt lépnek fel, az ismertség és elismerés növelésén túl jelentős bevételt is szerezhetnének.
A többség Nagy Albert mellett
A meghallgatás végén a tagok szimpátiaszavazáson nyilvánítják ki véleményüket a jelentkezőkről. A teljes tagságból 85-en szavaztak, ebből 4 érvénytelen lett. Horváth Lászlóra 0, Mező Péterre 15, Urbán Beatrixre 10 szavazat érkezett, tehát a Miskolci Szimfonikus Zenekar döntő többsége 56 vokssal Nagy Albertet támogatta. A döntést követően szerdán a szakmai bizottság előtt, később pedig a kulturális bizottság előtt mondhatják el elképzeléseket a pályázók. A Miskolci Szimfonikus Zenekar vezetőjéről várhatóan márciusban dönt a városi képviselőtestület.
Ami eddig történt
Mint arról korábban, több alkalommal is beszámoltunk, Szabó Pétert, a szimfonikusok korábbi vezetőjét az év elején újraválasztották a Miskolci Szimfonikus Zenekar élére, ám ő tavaly szeptember elején, egészségügyi okokra hivatkozva felállt a vezetői székből. Munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg október végén, azóta Kovács László karnagy, a zenekar művészeti vezetője irányította a társulatot.
A vezetői posztra Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvény alapján pályázatot írt ki, amelyre két jelentkező – az ezúttal is pályázó Nagy Albert és Urbán Beatrix Zita – adta be elképzeléseit az elmúlt év végén. Az akkor társulati ülésen már csak Nagy Albertet hallgatták meg, mivel Urbán Beatrix Zita pályázatát érvénytelennek nyilvánították, a közgyűlés azonban a Művészetek Háza leválasztására hivatkozva nem hozott döntést.
Tajthy Á.
fotó: Mocsári L.