Mint arról már több alkalommal beszámoltunk, január 1-től két megyei intézmény, a II. Rákóczi Ferenc könyvtár és a Herman Ottó Múzeum került a város fenntartásába. Az átalakuló intézményrendszer következményeiről, a galéria és a múzeum legújabb, várható tárlatairól tartottak többek között sajtótájékoztatót az intézmény Kondor-termében.
Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője kiemelte, az átalakulás révén két lényeges feladatkört ellátó megyei intézmény került városi fenntartásba. Ezzel megnőtt az önkormányzat felelőssége, ám a fontosabb, hogy új lehetőségek adódtak, amelyek révén színesíteni tudják a város kulturális életét, s az érdeklődő közönség számának növelése is várható.
– A Miskolci Galéria jól működik, saját arculattal rendelkezik, ami a jövőben is így marad. A galéria és a Herman Ottó Múzeum egymás mellett működik, ez nem jelent rivalizálást, hiszen egyik intézmény feladatköre sem csorbul. Kiegészítik egymást, s most még közelebb kerülhetnek egymáshoz technikailag, szakmailag – emelte ki Papp Zsolt, hozzátéve, hogy a két intézmény jól működő programjai révén az oktatási intézmények is több lehetőséget kapnak majd.
A Miskolci Galériában több nagy kiállítás van készülőben, amelyekről Bán András, a Miskolci Galéria vezetője szólt az előző év rövid értékelését követően. Mint mondta, az idei évi költségvetésük még nem készült el. Miskolc anyagi helyzetét tekintve nincs jó állapotban, ám számos kulturális műhely van a városban. Kiemelte, a galéria teljes mértékben városi tulajdon, a város azonban csupán annyi támogatást tud adni, amely szerencsés esetben elég a fenntartásra, azonban egy múzeum sehol sem tudja eltartani magát, feladata a hasznosítás.
– A programokra mi termeljük ki a megfelelő összeget. A tavalyi év nehezen telt, de stabil volt, a látogatóink száma is növekedett, illetve több programot is rendeztünk. Ez idén sem lesz másképp, több nagyszabású projekt tart már a szervezési fázisban – mondta Bán András, majd kiemelt két jelentős tárlatot, amelyek február 23-án nyílnak meg a galériában.
A tárlatok szorosan kapcsolódnak a Kassa Európa Kulturális fővárosa 2013 programsorozatához. Mint az igazgató elárulta, február végén négy fiatal kassai képzőművész hozza el munkáját Miskolcra. – Merész, kortárs kiállítás lesz ez – tette hozzá.
A másik tárlat, amelyet szintén 23-án nyitnak meg a nagyközönség előtt, Õry Lajos építész életét mutatja meg, hiszen Miskolc és Kassa történetében is meghatározó szerepet töltött be, s életét e két város jelentette. Ehhez a háromnyelvű monográfiát feltáró tárlathoz kapcsolódik majd egy másik történeti kiállítás, így – mint Bán András fogalmazott – kiderül, hogyan éltünk a monarchia romjain.
A galéria igazgatója elárulta, februárban egy másik kivételes kiállítással is készülnek, amelynek címe Csokonai 170 lesz, amely megmutatja a költő öregkorát, ha nem is volt ilyen (Csokonai Vitéz Mihály 31 évesen hunyt el – a szerk.). Bán András szót ejtett a Miskolci Nemzeti Színház áprilisi kulturális programjáról, a Határtalan Napokról is, hiszen ehhez is kapcsolódik a Miskolci Galéria, kolozsvári és nagyváradi művészek munkáit mutatva meg. Bán András kitért a Herman Ottó Múzeum új helyzetére is, mint mondta, a két intézmény rivalizál ugyan egymással, ám ez nem gond, hiszen mindkét oldalt inspirálja.
Az Európa Kulturális Fővárosa projektben a Herman Ottó Múzeum is megmutatja magát – erről már Tóth Arnold az intézmény igazgatóhelyettese tájékoztatott. Kiemelte, a múzeum és a galéria együtt gondolkodik, közös projektek is lesznek. Elmondta, az intézmény átvétele zökkenőmentesen történt, így a dolgozók optimisták, nyugodtak.
– Fontos, hogy a törvény alapján a megyei hatókör megmarad, ahogyan az önálló költségvetés és a közalkalmazás is, ennek fényében nagyon optimisták vagyunk. A kulturális főváros projekthez közvetlenül ugyan nem csatlakoztunk, ám a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeummal régi jó kapcsolatot ápolunk. Ehhez kapcsolódva lesz egy kiállításunk a papszeri épületben, s idén megmutatjuk magunkat Kassán is – emelte ki Tóth Arnold. A Kassai Korzó című tárlat alapját egy album képezi, amelyben 216 kassai portré található. A kiállításon 13 kiválasztott, jelentős személy lesz látható az albumból.
– Az ő életükön keresztül mutatjuk meg, hogyan éltek elődeink a 19. század második felében, a századfordulón, a monarchiában – tette hozzá. A másik kiállítással kapcsolatban elárulta, várhatóan az év végén mutatja meg a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeit Kassán, Főhajtás Kassán címmel, a Kelet-Szlovákiai Múzeumban.
A sajtótájékoztató helyszíne sem volt véletlen, hiszen szó esett a Borsod 2050 tárlathoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekről is, amelyekről Drótos László, az LKM utolsó, már nyugalmazott igazgatója szólt. Elmondta, a csütörtöki beszélgetésen a két diósgyőri nagyüzem egykori vezető munkatársai találkoznak majd a jelenlegi tulajdonosokkal, hogy együtt gondolkodhassanak a jövőről.
– Egy vízió felrajzolása a feladatunk. A fiatalok fontos szerepet játszanak, hiszen a megjelölt dátumban ők még élni fognak, mi kevésbé valószínű, hogy megéljük ezt az időszakot. Az azonban fontos, hogy gondozzuk az emlékeket, kötelességünk segíteni a fiatalokat, az elgondolásukat – hangsúlyozta, majd hozzátette, a tárlat és a hozzákapcsolódó beszélgetések témája nem a múlt, a jelen, sokkal inkább a jövő, a kilábalás lehetősége.
Zárásként Bán András beszélt a TÁMOP projektekről, hiszen február 27-én nyitóbeszélgetésnek ad otthont a galéria. Az igazgató elmondta, szeretnék, ha a még másfél évig futó projekt végül mozgalommá válna, s a középiskolásoknak szóló program továbbélne, hogy ez a korosztály is megtalálja a várost, egy élhető várost, amelyből nem szeretne elköltözni.
Kiss J.
fotó: K. Cs.
Papp Zsolt, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője kiemelte, az átalakulás révén két lényeges feladatkört ellátó megyei intézmény került városi fenntartásba. Ezzel megnőtt az önkormányzat felelőssége, ám a fontosabb, hogy új lehetőségek adódtak, amelyek révén színesíteni tudják a város kulturális életét, s az érdeklődő közönség számának növelése is várható.
– A Miskolci Galéria jól működik, saját arculattal rendelkezik, ami a jövőben is így marad. A galéria és a Herman Ottó Múzeum egymás mellett működik, ez nem jelent rivalizálást, hiszen egyik intézmény feladatköre sem csorbul. Kiegészítik egymást, s most még közelebb kerülhetnek egymáshoz technikailag, szakmailag – emelte ki Papp Zsolt, hozzátéve, hogy a két intézmény jól működő programjai révén az oktatási intézmények is több lehetőséget kapnak majd.
A Miskolci Galériában több nagy kiállítás van készülőben, amelyekről Bán András, a Miskolci Galéria vezetője szólt az előző év rövid értékelését követően. Mint mondta, az idei évi költségvetésük még nem készült el. Miskolc anyagi helyzetét tekintve nincs jó állapotban, ám számos kulturális műhely van a városban. Kiemelte, a galéria teljes mértékben városi tulajdon, a város azonban csupán annyi támogatást tud adni, amely szerencsés esetben elég a fenntartásra, azonban egy múzeum sehol sem tudja eltartani magát, feladata a hasznosítás.
– A programokra mi termeljük ki a megfelelő összeget. A tavalyi év nehezen telt, de stabil volt, a látogatóink száma is növekedett, illetve több programot is rendeztünk. Ez idén sem lesz másképp, több nagyszabású projekt tart már a szervezési fázisban – mondta Bán András, majd kiemelt két jelentős tárlatot, amelyek február 23-án nyílnak meg a galériában.
A tárlatok szorosan kapcsolódnak a Kassa Európa Kulturális fővárosa 2013 programsorozatához. Mint az igazgató elárulta, február végén négy fiatal kassai képzőművész hozza el munkáját Miskolcra. – Merész, kortárs kiállítás lesz ez – tette hozzá.
A másik tárlat, amelyet szintén 23-án nyitnak meg a nagyközönség előtt, Õry Lajos építész életét mutatja meg, hiszen Miskolc és Kassa történetében is meghatározó szerepet töltött be, s életét e két város jelentette. Ehhez a háromnyelvű monográfiát feltáró tárlathoz kapcsolódik majd egy másik történeti kiállítás, így – mint Bán András fogalmazott – kiderül, hogyan éltünk a monarchia romjain.
A galéria igazgatója elárulta, februárban egy másik kivételes kiállítással is készülnek, amelynek címe Csokonai 170 lesz, amely megmutatja a költő öregkorát, ha nem is volt ilyen (Csokonai Vitéz Mihály 31 évesen hunyt el – a szerk.). Bán András szót ejtett a Miskolci Nemzeti Színház áprilisi kulturális programjáról, a Határtalan Napokról is, hiszen ehhez is kapcsolódik a Miskolci Galéria, kolozsvári és nagyváradi művészek munkáit mutatva meg. Bán András kitért a Herman Ottó Múzeum új helyzetére is, mint mondta, a két intézmény rivalizál ugyan egymással, ám ez nem gond, hiszen mindkét oldalt inspirálja.
Az Európa Kulturális Fővárosa projektben a Herman Ottó Múzeum is megmutatja magát – erről már Tóth Arnold az intézmény igazgatóhelyettese tájékoztatott. Kiemelte, a múzeum és a galéria együtt gondolkodik, közös projektek is lesznek. Elmondta, az intézmény átvétele zökkenőmentesen történt, így a dolgozók optimisták, nyugodtak.
– Fontos, hogy a törvény alapján a megyei hatókör megmarad, ahogyan az önálló költségvetés és a közalkalmazás is, ennek fényében nagyon optimisták vagyunk. A kulturális főváros projekthez közvetlenül ugyan nem csatlakoztunk, ám a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeummal régi jó kapcsolatot ápolunk. Ehhez kapcsolódva lesz egy kiállításunk a papszeri épületben, s idén megmutatjuk magunkat Kassán is – emelte ki Tóth Arnold. A Kassai Korzó című tárlat alapját egy album képezi, amelyben 216 kassai portré található. A kiállításon 13 kiválasztott, jelentős személy lesz látható az albumból.
– Az ő életükön keresztül mutatjuk meg, hogyan éltek elődeink a 19. század második felében, a századfordulón, a monarchiában – tette hozzá. A másik kiállítással kapcsolatban elárulta, várhatóan az év végén mutatja meg a Herman Ottó Múzeum gyűjteményeit Kassán, Főhajtás Kassán címmel, a Kelet-Szlovákiai Múzeumban.
A sajtótájékoztató helyszíne sem volt véletlen, hiszen szó esett a Borsod 2050 tárlathoz kapcsolódó műhelybeszélgetésekről is, amelyekről Drótos László, az LKM utolsó, már nyugalmazott igazgatója szólt. Elmondta, a csütörtöki beszélgetésen a két diósgyőri nagyüzem egykori vezető munkatársai találkoznak majd a jelenlegi tulajdonosokkal, hogy együtt gondolkodhassanak a jövőről.
– Egy vízió felrajzolása a feladatunk. A fiatalok fontos szerepet játszanak, hiszen a megjelölt dátumban ők még élni fognak, mi kevésbé valószínű, hogy megéljük ezt az időszakot. Az azonban fontos, hogy gondozzuk az emlékeket, kötelességünk segíteni a fiatalokat, az elgondolásukat – hangsúlyozta, majd hozzátette, a tárlat és a hozzákapcsolódó beszélgetések témája nem a múlt, a jelen, sokkal inkább a jövő, a kilábalás lehetősége.
Zárásként Bán András beszélt a TÁMOP projektekről, hiszen február 27-én nyitóbeszélgetésnek ad otthont a galéria. Az igazgató elmondta, szeretnék, ha a még másfél évig futó projekt végül mozgalommá válna, s a középiskolásoknak szóló program továbbélne, hogy ez a korosztály is megtalálja a várost, egy élhető várost, amelyből nem szeretne elköltözni.
Kiss J.
fotó: K. Cs.