Zenével, gasztronómia különlegességekkel és kulturális programokkal is várják a miskolciakat és a városba érkezőket a kocsonyafesztivál szervezői. A sorban a 13. fesztivál nulladik napján a kultúra, az összefogás ereje, a közösség került előtérbe. A Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épületében két tárlatot nyitottak meg csütörtökön délelőtt – az emeleten a Magyar Posta különleges bélyegkiállítását, míg a földszinti terembe Monok települése, s vele együtt Kossuth Lajos költözött be.
A tárlat apropójáról Péterffy Gábor, a Magyar Posta bélyegüzletágának igazgatója szólt. Kiemelte, a posta 2013. évi, alkalmi bélyeg kibocsátási programját egy Kassáról megjelenő bélyegblokk nyitja, s ehhez kapcsolódva különleges bélyegeket hozott a Budapesti Bélyegmúzeum Miskolcra.

– Nem is mutathatnák be jobb helyen a Kassa-bélegyblokkot, illetve a hozzá kapcsolódó kiállítást, hiszen Miskolc és Kassa városa ezer szállal kötődik egymáshoz gazdasági, történelmi, társadalmi, és kulturális területen egyaránt. Minden bélyegünk kulturális misszió, hiszen azt mutatja meg, amit mi, Magyarország fontosnak tartunk – mondta Péterffy Gábor, majd átadta a Kocsonyafesztivál alapítójának, Rózsa Editnek a fesztivál egyedi bélyegváltozatait, s kijelentette, a miskolci Kocsonyafesztivál az egyetlen fesztivál Magyarországon, amelynek saját bélyege van, s máris öt változatban.

A Kassa előtt tisztelgő bélyeg-bemutatóhoz egy bélyeg kiállítás is kapcsolódott, Életmentők címmel. A világon is egyedülálló gyűjteményt a Budapesti Bélyegmúzeum hozta el a februári fesztiválra. Nikodém Gabriella, a múzeum igazgatója a 19 tablóból álló tárlattal kapcsolatban elmondta, az embermentés jelenségét mutatja meg, három egységben, hiszen aki egy életet megment, az a világot menti meg. – Az első egység a 2. világháború életmentőire fókuszál, a második egység azokat az orvosokat, tudósokat mutatja meg, akik népbetegségek ellenszereinek megtalálásával mentették meg milliók életét, a harmadik egység pedig a névtelen hősöket hozza közelebb. Azokat, akik saját életüket sem sajnálták, hogy megmentsenek másokat – tette hozzá. Rózsa Edit az igazgató szavaihoz kapcsolódva kiemelte, a Kocsonyafesztivál is ezen a nyomvonalon halad, majd szólt a kézzel írás fontosságáról, amely háttérbe szorult az internet miatt, s kérte a jelenlévőket, írjanak újra kézzel levelet szeretteiknek, majd elárulta, a napokban eldőlt, jövőre Palócföld is a Kocsonyafesztivál vendége lesz.
A majdnem fél évezredes épületének, Miskolc legrégebbi polgári építményének, a papszeri kiállítási épületnek földszintjére Monok költözött be, hiszen a település a Kocsonyafesztivál vendége idén. Monok több oldalát is megmutatja majd a hét végéig, ám elsőként leghíresebb szülöttjüket, Kossuth Lajost ajánlották a miskolciak figyelmébe.

– Nagyon jó helyre érkezett kiállításunk, s a község egy szelete, hiszen egy olyan épületben vagyunk, amelyet Herman Ottóról neveztek el, aki jó barátságot ápolt Kossuth Lajossal. Fontos tudni, hogy Kossuth botanikus és természetkedvelő is volt a gondolkodó és államférfi léte mellett – hangsúlyozta Demeterné Bártfay Emese, Monok polgármestere, majd kiemelte, a monoki emlékházból több eredeti tárgyat is hoztak Miskolcra. A néprajzi, történeti kiállítás legfigyelemreméltóbb darabja talán a ’48-as forradalmi zászló, vagy Kossuth emigrációban írt levelei. Monok vallásosságát az egyházi lobogók jelzik, ám maga Kossuth Lajos is megszólal a tárgyak mellett, hiszen utolsó beszédét rögzítették, s a felvétel, Kossuth hangja ma is hallható, ezúttal a papszeri épületben. A tárlat kapcsán Fedor Vilmos beszédében kitért a kiállítási épület jelentőségére, hiszen Kossuth Lajos és Herman Ottó mellett meg kell említeni Szemere Bertalant is, akinek sírja Miskolcon van.

– Szemere Bertalan teste itt nyugszik tőlünk néhány lépésnyire, Kossuth Lajos első egész alakos szobra is itt áll a közelben. Õk ketten nem voltak jó viszonyban, ám haláluk után, itt, Miskolcon megbékéltek egymással – tette hozzá Fedor Vilmos. A kiállítást a Herman Ottó Múzeum igazgatója, Pusztai Tamás is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta, mint kiemelte, Kossuth régészeti munkái is figyelemreméltóak, majd szólt a múzeum legújabb tárlatáról is, amelyet a Város napján nyitnak meg, s középpontjában Szemere Bertalan áll majd.
A Kocsonyafesztivál kulturális kavalkádja a Herman Ottó Múzeum két tárlatának megnyitását követően a Megyeházán folytatódott, ahol az összefogásé volt a főszerep. A tárlat ugyanis Kolontárról szól, de nem csupán a községet ért ipari katasztrófát állítva a középpontban, hanem az összefogás erejét is.

Szabó Csaba, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa megnyitójában kitért arra, hogy a Kocsonyafesztivál a zenéről, az örömről, a mulatságról szól, ám fontos, hogy egy ilyen kiállítás is helyet kapott, hiszen a boldog pillanatokban is érdemes elgondolkozni arról, hogy mi történik a világban, mi történik más emberekkel.
– A tárlat az összefogás erejét mutatja meg. Azt, hogy egy ilyen hatalmas katasztrófa után is képes egy település újraépülni. Közelebb szerettük volna hozni Miskolchoz az ország másik végét, hiszen aki a vörösiszap-katasztrófa után Kolontárra, vagy Devecserre érkezett, nem hitte el azt, amit lát. Az újjáépülés után pedig azt nem tudják elképzelni az emberek, hogy ott történt a katasztrófa – emelte ki a miniszteri biztos, majd körbevezette a látogatókat a tárlaton.

A megnyitóra, Miskolcra érkezett Tili Károly, Kolontár polgármestere is, aki kiemelte 1 nap alatt 9 ember halt meg a katasztrófa idején, ami a kis település életében komoly szám. – A képek azt mutatják meg, hogy egy ilyen helyzetben is fel lehet állni, újra lehet kezdeni. Országosan egyedülálló volt az összefogás a katasztrófa idején, még Amerikában élő magyarok is segítettek, de az emberek ma sem hagyják magára Kolontárt, a felelősök megnevezése talán enyhítheti az elhunytak fájdalmát – tette hozzá Tili Károly.

Pfiegler Péter, Miskolc alpolgármestere örömét fejezte ki, hogy Kolontár bemutatkozhat Miskolcon. Mint mondta, nehéz megszólalni a témában, a képeket nézve, ám annak nagyon örül, hogy egy település újra tudott születni.
– Az emberek újra tudnak mosolyogni, állatot tartani, hétköznapi életüket élni. Az erő nekünk megadatott, s összefogással sokra juthatunk – tette hozzá.
A Kocsonyafesztivál mély, elgondolkodtató, és egyedi tárlatokkal kezdődött, ám a mulatság ideje is hamarosan elérkezik. A színpadok és árusító bódék már épülnek, pénteken pedig látványos felvonulással, hivatalosan is elkezdődik a Kocsonyafesztivál.

Kiss Judit
Fotó: F. Kaderják Csilla