A konferenciát Bódis Krisztina dokumentumfilmes vezette le. A résztvevőket Balog Zoltán szakminiszter videó üzenetben köszöntötte, amelyben kiemelte, hogy a társadalmi problémákat integráltan kell kezelni, tehát a nagy állami ellátórendszeren belül is össze kell hangolni az oktatás, az egészségügy, a szociális eszközöket és a munkaellátó szervezetek tevékenységét. Ezt követően pedig el kell érni, hogy a civilek, az állam és az önkormányzatok képviselői szót értsenek.
– Egységes politikára van szükség, egy ponton kell megtámadni a szegénységet – hívta fel a figyelmet az összefogásra és az erők koncentrálására Balog Zoltán, aki intő példaként említette, hogy az elmúlt években is volt erre a célra több-kevesebb törekvés, pénz és politikai támogatás is, mégis a szegények helyzete romlott. Véleménye szerint együtt kell látni az embert és ennek megfelelően segíteni. Helyi szinten kell elérni az áttörést. A miniszter kiemelte, hogy nem véletlenül a tettek a konferencia hívószava. Elég tanulmány született már a szegényekkel, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban, itt az ideje a tettek mezejére lépni.
A miniszteri köszöntőt követően Bojtos Zoltán, a TKKI miskolci, regionális igazgatója tartott előadást A társadalmi felzárkózás a felnőttképzési programokban címmel. Kijelentéssel indított, hogy senki sem vitatja, hogy szükséges a hátrányos helyzetűek képzése. A nemzeti felzárkóztatási stratégia keretében is kiemelt helyen szerepel ez. A fő cél, hogy a képzés segítségével munkaerő-piaci szereplővé váljanak, s ennek révén ne segélyből éljenek. Elmondta, hogy az általuk megvalósított felnőttképzés szemléletváltáson ment át, amely lényege, hogy előtérbe került a munkaadói és egyéni érdek (magyarán nem egy idea jegyében indítanak tanfolyamokat, hanem a gazdasági, egyéni igények figyelembe vételével). Külön kitért arra, hogy az EU leghátrányosabb régiói közt szerepel négy magyar, köztük Észak-Magyarország. Szükséges a regionális különbségek csökkentése.
A TKKI-ról elmondta, hogy kilenc régióba szervezve fejti ki tevékenységét, amely középpontjában az esélyteremtés elősegítése áll. Az országban 30000 embert akarnak megszólítani, a tervek alapján ebből 20000-ret segítenek az egyéni céljaik megfogalmazásában, 5000-ret pedig bevonnak a képzésbe. Együttműködnek olyan nagy, országos, állami szervezetekkel, mint a vízügy, a közút és az erdészetek. A TKKI koordinációs szerepet is végez, mintegy fórumot biztosít a helyi szervezeteknek. A képzésekkel kapcsolatos – itt ki nem mondott kritikákra reagálva – elmondta, hogy akiket bevonnak a képzésekbe azok igen is el akarják végezni. Megteszik az első lépést, hogy megteremtsék saját esélyüket az előre lépéshez.
A témából eredően, a konferencián, döntő többségében cigány kisebbségi vezetők, a felzárkóztatással foglalkozó civil szervezetek képviselői, önkormányzati vezetők, munkatársak vettek részt. de feltűntek a miskolci polgár és lengyel kisebbség vezetői is.
– Igyekszem képben lenni a törvények változásairól. Ez a fórum is beletartozik az érdeklődési körömbe. Mindig hallok valami újat – magyarázta Valcsev Ivanov János, Miskolc Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatának az elnöke.
Cs. L.
– Egységes politikára van szükség, egy ponton kell megtámadni a szegénységet – hívta fel a figyelmet az összefogásra és az erők koncentrálására Balog Zoltán, aki intő példaként említette, hogy az elmúlt években is volt erre a célra több-kevesebb törekvés, pénz és politikai támogatás is, mégis a szegények helyzete romlott. Véleménye szerint együtt kell látni az embert és ennek megfelelően segíteni. Helyi szinten kell elérni az áttörést. A miniszter kiemelte, hogy nem véletlenül a tettek a konferencia hívószava. Elég tanulmány született már a szegényekkel, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban, itt az ideje a tettek mezejére lépni.
A miniszteri köszöntőt követően Bojtos Zoltán, a TKKI miskolci, regionális igazgatója tartott előadást A társadalmi felzárkózás a felnőttképzési programokban címmel. Kijelentéssel indított, hogy senki sem vitatja, hogy szükséges a hátrányos helyzetűek képzése. A nemzeti felzárkóztatási stratégia keretében is kiemelt helyen szerepel ez. A fő cél, hogy a képzés segítségével munkaerő-piaci szereplővé váljanak, s ennek révén ne segélyből éljenek. Elmondta, hogy az általuk megvalósított felnőttképzés szemléletváltáson ment át, amely lényege, hogy előtérbe került a munkaadói és egyéni érdek (magyarán nem egy idea jegyében indítanak tanfolyamokat, hanem a gazdasági, egyéni igények figyelembe vételével). Külön kitért arra, hogy az EU leghátrányosabb régiói közt szerepel négy magyar, köztük Észak-Magyarország. Szükséges a regionális különbségek csökkentése.
A TKKI-ról elmondta, hogy kilenc régióba szervezve fejti ki tevékenységét, amely középpontjában az esélyteremtés elősegítése áll. Az országban 30000 embert akarnak megszólítani, a tervek alapján ebből 20000-ret segítenek az egyéni céljaik megfogalmazásában, 5000-ret pedig bevonnak a képzésbe. Együttműködnek olyan nagy, országos, állami szervezetekkel, mint a vízügy, a közút és az erdészetek. A TKKI koordinációs szerepet is végez, mintegy fórumot biztosít a helyi szervezeteknek. A képzésekkel kapcsolatos – itt ki nem mondott kritikákra reagálva – elmondta, hogy akiket bevonnak a képzésekbe azok igen is el akarják végezni. Megteszik az első lépést, hogy megteremtsék saját esélyüket az előre lépéshez.
A témából eredően, a konferencián, döntő többségében cigány kisebbségi vezetők, a felzárkóztatással foglalkozó civil szervezetek képviselői, önkormányzati vezetők, munkatársak vettek részt. de feltűntek a miskolci polgár és lengyel kisebbség vezetői is.
– Igyekszem képben lenni a törvények változásairól. Ez a fórum is beletartozik az érdeklődési körömbe. Mindig hallok valami újat – magyarázta Valcsev Ivanov János, Miskolc Megyei Jogú Város Bolgár Nemzetiségi Önkormányzatának az elnöke.
Cs. L.