A jó ügy pedig nem más, mint a Szögliget mellett található Szádvár romjainak megmentése. A Vármentő Napokat és Vármentő Hét Szádvárért programot a Szádvárért Baráti Kör szervezi, az elkezdődött munka célja a romterület és a falak rendszeres megtisztítása a fáktól és az aljnövényzettől, hogy minél többen fedezhessék fel Magyarország egyik legnagyobb területű várának titkait.
Vármentésre fel!
A 2008 augusztusában megkezdődött előkészítést követően – szorosan együttműködve régész és építész szakemberekkel – 2009 júliusában valósult meg a külső vár déli falán az ideiglenes falkorona-védelem, 2010 augusztusában pedig a külső vár északi falának előkészítése a 2011-re tervezett falkorona-védelmi munkákhoz. Ennek célja egyfelől a falak további romlásának megállítása és a jelenlegi állapot megőrzése a későbbi restauráláshoz, illetve a falak „láthatóbbá” tétele a látogatók számára.
Március 15–16-án már a XIV. Vármentő Napokat rendezi meg a Szádvárért Baráti Kör. A program pedig igazán sokrétű, hiszen az első nap – a várba vezető kaptató legyűrése után – a várfalak közt végzett közös munkáé. Az este pedig a baráti beszélgetéseké. A rendezvény második napján pedig kirándulás keretében felfedezhető a vártól délre emelkedő Óvár-tetőn hajdanán emelt és eddig még fel nem tárt védmű területe, ahová eddig szervezett formában még nem járt az egyesület.
Aki azonban ezen a két napon nem tud részt venni, de szívesen kivenné a részét a vármentésből, vagy egyszerűen csak szívesen töltene itt pár napot, annak lesz erre még lehetősége szervezett formában a nyáron is. A tervek szerint ugyanis a Szádvárért Baráti Kör augusztus 5–11. között hatodik alkalommal a Nyári Vármentő Hetet is megrendezi, a sorban következő XV. Vármentő Napokat pedig októberre ütemezik.
Ezt érdemes megnézni
Szögliget az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik. A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes, magas hegyek veszik körül, és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni. A környező karszthegyek rengeteg barlangot, víznyelőt rejtenek, oldalukban kristálytiszta vizű karsztforrások fakadnak, ivóvízzel ellátva a térség településeit. A katolikus plébániatemplom alapjait a középkorban rakták le, jelenlegi formáját 1788-ban nyerte el, harangtornyát is ekkor emelték. Tőle nem messze áll a kicsiny református templom. Pista bácsi, illetve az önkormányzat tájháza pedig a népi élet emlékeit mutatja be. A település napjainkra a környékre látogató kirándulók és barlangászok kiindulópontjává vált.
A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület.
Természetesen kihagyhatatlan látnivaló az erre járóknak Aggtelek és Jósvafő, illetve maga az Aggteleki Nemzeti Park. A települések alatt húzódó Baradla–Domica barlangrendszer egyedülálló képződményei, valamint az Aggteleki-karszt természeti kincsei miatt a kirándulók egyik legkedveltebb célpontja hazánkban.
Merre, mivel?
Miskolcról a 26-os úton indulhatunk Sajószentpéterig, majd ott letérő a 27-esre és Edelény, Szendrőlád, Szendrő, Szalonna, Perkupa érintésével juthatunk el Szögligetre. Az útvonalkereső 58 és fél kilométerre, illetve bő 1 óra 10 percre taksálja az utunkat, melynek során az útba eső településeken természetesen egyéb látnivaló is akad.
Sajószentpéteren például sok minden kötődik Lévay József költő, műfordító, borsodi alispánhoz, így ajánlani tudjuk az emlékházát, mely a népi építészet szép példája. Megtekintésre érdemes többek közt az egykori kovácsműhely, a Gedeon-kúria, a római katolikus templom copf stílusban épült épülete és a gótikus református templom. Edelényben elsőként említhető a L’Huillier-Coburg kastély, amely 1716 és 1730 között épült barokk stílusban, és az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. De említhető a késő gótikus református templom, illetve a földvárral azonos dombon 1791-ben épült késő barokk, szintén református templom, vagy a Borsodi tájház, amely a Bódva völgye regionális múzeuma.
Szendrőn ajánlani tudjuk az egykori vár romjait, a református templom és harangtornyot, az Assisi Szent Ferenc római katolikus templomot, mely 1635-ben ferences rendi kolostornak és a hozzá tartozó zárdatemplomnak épült, a Közművelődési Központ és Könyvtárnak helyet adó Csáky-kastélyt, vagy éppen a Kékfestőház Múzeumot. Szalonna legfőbb nevezetessége az Árpád-kori körtemplom, amelynek egykori szentélyét XIII. századi falkép díszíti, mellette pedig fa harangláb áll. Perkupán érdemes megnézni a Petőfi Sándor utcában sorakozó vakolatdíszes népi lakóházakat: homlokzatukon egyedi formavilág bontakozik ki, amelyben a barokk, copf és klasszicista elemek ötvöződnek a népi építészet virágmintás (tulipán, szőlő) motívumaival.
Ha mégsem az autót választjuk, hanem inkább tömegközlekedési eszközt vennénk igénybe, akkor az autóbusz tűnik jobb választásnak. Naponta 11 járat közlekedik Miskolcról, ám érdemes jó előre érdeklődni, ugyanis a hét közvetlen járat mellett négy csak átszállással juttat el minket a célhoz, a menetidő másfél és két óra körül mozog.
Vonattal közvetlenül Szögligetre nem tudunk eljutni, a lehetőség a szomszédos településekre, Perkupára, vagy Bódvaszilasra adott. A két településre ugyanaz a tíz vonat közlekedik egy nap, Perkupára 1 óra 6 perc, míg Bódvaszilasra 1 óra 18 perc alatt.
Horváth. I.
fotó: a Szádvárért Baráti Kör
Vármentésre fel!
A 2008 augusztusában megkezdődött előkészítést követően – szorosan együttműködve régész és építész szakemberekkel – 2009 júliusában valósult meg a külső vár déli falán az ideiglenes falkorona-védelem, 2010 augusztusában pedig a külső vár északi falának előkészítése a 2011-re tervezett falkorona-védelmi munkákhoz. Ennek célja egyfelől a falak további romlásának megállítása és a jelenlegi állapot megőrzése a későbbi restauráláshoz, illetve a falak „láthatóbbá” tétele a látogatók számára.
Március 15–16-án már a XIV. Vármentő Napokat rendezi meg a Szádvárért Baráti Kör. A program pedig igazán sokrétű, hiszen az első nap – a várba vezető kaptató legyűrése után – a várfalak közt végzett közös munkáé. Az este pedig a baráti beszélgetéseké. A rendezvény második napján pedig kirándulás keretében felfedezhető a vártól délre emelkedő Óvár-tetőn hajdanán emelt és eddig még fel nem tárt védmű területe, ahová eddig szervezett formában még nem járt az egyesület.
Aki azonban ezen a két napon nem tud részt venni, de szívesen kivenné a részét a vármentésből, vagy egyszerűen csak szívesen töltene itt pár napot, annak lesz erre még lehetősége szervezett formában a nyáron is. A tervek szerint ugyanis a Szádvárért Baráti Kör augusztus 5–11. között hatodik alkalommal a Nyári Vármentő Hetet is megrendezi, a sorban következő XV. Vármentő Napokat pedig októberre ütemezik.
Ezt érdemes megnézni
Szögliget az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik. A falu, mint ahogy azt a neve is mutatja, igazi liget, hiszen a völgykatlanban megbúvó települést három irányból dús növényzettől ékes, magas hegyek veszik körül, és csak a negyedik irányban elhelyezkedő lankás dombok között vezető úton lehet megközelíteni. A környező karszthegyek rengeteg barlangot, víznyelőt rejtenek, oldalukban kristálytiszta vizű karsztforrások fakadnak, ivóvízzel ellátva a térség településeit. A katolikus plébániatemplom alapjait a középkorban rakták le, jelenlegi formáját 1788-ban nyerte el, harangtornyát is ekkor emelték. Tőle nem messze áll a kicsiny református templom. Pista bácsi, illetve az önkormányzat tájháza pedig a népi élet emlékeit mutatja be. A település napjainkra a környékre látogató kirándulók és barlangászok kiindulópontjává vált.
A várhegy északnyugati részén korábban Szögligethez tartozott Derenk romközség. A falu 110 házát azonban Horthy Miklós leromboltatta, mert összefüggő vadászterületet akart itt létrehozni. Ma a falu romjai közt az innen elszármazottak évente országos jelentőségű búcsút szoktak tartani. Néhány kilométerre található Szelcepuszta, mely vadban gazdag erdőivel ma is jelentős vadászterület.
Természetesen kihagyhatatlan látnivaló az erre járóknak Aggtelek és Jósvafő, illetve maga az Aggteleki Nemzeti Park. A települések alatt húzódó Baradla–Domica barlangrendszer egyedülálló képződményei, valamint az Aggteleki-karszt természeti kincsei miatt a kirándulók egyik legkedveltebb célpontja hazánkban.
Merre, mivel?
Miskolcról a 26-os úton indulhatunk Sajószentpéterig, majd ott letérő a 27-esre és Edelény, Szendrőlád, Szendrő, Szalonna, Perkupa érintésével juthatunk el Szögligetre. Az útvonalkereső 58 és fél kilométerre, illetve bő 1 óra 10 percre taksálja az utunkat, melynek során az útba eső településeken természetesen egyéb látnivaló is akad.
Sajószentpéteren például sok minden kötődik Lévay József költő, műfordító, borsodi alispánhoz, így ajánlani tudjuk az emlékházát, mely a népi építészet szép példája. Megtekintésre érdemes többek közt az egykori kovácsműhely, a Gedeon-kúria, a római katolikus templom copf stílusban épült épülete és a gótikus református templom. Edelényben elsőként említhető a L’Huillier-Coburg kastély, amely 1716 és 1730 között épült barokk stílusban, és az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélya. De említhető a késő gótikus református templom, illetve a földvárral azonos dombon 1791-ben épült késő barokk, szintén református templom, vagy a Borsodi tájház, amely a Bódva völgye regionális múzeuma.
Szendrőn ajánlani tudjuk az egykori vár romjait, a református templom és harangtornyot, az Assisi Szent Ferenc római katolikus templomot, mely 1635-ben ferences rendi kolostornak és a hozzá tartozó zárdatemplomnak épült, a Közművelődési Központ és Könyvtárnak helyet adó Csáky-kastélyt, vagy éppen a Kékfestőház Múzeumot. Szalonna legfőbb nevezetessége az Árpád-kori körtemplom, amelynek egykori szentélyét XIII. századi falkép díszíti, mellette pedig fa harangláb áll. Perkupán érdemes megnézni a Petőfi Sándor utcában sorakozó vakolatdíszes népi lakóházakat: homlokzatukon egyedi formavilág bontakozik ki, amelyben a barokk, copf és klasszicista elemek ötvöződnek a népi építészet virágmintás (tulipán, szőlő) motívumaival.
Ha mégsem az autót választjuk, hanem inkább tömegközlekedési eszközt vennénk igénybe, akkor az autóbusz tűnik jobb választásnak. Naponta 11 járat közlekedik Miskolcról, ám érdemes jó előre érdeklődni, ugyanis a hét közvetlen járat mellett négy csak átszállással juttat el minket a célhoz, a menetidő másfél és két óra körül mozog.
Vonattal közvetlenül Szögligetre nem tudunk eljutni, a lehetőség a szomszédos településekre, Perkupára, vagy Bódvaszilasra adott. A két településre ugyanaz a tíz vonat közlekedik egy nap, Perkupára 1 óra 6 perc, míg Bódvaszilasra 1 óra 18 perc alatt.
Horváth. I.
fotó: a Szádvárért Baráti Kör