Február végéig célszerű befejezni a gyümölcsfák és a dísznövények metszését, ezt követően pedig felkészülhetünk a tél végi lemosó permetezésre. Ez az egyik legfontosabb tennivaló, a téli mélynyugalmi időszak után ugyanis a rügyek megduzzadnak, felkészülnek a kihajtásra. Ezzel egy időben megkezdődik a fán telelő kórokozó gombák (monília, tafrina, lisztharmat) szaporodása, amelyek támadásra készen várják az első levélkék, hajtások kibontakozását.
A kórokozók és a kéregrepedésekben megbújó kártevők, atkák, pajzstetűk, vértetűk ellen ilyenkor védekezhetünk a leghatékonyabban környezetbarát szerekkel. A gombák ellen réz-, a lisztharmat esetében kéntartalmú szereket, a kártevők ellen pedig olajokat használhatunk. Gyümölcs- és díszfákon, bokrokon nemcsak kártevők, hanem betegséget kiváltó kórokozók is áttelelnek. Ilyenkor kombinált, mindkét károsító csoport ellen ható szert alkalmazzunk.
Balkonkertészeknek
Az erkélyeken ilyenkor még nincs sok tennivaló, viszont elkezdhetjük a felkészülést. Az átteleltetett muskátlit például február közepe után vissza kell vágni, csak a legerősebb 3-4 hajtást érdemes meghagyni. Lassan elkezdhetjük az öntözésüket is, és ha van rá lehetőség, a fokozatos visszaszoktatást a fényhez, a magasabb hőmérséklethez. Az éjszakai fagyok miatt azonban még korai lenne az erkélyre kitenni őket.
Február második felétől beindulhat a háztáji palántanevelés is, ami több szempontból hasznos lehet. Nem csupán megbízható, hanem gazdaságos megoldás is, egy darab palánta árából ugyanis akár több csomagnyi vetőmagot vásárolhatunk. Fontos, hogy a termesztő közeg – vagyis a föld – amelybe a magok belekerülnek, legalább 5 centiméter mély legyen. A kereskedelemben kapható külön palántaföld-keverék, erre a célra azonban kitűnően megfelel saját, átrostált, homokkal dúsított általános virágföldünk is.
Neveljünk palántát!
A palántaneveléshez gyakorlatilag bármilyen, hypóval, formalinnal, rézgáliccal fertőtlenített láda vagy cserép megfelel, de jó szolgálatot tehet akár egy tejfölös doboz is. Csak arra kell ügyelni, hogy az alján legyen olyan lyuk, amelyen keresztül a felesleges víz eltávozik.
Az egyes növénymagok csírázásukhoz más-más hőmérsékleti és fényviszonyokat igényelnek. A legtöbb csírázó növénynek azonban lényegesen magasabb hőmérsékletre van szüksége, mint a normális szobahőmérséklet, ezért lehetőség szerint helyezzük a veteményes ládákat, cserepeket a fűtőtest közelébe, és fóliával is takarjuk le. A talaj nedvességét pedig folyamatosan és egyenletesen biztosítsuk, langyos vízzel, permetezéssel.
Magvetés után közvetlenül érdemes preventíven a gombabetegségek ellen, öntözve védekezni, Zineb, Dithane M45, Buvicid K, Fundazol 50 WP és hasonló szerekkel. Miután növénykéink kibújtak, azonnal vegyünk vissza a hőmérsékletből, rendszeresen szellőztessünk, és biztosítsuk számukra a lehető legtöbb fényt.
Általánosságban a palánták 2–4 lombleveles állapotában jön el a tűzdelés (pikírozás) ideje, ekkor kaphatnak önálló, saját közeget, műanyag cserépben, pohárban, tápkockában.
Sz. S. | MN
fotó: J. Á.
A kórokozók és a kéregrepedésekben megbújó kártevők, atkák, pajzstetűk, vértetűk ellen ilyenkor védekezhetünk a leghatékonyabban környezetbarát szerekkel. A gombák ellen réz-, a lisztharmat esetében kéntartalmú szereket, a kártevők ellen pedig olajokat használhatunk. Gyümölcs- és díszfákon, bokrokon nemcsak kártevők, hanem betegséget kiváltó kórokozók is áttelelnek. Ilyenkor kombinált, mindkét károsító csoport ellen ható szert alkalmazzunk.
Balkonkertészeknek
Az erkélyeken ilyenkor még nincs sok tennivaló, viszont elkezdhetjük a felkészülést. Az átteleltetett muskátlit például február közepe után vissza kell vágni, csak a legerősebb 3-4 hajtást érdemes meghagyni. Lassan elkezdhetjük az öntözésüket is, és ha van rá lehetőség, a fokozatos visszaszoktatást a fényhez, a magasabb hőmérséklethez. Az éjszakai fagyok miatt azonban még korai lenne az erkélyre kitenni őket.
Február második felétől beindulhat a háztáji palántanevelés is, ami több szempontból hasznos lehet. Nem csupán megbízható, hanem gazdaságos megoldás is, egy darab palánta árából ugyanis akár több csomagnyi vetőmagot vásárolhatunk. Fontos, hogy a termesztő közeg – vagyis a föld – amelybe a magok belekerülnek, legalább 5 centiméter mély legyen. A kereskedelemben kapható külön palántaföld-keverék, erre a célra azonban kitűnően megfelel saját, átrostált, homokkal dúsított általános virágföldünk is.
Neveljünk palántát!
A palántaneveléshez gyakorlatilag bármilyen, hypóval, formalinnal, rézgáliccal fertőtlenített láda vagy cserép megfelel, de jó szolgálatot tehet akár egy tejfölös doboz is. Csak arra kell ügyelni, hogy az alján legyen olyan lyuk, amelyen keresztül a felesleges víz eltávozik.
Az egyes növénymagok csírázásukhoz más-más hőmérsékleti és fényviszonyokat igényelnek. A legtöbb csírázó növénynek azonban lényegesen magasabb hőmérsékletre van szüksége, mint a normális szobahőmérséklet, ezért lehetőség szerint helyezzük a veteményes ládákat, cserepeket a fűtőtest közelébe, és fóliával is takarjuk le. A talaj nedvességét pedig folyamatosan és egyenletesen biztosítsuk, langyos vízzel, permetezéssel.
Magvetés után közvetlenül érdemes preventíven a gombabetegségek ellen, öntözve védekezni, Zineb, Dithane M45, Buvicid K, Fundazol 50 WP és hasonló szerekkel. Miután növénykéink kibújtak, azonnal vegyünk vissza a hőmérsékletből, rendszeresen szellőztessünk, és biztosítsuk számukra a lehető legtöbb fényt.
Általánosságban a palánták 2–4 lombleveles állapotában jön el a tűzdelés (pikírozás) ideje, ekkor kaphatnak önálló, saját közeget, műanyag cserépben, pohárban, tápkockában.
Sz. S. | MN
fotó: J. Á.