Ugrás a tartalomra

A múlt nyomai után kutat

Létrehozva
Szörényi Gábor András első, gyerekkori régészeti feltárásán, a borsodi földvárban döntötte el, hogy régész lesz. A történelem és a földrajz iránt is erősen érdeklődő fiatalember álma aztán valóra vált.
– Gyermekkorában mindenki régész akar lenni, idővel aztán ezt kinövi a többség – idézi a szakmájában közismert mondást, rögtön vissza is kérdezve: ki ne akart volna gyermekkorában valami értékeset találni a földben? A régészetnek van egy varázsa, ez mindenkit vonz fiatalon. Gyakran megkeresnek szülők telefonon, hogy csemetéjüket vigyük magunkkal egy-egy ásatásra. Ha belegondolok, annak idején én is így kezdtem…

szorenyi_gabor__ja.jpg

A Herman Ottó Múzeum régész-igazgatóhelyettese az ELTE-n végezte el a régészeti képzést 2003-ban, a népvándorlás-korra és középkorra specializálódott.
– Gyerekkorom óta érdekeltek a középkori várak, munkám során ezek kutatását, feltárását és műszeres felmérését végzem. Ez inspirál leginkább. Ugyanakkor régészeti feladatellátásaink során leginkább beruházásokhoz kapcsolódó megelőző feltárásokat végzünk, ahol nem válogathatunk a különböző korszakok között, itt mindent fel kell tárni és dokumentálni.

Szörényi Gábor András úgy fogalmazott, „belecsöppent a való világba”, ahol munkája a régészeti feltárás jogi, pénzügyi, szervezési részeire is kiterjed, nagy koordinációs készséget igényel tehát. A sikerek azonban „kárpótolják”, büszkén meséli, egy német szakmai lap címlapon közölte a sajónémeti vár domborzatmodelljének képét, melyet ő készített. Most doktori disszertációját írja, és készül egy újabb németországi előadásra.

Kujan I. | MN
fotó: Juhász Á.