Rohonka Sándor, az Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) regionális képviselője emlékeztetett rá, hogy az elmúlt évben 1,7 százalékkal csökkent az ország gazdasági teljesítménye, a reálbérszint pedig 3,5 százalékkal. Az országos bruttó átlagkereset 223 ezer forint, ami nettó 144 ezernek felel meg. Megyénkben ráadásul ennél sajnos jóval kevesebbet keresnek az emberek. Mivel a GKI 3,5 százalékos inflációt prognosztizált, de vannak ettől magasabb becslések is az MSZOSZ szeretné, ha legalább 5,2 százalékos béremelést sikerülne elérni a helyi bértárgyalásokon.
– Az 5,2 százalék szinten tudná tartani a reálkereseteket, vagy kismértékű emelést is jelentene a munkavállalók számára – vélekedett Rohonka Sándor, aki a megyei tapasztalatokat rendkívül szélsőségesként jellemezte: a 0 és 5,4 százalék közt mozog. Sok munkaadó azonban sajnos letudja a kötelező minimálbér-emeléssel az éves bérfejlesztést. Vannak cégek, ahol két éves megaállapodást is sikerült kötni, máshol minimálbér plusz 3 százalékot értek el, olyan céggel is találkoztak ahol mindenki 4,2 százalékos bérfejlesztésben részesül. Ezek azonban a ritkábbak.
Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke a szokásos bérmegajánlásról elmondta, hogy tavaly a kormány nem mondott semmit, a munkáltatók pedig elutasították, mondván, aki tud úgyis ad, ezért elmaradt a háromoldalú, közös javaslat. Tapasztalata szerint az idén se várható közös ajánlat.
– Mi nem mozdulunk el az 5,2 százalékról. Az inflációs találgatások 3,5-4,7 százalék közt mozognak. A nyugdíjemelés 5,2 százalék és még nem láttunk olyat, hogy többet adtak volna, mint a várható infláció – jegyezte meg az alelnök, aki hozzátette, hogy a bérből és fizetésből élő átlagember örül, ha az étkezésre, utazásra és a rezsire futja a keresetéből. A hivatalos infláció-számításoknál viszont a fogyasztói kosárban olyan dolgok is vannak, amelyekről sokan csak álmodozhatnak.
Tapasztalatuk szerint a bérfejlesztés terén nagy a szórás az országban, vannak cégek, amelyek gond nélkül megadják az 5,2-5,5 százalékot is, de nem biztos, hogy januártól. A bérfejlesztések elmaradását, alacsony mértékét kompenzálhatná a béren kívüli juttatás. A cégek kisebb részénél emelkedik az összege, jellemzően azokon a helyeken, ahol ennek összege százezres nagyságrendű. Máshol viszont nem emelkedik, sőt előfordul, hogy csökkentik a munkáltatók.
A szakszervezet által működtetett bérvonal nevű zöld számra sok bejelentés érkezett. Egy részük jogsegély-szolgálati, a többi általában munkaügyi problémákat tartalmaz. Tapasztalatuk szerint sokan kérnek segítséget a közszolgálat területéről, a versenyszférából pedig főleg olyan helyekről, ahol nem működik szakszervezet.
– Már nem csak a magas munkanélküliségű régiókban, hanem az egész országban könnyen megkaphatja a dolgozó: ha nem tetszik, el lehet menni – jellemezte a munkahelyi légkör változását a szakszervezeti vezető. A béremeléssel kapcsolatban várhatóan májusban tudnak majd az eredményekről beszámolni.
Hernádvölgyi Andrea az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatban elmondta, hogy az első nagy probléma elég hamar bekövetkezett, a szabadságok kiszámolásával kapcsolatban, amire meglepően gyorsan reagált a kormányzat.
Cs. L.
– Az 5,2 százalék szinten tudná tartani a reálkereseteket, vagy kismértékű emelést is jelentene a munkavállalók számára – vélekedett Rohonka Sándor, aki a megyei tapasztalatokat rendkívül szélsőségesként jellemezte: a 0 és 5,4 százalék közt mozog. Sok munkaadó azonban sajnos letudja a kötelező minimálbér-emeléssel az éves bérfejlesztést. Vannak cégek, ahol két éves megaállapodást is sikerült kötni, máshol minimálbér plusz 3 százalékot értek el, olyan céggel is találkoztak ahol mindenki 4,2 százalékos bérfejlesztésben részesül. Ezek azonban a ritkábbak.
Hernádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke a szokásos bérmegajánlásról elmondta, hogy tavaly a kormány nem mondott semmit, a munkáltatók pedig elutasították, mondván, aki tud úgyis ad, ezért elmaradt a háromoldalú, közös javaslat. Tapasztalata szerint az idén se várható közös ajánlat.
– Mi nem mozdulunk el az 5,2 százalékról. Az inflációs találgatások 3,5-4,7 százalék közt mozognak. A nyugdíjemelés 5,2 százalék és még nem láttunk olyat, hogy többet adtak volna, mint a várható infláció – jegyezte meg az alelnök, aki hozzátette, hogy a bérből és fizetésből élő átlagember örül, ha az étkezésre, utazásra és a rezsire futja a keresetéből. A hivatalos infláció-számításoknál viszont a fogyasztói kosárban olyan dolgok is vannak, amelyekről sokan csak álmodozhatnak.
Tapasztalatuk szerint a bérfejlesztés terén nagy a szórás az országban, vannak cégek, amelyek gond nélkül megadják az 5,2-5,5 százalékot is, de nem biztos, hogy januártól. A bérfejlesztések elmaradását, alacsony mértékét kompenzálhatná a béren kívüli juttatás. A cégek kisebb részénél emelkedik az összege, jellemzően azokon a helyeken, ahol ennek összege százezres nagyságrendű. Máshol viszont nem emelkedik, sőt előfordul, hogy csökkentik a munkáltatók.
A szakszervezet által működtetett bérvonal nevű zöld számra sok bejelentés érkezett. Egy részük jogsegély-szolgálati, a többi általában munkaügyi problémákat tartalmaz. Tapasztalatuk szerint sokan kérnek segítséget a közszolgálat területéről, a versenyszférából pedig főleg olyan helyekről, ahol nem működik szakszervezet.
– Már nem csak a magas munkanélküliségű régiókban, hanem az egész országban könnyen megkaphatja a dolgozó: ha nem tetszik, el lehet menni – jellemezte a munkahelyi légkör változását a szakszervezeti vezető. A béremeléssel kapcsolatban várhatóan májusban tudnak majd az eredményekről beszámolni.
Hernádvölgyi Andrea az új Munka Törvénykönyvével kapcsolatban elmondta, hogy az első nagy probléma elég hamar bekövetkezett, a szabadságok kiszámolásával kapcsolatban, amire meglepően gyorsan reagált a kormányzat.
Cs. L.