Mint megtudtuk, a frankofónia, mint fogalom a XIX-XX. század fordulóján jelent meg, a francia gyarmatbirodalom építésével kapcsolatban használta először egy geográfus, mondván, „a nyelv teszi a népet”, azaz a francia nyelv fogja a francia fennhatóság alá tartozó gyarmatországokat összekapcsolni, és egységbe kovácsolni.
–Ma a legtágabb értelmezésben a frankofónia azt a mintegy 170 millió embert kapcsolja össze, akik öt kontinensen napi rendszerességgel használják, és folyékonyan beszélik a francia nyelvet – mondta P. Kovács Éva. – Ha földrajzi értelemben szeretnénk meghatározni a frankofóniát, akkor azon területek összességét jelöli, ahol használják ezt a nyelvet. Nyelvészeti megközelítésben már több válasz is lehetséges a fogalom meghatározására.
Vannak, akik azt mondják, hogy frankofón az az ország, melynek első (vagy anya-) nyelve a francia (Franciaország mellett ide sorolhatjuk a kanadai Québec tartományt), vagy amely államnak hivatalos nyelve a francia (például Szenegál), és itt a közigazgatásban is ezt használják. Luxemburgban ugyanakkor – a német mellett – a francia az oktatás nyelve, míg Romániában például az első számú idegen nyelv. P. Kovács Éva elmondta, Magyarország az úgynevezett megfigyelő országok közé tartozik, ahol az iskolarendszerben a 3. tanított nyelv a francia, az angol és a német után.
–Amikor a 1960-as években visszanyerték függetlenségüket a gyarmatok, már spirituális közösségként kezdték meghatározni a frankofóniát. Ezt intézményesítette az 1970. március 20-án létrejött Frankofónia nemzetközi szervezete, amely több mint 50 országot tud a tagjai között, de több „megfigyelő” országot is tömörít. Ezek az államok a közoktatás, az egyetemi oktatás, a tudományos kutatás, a közművelődés, valamint a várospolitika területén dolgoznak együtt – tette hozzá P. Kovács Éva.
1988 óta ünnepeljük a Frankofónia nemzetközi napját. Ekkor már elterjedt volt az a megközelítés, hogy frankofón érzelműek mindazok, akik osztják azt az érzést, hogy egy adott spirituális közösséghez tartoznak, és azonos értékeket vallanak (ilyen a kulturális sokszínűség vagy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása). Gondolkodás- és cselekvési mód is tehát a frankofónia.
Zsendovits Nikoletta két tanítási nyelvű osztályba jár, aki mind a francia kultúra, mind a nyelv iránt erősen érdeklődik. Orliczki Adrienn pedig már járt is Franciaországban, egy iskolai kirándulás alkalmával. Tapasztalatai szerint egyáltalán nem igaz az, hogy nem túl kedvesek a franciák, elmondása szerint nagyon segítőkész volt vele mindenki. A francia nyelvvel kezdetben meggyűlt a baja, de fokozatosan belelendült, így már külföldön is nyugodtan el tudott menni, vásárolni.
Kondás Miklóstól, a szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a miskolci Alliance Française rendezvényen. Elmondása szerint az intézmény nagyon aktív, és kitűnő kapcsolatot ápol az iskola velük. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tanulók a civilizációs ismereteket is megtanulják, a nyelv mellett tehát megismerik többek között a francia oktatást, kultúrát, közigazgatási rendszert, és betekintést nyerhetnek a franciák mindennapi életébe is.
Kujan I.
–Ma a legtágabb értelmezésben a frankofónia azt a mintegy 170 millió embert kapcsolja össze, akik öt kontinensen napi rendszerességgel használják, és folyékonyan beszélik a francia nyelvet – mondta P. Kovács Éva. – Ha földrajzi értelemben szeretnénk meghatározni a frankofóniát, akkor azon területek összességét jelöli, ahol használják ezt a nyelvet. Nyelvészeti megközelítésben már több válasz is lehetséges a fogalom meghatározására.
Vannak, akik azt mondják, hogy frankofón az az ország, melynek első (vagy anya-) nyelve a francia (Franciaország mellett ide sorolhatjuk a kanadai Québec tartományt), vagy amely államnak hivatalos nyelve a francia (például Szenegál), és itt a közigazgatásban is ezt használják. Luxemburgban ugyanakkor – a német mellett – a francia az oktatás nyelve, míg Romániában például az első számú idegen nyelv. P. Kovács Éva elmondta, Magyarország az úgynevezett megfigyelő országok közé tartozik, ahol az iskolarendszerben a 3. tanított nyelv a francia, az angol és a német után.
–Amikor a 1960-as években visszanyerték függetlenségüket a gyarmatok, már spirituális közösségként kezdték meghatározni a frankofóniát. Ezt intézményesítette az 1970. március 20-án létrejött Frankofónia nemzetközi szervezete, amely több mint 50 országot tud a tagjai között, de több „megfigyelő” országot is tömörít. Ezek az államok a közoktatás, az egyetemi oktatás, a tudományos kutatás, a közművelődés, valamint a várospolitika területén dolgoznak együtt – tette hozzá P. Kovács Éva.
1988 óta ünnepeljük a Frankofónia nemzetközi napját. Ekkor már elterjedt volt az a megközelítés, hogy frankofón érzelműek mindazok, akik osztják azt az érzést, hogy egy adott spirituális közösséghez tartoznak, és azonos értékeket vallanak (ilyen a kulturális sokszínűség vagy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása). Gondolkodás- és cselekvési mód is tehát a frankofónia.
Zsendovits Nikoletta két tanítási nyelvű osztályba jár, aki mind a francia kultúra, mind a nyelv iránt erősen érdeklődik. Orliczki Adrienn pedig már járt is Franciaországban, egy iskolai kirándulás alkalmával. Tapasztalatai szerint egyáltalán nem igaz az, hogy nem túl kedvesek a franciák, elmondása szerint nagyon segítőkész volt vele mindenki. A francia nyelvvel kezdetben meggyűlt a baja, de fokozatosan belelendült, így már külföldön is nyugodtan el tudott menni, vásárolni.
Kondás Miklóstól, a szakközépiskola igazgatójától megtudtuk, az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek a miskolci Alliance Française rendezvényen. Elmondása szerint az intézmény nagyon aktív, és kitűnő kapcsolatot ápol az iskola velük. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tanulók a civilizációs ismereteket is megtanulják, a nyelv mellett tehát megismerik többek között a francia oktatást, kultúrát, közigazgatási rendszert, és betekintést nyerhetnek a franciák mindennapi életébe is.
Kujan I.