A romlandó élelmiszerek esetében megnézik a szavatossági időt, a fogyaszthatóságot, az áru összetételére vonatkozó jelöléseket. Ha olyan termékeket találnak, amelyen félrevezető jelzések vannak, illetve veszélyeztethetik a fogyasztók egészségét, jelzik az élelmiszerbiztonsági szakhatóságnak.
A sajtóreferens elmondta, a fogyasztók megtévesztésére, megkárosítására irányuló kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében, a felügyelők kiemelten vizsgálják, valóban azon az áron értékesítik-e az árut, amelyet a terméken szereplő árcímke vagy a polccímke tartalmaz.
Mindig az alacsonyabb árat kell felszámítani
Amennyiben többes árfeltüntetést észlelnek – például egy csokoládényúl az árcímkéje szerint másfélszer annyiba kerül, mint amit a felette elhelyezett akciós tábla hirdet –, a felügyelők próbavásárlással ellenőrzik, hogy a pénztárnál az alacsonyabb áron számítják-e fel a terméket.
A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis előírja, hogy több ár egyidejű feltüntetése esetén az alacsonyabb árat kell felszámítani. Ha a magasabb áron történik az értékesítés, a kereskedő jogsértést követ el.
A húsvéti időszakban megjelenő, szezonális ajándékcsomagok, akciók tekintetében is előfordulhat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, olyan eset, amikor fizetni kell az ajándék-csomagban „ingyenesnek” feltüntetett termékért. Mint megtudtuk, a hatóság nemegyszer találkozik olyan helyzettel, amikor a termékek egyenként történő megvásárlása kedvezőbb a fogyasztóra nézve, mint az „akciós”-nak mondott csomagban.
Figyeljünk rá, tényleg csokiból van-e a csokinyúl
Ellenőrzi a hatóság a polccímkén feltüntetett termékmegnevezések valóságtartalmát is.
– A vonatkozó előírások pontosan meghatározzák például, hogy egy csokoládé termék megnevezése mikor megfelelő – mikor nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak, fehér csokoládénak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártói címkék ebben a vonatkozásban már jellemzően megfelelőek, de még mindig előfordul, hogy a polccímkén megtévesztő tájékoztatás szerepel – emelte ki Perger Mónika. Ilyen eset például, amikor a kakaós bevonómasszából készült üreges figura „tejcsokoládé nyúl”-ként szerepel a címkén.
A sajtóreferens tájékoztatása szerint, a fentieken túl a felügyelők fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzések során arra is, hogy nincsenek-e értékesítésre kihelyezve lejárt szavatossági idejű termékek. – Amennyiben a felügyelőségek ellenőrzéseik során lejárt fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejű élelmiszerek forgalmazását tapasztalják, a szabálytalanságot jegyzőkönyvben rögzítik, amelynek egy példányát megküldik az illetékes hatóságnak.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai szerint folyamatosan csökkennek a jogsértések. Számuk az elmúlt évekhez viszonyítva ma már nagyjából a fele, mint öt-hat évvel ezelőtt volt.
Sz. S.
Fotó: F. Kaderják Cs.
Milyen sonkát vásároljunk?
Jó, ha ott vásárolunk sonkát, ahol egyébként is vásárolunk húsféléket. Ha az önkiszolgáló bolt polcáról emeljük le a terméket, olvassuk el a címkéjét! Az összetevők listájából kiderül, hogy milyen húsból készült, gyorspácolással vagy hagyományosan. Ha túl sok összetevőt sorolnak fel, inkább ne vásároljuk meg a terméket. A sonka eredetileg sertéscombból sózással, füstöléssel, érleléssel készül, ami 3 hónaptól akár 6 hónapig is tarthat, sőt, a pármai jellegű sonkákat több évig is érlelik. Ezt az időt rövidítik le a gyorspácolással, amikor a pácsót vízben oldják, majd befecskendezik a húsba. Ezt követően megfüstölik, és szinte máris mehet a boltok polcaira.
A sonkát vásárláskor próbáljuk összenyomni – ha ez könnyedén sikerül, valószínű, hogy sok páclé van a termékben, tehát vizet is vásárolunk, nem csak sonkát.
A főtt, füstölt húst nem szabad megfőzni. Ellenőrizzük a minőségmegőrzési időt, mert a gyorspácolással készült termékek korlátozott ideig tarthatók el. Ha tehetjük, ne ilyen sonkát vásároljunk!
Csokitojás, csokinyúl
Inkább kisebb figurát vásároljunk, de olyat, ami valóban csokoládéból készült. A kereskedők gyakran hibáznak azzal, hogy a polcra „csoki” figurát írnak, de a címke elárulja, hogy miből készült a termék. Ha az van ráírva, hogy tejcsokoládé vagy étcsokoládé, akkor az valóban csokoládéból van. Ha tejbevonó vagy étbevonó szerepel, akkor az nem igazi csoki.
Kerüljük a „túlcsomagolt” bonbonok, édességek vásárlását, hiszen a csomagolás csak a szeméthegyeket növeli. Mesterséges festékek helyett mi is színezhetjük a húsvéti tojásokat, például hagymahéj, vöröskáposzta, vagy cékla levével.
A sajtóreferens elmondta, a fogyasztók megtévesztésére, megkárosítására irányuló kereskedelmi gyakorlatok kiszűrése érdekében, a felügyelők kiemelten vizsgálják, valóban azon az áron értékesítik-e az árut, amelyet a terméken szereplő árcímke vagy a polccímke tartalmaz.
Mindig az alacsonyabb árat kell felszámítani
Amennyiben többes árfeltüntetést észlelnek – például egy csokoládényúl az árcímkéje szerint másfélszer annyiba kerül, mint amit a felette elhelyezett akciós tábla hirdet –, a felügyelők próbavásárlással ellenőrzik, hogy a pénztárnál az alacsonyabb áron számítják-e fel a terméket.
A fogyasztóvédelmi törvény ugyanis előírja, hogy több ár egyidejű feltüntetése esetén az alacsonyabb árat kell felszámítani. Ha a magasabb áron történik az értékesítés, a kereskedő jogsértést követ el.
A húsvéti időszakban megjelenő, szezonális ajándékcsomagok, akciók tekintetében is előfordulhat megtévesztő kereskedelmi gyakorlat, olyan eset, amikor fizetni kell az ajándék-csomagban „ingyenesnek” feltüntetett termékért. Mint megtudtuk, a hatóság nemegyszer találkozik olyan helyzettel, amikor a termékek egyenként történő megvásárlása kedvezőbb a fogyasztóra nézve, mint az „akciós”-nak mondott csomagban.
Figyeljünk rá, tényleg csokiból van-e a csokinyúl
Ellenőrzi a hatóság a polccímkén feltüntetett termékmegnevezések valóságtartalmát is.– A vonatkozó előírások pontosan meghatározzák például, hogy egy csokoládé termék megnevezése mikor megfelelő – mikor nevezhető étcsokoládénak, tejcsokoládénak, fehér csokoládénak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártói címkék ebben a vonatkozásban már jellemzően megfelelőek, de még mindig előfordul, hogy a polccímkén megtévesztő tájékoztatás szerepel – emelte ki Perger Mónika. Ilyen eset például, amikor a kakaós bevonómasszából készült üreges figura „tejcsokoládé nyúl”-ként szerepel a címkén.
A sajtóreferens tájékoztatása szerint, a fentieken túl a felügyelők fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzések során arra is, hogy nincsenek-e értékesítésre kihelyezve lejárt szavatossági idejű termékek. – Amennyiben a felügyelőségek ellenőrzéseik során lejárt fogyaszthatósági, illetve minőség-megőrzési idejű élelmiszerek forgalmazását tapasztalják, a szabálytalanságot jegyzőkönyvben rögzítik, amelynek egy példányát megküldik az illetékes hatóságnak.
A fogyasztóvédelmi ellenőrzések tapasztalatai szerint folyamatosan csökkennek a jogsértések. Számuk az elmúlt évekhez viszonyítva ma már nagyjából a fele, mint öt-hat évvel ezelőtt volt.
Sz. S.
Fotó: F. Kaderják Cs.
Milyen sonkát vásároljunk?
Jó, ha ott vásárolunk sonkát, ahol egyébként is vásárolunk húsféléket. Ha az önkiszolgáló bolt polcáról emeljük le a terméket, olvassuk el a címkéjét! Az összetevők listájából kiderül, hogy milyen húsból készült, gyorspácolással vagy hagyományosan. Ha túl sok összetevőt sorolnak fel, inkább ne vásároljuk meg a terméket. A sonka eredetileg sertéscombból sózással, füstöléssel, érleléssel készül, ami 3 hónaptól akár 6 hónapig is tarthat, sőt, a pármai jellegű sonkákat több évig is érlelik. Ezt az időt rövidítik le a gyorspácolással, amikor a pácsót vízben oldják, majd befecskendezik a húsba. Ezt követően megfüstölik, és szinte máris mehet a boltok polcaira.
A sonkát vásárláskor próbáljuk összenyomni – ha ez könnyedén sikerül, valószínű, hogy sok páclé van a termékben, tehát vizet is vásárolunk, nem csak sonkát.
A főtt, füstölt húst nem szabad megfőzni. Ellenőrizzük a minőségmegőrzési időt, mert a gyorspácolással készült termékek korlátozott ideig tarthatók el. Ha tehetjük, ne ilyen sonkát vásároljunk!
Csokitojás, csokinyúl
Inkább kisebb figurát vásároljunk, de olyat, ami valóban csokoládéból készült. A kereskedők gyakran hibáznak azzal, hogy a polcra „csoki” figurát írnak, de a címke elárulja, hogy miből készült a termék. Ha az van ráírva, hogy tejcsokoládé vagy étcsokoládé, akkor az valóban csokoládéból van. Ha tejbevonó vagy étbevonó szerepel, akkor az nem igazi csoki.
Kerüljük a „túlcsomagolt” bonbonok, édességek vásárlását, hiszen a csomagolás csak a szeméthegyeket növeli. Mesterséges festékek helyett mi is színezhetjük a húsvéti tojásokat, például hagymahéj, vöröskáposzta, vagy cékla levével.