Stroke, más néven szélütés alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A betegséget Keltai Mátyás (Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet) mutatta be. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban.
Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen stroke-ot okoz.
– A kardiológus feladata felismerni, hogy szabályos-e a szívműködése a páciensnek, de szeretnénk, ha a többi egészségügyi dolgozó és a laikusok is ki tudnák tapintani a pulzust, hogy tapasztalnak-e rendellenességet. A 65 évnél idősebbek, cukorbetegek, magas vérnyomással élők és a korábban a betegséggel már szembesülők vannak kitéve leginkább stroke-veszélynek. Ha minden egyes betegnél megnéznénk a pulzust, és legalább a felüknél végeznénk EKG-vizsgálatot, nagyot haladhatnánk előre – mondta a professzor.
Valikovics Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa a gyógykezelésről beszélt. Mint mondta, a pitvarfibrilláció rettegett szövődményét kell kezelniük a stroke esetében. Húsz százalék agyvérzést, nyolcvan százalék pedig agylágyulást jelent a pitvarfibrilláció esetében.
– Évi 55000 stroke-ossal kell számolnunk, a halálozási arány 10-12 százalék, míg 60-65 százaléknyi betegnek maradandó tünetei alakulnak ki, mozgáskorlátozottakká válnak. A másik, veszélyes, rejtett szövődmény „pici infarktusokat okoz”. A szellemi működés, a demencia kialakulásában is óriási szerepe van a pitvarfibrillációnak – sorolta Valikovics Attila.
Az osztályvezető főorvos elmondta, megkülönböztetik az akut kezelést, amikor már kialakult a stroke, valamint a megelőzést. Utóbbi esetében is van primer és szekunder prevenció. Amikor még nem kapott szélütést az ember, a nyugodt munkahellyel és a biztonságos családi háttérrel, valamint helyes táplálkozással elkerülhető a stroke. Akinek már volt szélütése, a neurológusok segíthetnek, gyógyszeres kezeléssel, de itt is fontos a helyes étrend.
Új lehetőséget biztosít a kezelésben három új, vérrögoldó gyógyszerkészítmény, melyek biztonságosabb és hatékonyabb eredményeket biztosítanak a klasszikus alvadásgátlóknál, s kevesebbe is kerülnek. Az agyvérzések kétharmada előzhető meg a gyógyszerekkel. Háromszáz magyarországi beteg kaphat ilyen készítményeket, az eredményeket a Garfield-regiszterrel figyelik.
S. P.
fotó: F. Kaderják Cs.
Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen stroke-ot okoz.
– A kardiológus feladata felismerni, hogy szabályos-e a szívműködése a páciensnek, de szeretnénk, ha a többi egészségügyi dolgozó és a laikusok is ki tudnák tapintani a pulzust, hogy tapasztalnak-e rendellenességet. A 65 évnél idősebbek, cukorbetegek, magas vérnyomással élők és a korábban a betegséggel már szembesülők vannak kitéve leginkább stroke-veszélynek. Ha minden egyes betegnél megnéznénk a pulzust, és legalább a felüknél végeznénk EKG-vizsgálatot, nagyot haladhatnánk előre – mondta a professzor.
Valikovics Attila, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Neurológiai Osztályának osztályvezető főorvosa a gyógykezelésről beszélt. Mint mondta, a pitvarfibrilláció rettegett szövődményét kell kezelniük a stroke esetében. Húsz százalék agyvérzést, nyolcvan százalék pedig agylágyulást jelent a pitvarfibrilláció esetében.
– Évi 55000 stroke-ossal kell számolnunk, a halálozási arány 10-12 százalék, míg 60-65 százaléknyi betegnek maradandó tünetei alakulnak ki, mozgáskorlátozottakká válnak. A másik, veszélyes, rejtett szövődmény „pici infarktusokat okoz”. A szellemi működés, a demencia kialakulásában is óriási szerepe van a pitvarfibrillációnak – sorolta Valikovics Attila.
Az osztályvezető főorvos elmondta, megkülönböztetik az akut kezelést, amikor már kialakult a stroke, valamint a megelőzést. Utóbbi esetében is van primer és szekunder prevenció. Amikor még nem kapott szélütést az ember, a nyugodt munkahellyel és a biztonságos családi háttérrel, valamint helyes táplálkozással elkerülhető a stroke. Akinek már volt szélütése, a neurológusok segíthetnek, gyógyszeres kezeléssel, de itt is fontos a helyes étrend.
Új lehetőséget biztosít a kezelésben három új, vérrögoldó gyógyszerkészítmény, melyek biztonságosabb és hatékonyabb eredményeket biztosítanak a klasszikus alvadásgátlóknál, s kevesebbe is kerülnek. Az agyvérzések kétharmada előzhető meg a gyógyszerekkel. Háromszáz magyarországi beteg kaphat ilyen készítményeket, az eredményeket a Garfield-regiszterrel figyelik.
S. P.
fotó: F. Kaderják Cs.