Kész a miskolci geotermikus beruházás első szakasza

A Kistokaji Hőközpontban tartották az ünnepélyes átadót és üzemeltetés elindító eseményt, melynek a házigazdája Ambrus Gyöngyi, Kistokaj polgármester volt, aki bevezetőjében a település fejlődésébe, értékeibe nyújtott rövid betekintést.



Németh Lászlóné szerint ez a beruházás egy nagy és fontos lépés a megújuló energiák használata szempontjából hazánkban. De az unióban is, ezt jelzi, hogy 1.7 milliárd forintnyi uniós támogatást kapott a cég a beruházásra. A szaktárca vezetője úgy fogalmazott: a geotermikus energia költséghatékony, megbízható, fenntartható, környezetbarát, és felhasználása révén jelentősen, mintegy 54 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. A Nemzeti Energiastratégia egyik fő célja, hogy a jelenlegi 8-9 százalékról 2030-ig 20 százalékra bővüljön a megújuló energia felhasználása, ebben is fontos lépés a miskolci projekt. Ugyanakkor a beruházásnak köszönhetően jelentősen csökken Miskolc földgáz-felhasználása, az energiafüggőség feloldása pedig stratégiai cél – hangsúlyozta a miniszter.



Hozzátette, Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie a 12 ezer terajoule-t, a Miskolci Geotermikus Projekt pedig ebből 800-1100 terajoule-t teljesíthet. Kijelentette, hogy mintaprojektként is felfogható a beruházás, melynek reményeik szerint követői is lesznek. Azt is elmondta, hogy a háztartásokat súlyosan megterhelték a lakhatási költségek, a kormány ezért is döntött a rezsicsökkentésekről.



Nagyon sok összetevője van annak, hogy élhető legyen egy város, a XXI. században ezek közé tartozik a környezetvédelem, a megújuló energiaforrások kihasználása. Miskolc pedig ennek a beruházásnak köszönhetően az egyik legzöldebb város lesz – mondta beszédében Kriza Ákos.



A geotermikus energia felhasználásában pedig egyéb potenciál is rejlik, hiszen a Miskolc Holding tagvállalata a Miskolci Agrokultúra Kft. háromhektáros területen üvegházakban hasznosítja a visszatérő szekunder vezetékben lévő vizet. Így új munkahelyeket teremtenek, miközben egészséges, magyar zöldségek kerülnek a miskolci közétkeztetésbe. A polgármester emlékeztetett rá, Pávai Vajna Ferenc már egy évszázada írt arról, hogy itt kincset rejt a föld és próbálta meggyőzni a törvényhozókat a fúrásokról. Ez a beruházás azt is bizonyítja, hogy igaza volt, így jár neki a történelmi jóvátétel. A magyar tudomány múltja és jelene összeért most itt.



Három év megfeszített munkájának gyümölcs ért be ezen a napon, és ezzel Közép-Európa legnagyobb geotermikus erőműve valósult meg – mondta Tóth Péter, a Pannergy Nyrt. vezérigazgatója. A beruházás adatairól elmondta, két termelő és három visszasajtoló kútból áll a rendszer, illetve négy, egyenként 30 MW teljesítményű hőcserélőből, két állomásból és majd 25 kilométer hosszú hőszállító vezetékből. A 105 fokos víz az Avasról visszatérve 35-65 fokosra hűl, a kutak egyenként 150 liter vizet képes kitermelni másodpercenként.



A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a beruházás második ütemében a környező településeket is igyekeznek bevonni a geotermikus hőellátásba, ugyanakkor a miskolci, Tatár utca hőközponthoz is kiépítik a vezetékeket, hogy a belvárost is elérjék, és keresik a lehetőségeket egyéb városrészek bekapcsolására is.



Az ünnepi beszédek után átvágták a nemzetiszín szalagot, ezzel adva át a beruházást, majd az üzemeltetést is beindították pár percre. A geotermikus rendszer a következő fűtési idényben oldhatja meg mintegy húszezer lakás hőszolgáltatását Miskolcon.