A harmadik asztaltársasági borversennyel kezdődött csütörtökön a háromnapos Avasi borünnepély a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A rendezvénysorozat pénteken szakmai előadásokkal folytatódott a városházán.
Némedi Varga Zoltán, a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, a rendezvény egyik szervezője a megnyitón elmondta, száz éve még nem acél-, hanem kereskedő- és borvárosként emlegették Miskolcot. Céljuk újjáéleszteni a helyi gasztrokultúrát, életet lehelni a pincesorokba, hogy a miskolci turizmus zászlóshajói legyenek.
Az esemény fővédnöke, Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke szintén megemlítette, hogy a borsodi megyeszékhely egykor fontos kereskedelmi centrum volt Tokaj közelsége miatt.
– Mivel akkoriban nem voltak határok, természetes volt, hogy borutak alakultak ki, a tokaji borokat északra vitték, oda, ahol nem voltak olyan természeti adottságok, hogy termeljenek. Ezeket a borutakat kell újraéleszteni – mondta az elnök.
Font Sándor kiemelte, jelenleg Magyarországon nincs annyi szőlőtermő terület, melyből fedezni lehetne a hazai borfogyasztási igényt. Mint mondta, jó irányt követnek a hazai szakemberek azzal, hogy minőségi fajták telepítésével pótolják ezt a hiányt.
– A konferencia és a hasonló rendezvények segítenek az értékek megőrzésében és a partnerség építésében – hangsúlyozta. Zárásként Font Sándor arra biztatta a miskolciakat, kassaiakat és a térségbelieket, őrizzék meg a hagyományokat, mert azokból lehet építkezni.
Miskolc alpolgármestere – a mezőgazdasági bizottság, valamint a szőlészeti és borászati albizottság tagja –, a rendezvény védnöke az előtte szóló gondolatmenetéhez hozzáfűzte, a borutakon keresztül Kassán túl, lengyel, svéd, orosz és akár francia földekre jutottak el a borsodi borok.
– Ahogy Font Sándor is megfogalmazta, a múlt, a tradíció jó alapot jelent arra, hogy hírét vigyék a magyar boroknak a termelők. A magyar bor életérzés, országimázs-elem, olyan, palackokba zárt közösségi szellem, mely emelheti hazánk fényét – sorolta Zsiga Marcell.
A köszöntőket követően következtek az előadások: a miskolci pincéket érintő beszámolók mellett szó volt többek között Kassa 16. századi borkereskedelméről, Tokaj-Hegyalja dűlőiről, a borút szepsi szakaszáról, a földforgalmi törvénytervezetről, a szépasszonyvölgyi pincékről, valamint a tokaji bor párizsi és londoni 1862-es jelenlétéről.
A konferencia a „Partnervárosok együttműködésének fejlesztése a történelmi Tokaji Borút mentén” című, Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül valósul meg.
A pályázat megnyitóját péntek délután tartják, majd lovas küldöttség érkezik Kassáról – a deputációt Kriza Ákos polgármester fogadja.
A rendezvénysorozat részeként lesz még bormustra és bordisputa, a szombat pedig a II. Avasi Borangolással folytatódik.
Soós P.
fotó: Juhász Á.
Némedi Varga Zoltán, a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője, a rendezvény egyik szervezője a megnyitón elmondta, száz éve még nem acél-, hanem kereskedő- és borvárosként emlegették Miskolcot. Céljuk újjáéleszteni a helyi gasztrokultúrát, életet lehelni a pincesorokba, hogy a miskolci turizmus zászlóshajói legyenek.
Az esemény fővédnöke, Font Sándor, a Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke szintén megemlítette, hogy a borsodi megyeszékhely egykor fontos kereskedelmi centrum volt Tokaj közelsége miatt.– Mivel akkoriban nem voltak határok, természetes volt, hogy borutak alakultak ki, a tokaji borokat északra vitték, oda, ahol nem voltak olyan természeti adottságok, hogy termeljenek. Ezeket a borutakat kell újraéleszteni – mondta az elnök.
Font Sándor kiemelte, jelenleg Magyarországon nincs annyi szőlőtermő terület, melyből fedezni lehetne a hazai borfogyasztási igényt. Mint mondta, jó irányt követnek a hazai szakemberek azzal, hogy minőségi fajták telepítésével pótolják ezt a hiányt.
– A konferencia és a hasonló rendezvények segítenek az értékek megőrzésében és a partnerség építésében – hangsúlyozta. Zárásként Font Sándor arra biztatta a miskolciakat, kassaiakat és a térségbelieket, őrizzék meg a hagyományokat, mert azokból lehet építkezni.
Miskolc alpolgármestere – a mezőgazdasági bizottság, valamint a szőlészeti és borászati albizottság tagja –, a rendezvény védnöke az előtte szóló gondolatmenetéhez hozzáfűzte, a borutakon keresztül Kassán túl, lengyel, svéd, orosz és akár francia földekre jutottak el a borsodi borok.– Ahogy Font Sándor is megfogalmazta, a múlt, a tradíció jó alapot jelent arra, hogy hírét vigyék a magyar boroknak a termelők. A magyar bor életérzés, országimázs-elem, olyan, palackokba zárt közösségi szellem, mely emelheti hazánk fényét – sorolta Zsiga Marcell.
A köszöntőket követően következtek az előadások: a miskolci pincéket érintő beszámolók mellett szó volt többek között Kassa 16. századi borkereskedelméről, Tokaj-Hegyalja dűlőiről, a borút szepsi szakaszáról, a földforgalmi törvénytervezetről, a szépasszonyvölgyi pincékről, valamint a tokaji bor párizsi és londoni 1862-es jelenlétéről.
A konferencia a „Partnervárosok együttműködésének fejlesztése a történelmi Tokaji Borút mentén” című, Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretén belül valósul meg.
A pályázat megnyitóját péntek délután tartják, majd lovas küldöttség érkezik Kassáról – a deputációt Kriza Ákos polgármester fogadja.
A rendezvénysorozat részeként lesz még bormustra és bordisputa, a szombat pedig a II. Avasi Borangolással folytatódik.
Soós P.
fotó: Juhász Á.