Különleges honfoglalási kiállításra készül a Herman Ottó Múzeum. A 2014-ben megrendezendő tárlat több szempontból is különleges lesz. Pusztai Tamás elárulta, a múzeum rendelkezik Magyarország legszebb honfoglalás kori anyagával, amit az érdeklődők láthatnak majd a készülő kiállításon.
– A kiállítás mellett egy régészeti kutatólaboratórium is lesz, hiszen sokan érdeklődnek a szakmánk iránt. Arról, hogyan állapítható meg egy-egy leletről a kora, vagy az hogy női, esetleg férfi csontdarab az, amit találunk. Ezeket is megtudhatják majd az érdeklődők. Lesznek olyan tárgyak, amelyeket kézbe is lehet majd venni, így restaurálni kell néhányat. A restaurátor munkáját pedig nagyban segíti a röntgenkép – tudtuk meg Pusztai Tamástól.
A kedden röntgenezett szablya már a kiállításra készül – mint kiderült, többek között két másik szablyát is visznek majd a közeljövőben röntgenfelvételre.
A röntgenvizsgálatból kiderül, hogy milyen a markolat szerkezete, hiszen most még erősen korrodált a felszíne. A vizsgált szablya 870 körül készülhetett. Pusztai Tamás kiemelte, a karosi honfoglalás kori temetőben találták a szablyát, amelyet a ’80-as években tártak fel, ám újra restaurálni kell, mert rossz állapotban van, s a restauráláshoz látni kell a fegyver szerkezetét. A vizsgálatból kiderül, hogy a markolat burkolata alatt – amelyet egyébként ezüst borít – a vasmagot milyen mértékben fedi korrodált felület, illetve a szakember szeme előtt nyilvánvalóvá válik, mennyire ép a vasmag.
– A szablyának más a súlypontja, az élezése, jól lehetett vele hasítani. A 2014-ben megnyíló kiállításon a karosi temető leleteit mutatjuk be. Ott a fejedelmi kíséret tagjai, többségükben fegyveres férfiak nyugszanak. A szablyát, amelyet megröntgeneztek a MISEK-ben, a Fekete-tengertől északra, a Kaukázusban készíthették, hiszen ott voltak fegyverkészítő helyek. A tulajdonosa vélhetően bejárta Nyugat-Európát, részt vett a kalandozó hadjáratokban. A szablya kovácsoltvas és acél, a markolata ezüstborítású, a IX. század végén készülhetett – magyarázta a múzeum igazgatója.
A karosi sírleletek fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb Honfoglalás kori temetője. A sírokban bizánci és nyugati eredetű ékszereket is találtak. A feltárás új megvilágításba helyezte a térség IX-X. századi múltját, hiszen az előkerült övveretek, díszes szablyák, pénzérmék és tarsolylemezek bizonyítják, a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.
– A kiállítás mellett egy régészeti kutatólaboratórium is lesz, hiszen sokan érdeklődnek a szakmánk iránt. Arról, hogyan állapítható meg egy-egy leletről a kora, vagy az hogy női, esetleg férfi csontdarab az, amit találunk. Ezeket is megtudhatják majd az érdeklődők. Lesznek olyan tárgyak, amelyeket kézbe is lehet majd venni, így restaurálni kell néhányat. A restaurátor munkáját pedig nagyban segíti a röntgenkép – tudtuk meg Pusztai Tamástól.
A kedden röntgenezett szablya már a kiállításra készül – mint kiderült, többek között két másik szablyát is visznek majd a közeljövőben röntgenfelvételre.
A röntgenvizsgálatból kiderül, hogy milyen a markolat szerkezete, hiszen most még erősen korrodált a felszíne. A vizsgált szablya 870 körül készülhetett. Pusztai Tamás kiemelte, a karosi honfoglalás kori temetőben találták a szablyát, amelyet a ’80-as években tártak fel, ám újra restaurálni kell, mert rossz állapotban van, s a restauráláshoz látni kell a fegyver szerkezetét. A vizsgálatból kiderül, hogy a markolat burkolata alatt – amelyet egyébként ezüst borít – a vasmagot milyen mértékben fedi korrodált felület, illetve a szakember szeme előtt nyilvánvalóvá válik, mennyire ép a vasmag.
– A szablyának más a súlypontja, az élezése, jól lehetett vele hasítani. A 2014-ben megnyíló kiállításon a karosi temető leleteit mutatjuk be. Ott a fejedelmi kíséret tagjai, többségükben fegyveres férfiak nyugszanak. A szablyát, amelyet megröntgeneztek a MISEK-ben, a Fekete-tengertől északra, a Kaukázusban készíthették, hiszen ott voltak fegyverkészítő helyek. A tulajdonosa vélhetően bejárta Nyugat-Európát, részt vett a kalandozó hadjáratokban. A szablya kovácsoltvas és acél, a markolata ezüstborítású, a IX. század végén készülhetett – magyarázta a múzeum igazgatója.
A karosi sírleletek fontos bizonyítékai annak, hogy a Bodrogköz volt a honfoglaló magyarság egyik első telephelye. A Kárpát-medence eddig ismert leggazdagabb Honfoglalás kori temetője. A sírokban bizánci és nyugati eredetű ékszereket is találtak. A feltárás új megvilágításba helyezte a térség IX-X. századi múltját, hiszen az előkerült övveretek, díszes szablyák, pénzérmék és tarsolylemezek bizonyítják, a magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját.
Kiss J.
Fotó: Juhász Á.