A házi kertek szőlőlugasától kezdve az előkertekbe szívesen ültetett futórózsákon át a vadszőlővel, borostyánnal befuttatott falrészletig igen széles körben találkozhatunk ezekkel. Sőt! Napjainkban divatos belsőépítészeti megoldásként is alkalmazzák a zöld falat, bár ezek igen speciális kialakítási és gondozási technológiát igényelnek.
Leginkább a városokban jelent problémát, hogy a nagyarányú beépítettséggel az élő növényzetet – annak minden pozitív hatásával – kiszorítjuk az életterünkből. Hogy ezt a folyamatot megfordítsuk, a legkézenfekvőbb megoldás a függőleges felületek (támberendezések, kerítések, falak) befuttatása kúszónövényekkel. Ezeket a növényeket – valamivel több odafigyelés mellett – akár teraszokon, erkélyeken is alkalmazhatjuk.
Az élő növényi kultúra jelentőségét, közvetlen környezetünkre gyakorolt pozitív hatásait nem kell hangsúlyozni, mégis emeljünk ki közülük néhányat.
A növényi szervezet a fotoszintézis során oxigént termel. Városi klímában – de természetesen máshol is – jótékony a levegő minőségére gyakorolt hatása, hiszen a lombozat felülete megköti a szálló port. Bár nehezen mérhető, de iránymutató kísérletek azért vannak annak igazolására, hogy a lombtömeg – méretétől függően – 90-450 kilogramm szálló port képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt. Ez az irányszám elsősorban a fás szárú növényeknél jelentős, azonban a jelenlegi környezeti viszonyok mellett nem elhanyagolható a nagyobb függőleges zöldfelületek levegőszűrő hatása sem.
A növényzet csökkenti a zaj- és rezgésterhelést. Javítja a mikroklímát, mérsékli a hőmérséklet ingadozását, és egyrészt enyhíti a szélmozgások okozta károkat, másrészt elősegíti a légmozgást. Emellett javítja a csapadékvíz-gazdálkodást, ugyanis a zöld falak a csapadékvíz 10-20 százalékát képesek visszatartani, így megakadályozzák annak elfolyását.
A zöld fal növényzet képes a sugárzás 60-70 százalékát elnyelni, sőt, ezen túlmenően a párologtatás és a fotoszintézis által energiává alakítani. Itt már jelentős fűtés-hűtésköltség-magtakarítások érhetők el.
A zöld falak élőhelyet teremtenek más élőlények számára, bár, bizonyos megközelítésből ez akár a negatív hatások közé is sorolható.
A pozitívumok mellett a lehetséges hátrányokról is szót kell ejteni. Gondozás hiányában, ha például a metszés elmarad, a tetőszerkezetre érve a növényzet eltömítheti, károsíthatja az ereszcsatornát. A nyílászárók elé benőve gátolhatják azok rendeltetésszerű használatát. A buja növényzetbe a szél belekaphat, így sérüléseket, károkat idézhet elő.
Abban az estben, ha végleges eltávolításra szánjuk el magukat, a maradványokat nem lehet teljes mértékben eltávolítani.
A hátrányok esetében azonban mindenképpen leszögezhető: a szakszerű kivitelezéssel és a gondos ápolással ezek a negatív hatások szinte teljes egészében kivédhetők. Költségkímélő módon, a legkevesebb energiaráfordítással és fenntartási igénnyel juthatunk biológiailag igen aktív zöldfelülethez.
Czifrusz Natália
Fotó: Juhász Á., minap.hu
Leginkább a városokban jelent problémát, hogy a nagyarányú beépítettséggel az élő növényzetet – annak minden pozitív hatásával – kiszorítjuk az életterünkből. Hogy ezt a folyamatot megfordítsuk, a legkézenfekvőbb megoldás a függőleges felületek (támberendezések, kerítések, falak) befuttatása kúszónövényekkel. Ezeket a növényeket – valamivel több odafigyelés mellett – akár teraszokon, erkélyeken is alkalmazhatjuk.
Az élő növényi kultúra jelentőségét, közvetlen környezetünkre gyakorolt pozitív hatásait nem kell hangsúlyozni, mégis emeljünk ki közülük néhányat.
A növényi szervezet a fotoszintézis során oxigént termel. Városi klímában – de természetesen máshol is – jótékony a levegő minőségére gyakorolt hatása, hiszen a lombozat felülete megköti a szálló port. Bár nehezen mérhető, de iránymutató kísérletek azért vannak annak igazolására, hogy a lombtömeg – méretétől függően – 90-450 kilogramm szálló port képes kiszűrni a levegőből egy vegetációs időszak alatt. Ez az irányszám elsősorban a fás szárú növényeknél jelentős, azonban a jelenlegi környezeti viszonyok mellett nem elhanyagolható a nagyobb függőleges zöldfelületek levegőszűrő hatása sem.
A növényzet csökkenti a zaj- és rezgésterhelést. Javítja a mikroklímát, mérsékli a hőmérséklet ingadozását, és egyrészt enyhíti a szélmozgások okozta károkat, másrészt elősegíti a légmozgást. Emellett javítja a csapadékvíz-gazdálkodást, ugyanis a zöld falak a csapadékvíz 10-20 százalékát képesek visszatartani, így megakadályozzák annak elfolyását.
A zöld fal növényzet képes a sugárzás 60-70 százalékát elnyelni, sőt, ezen túlmenően a párologtatás és a fotoszintézis által energiává alakítani. Itt már jelentős fűtés-hűtésköltség-magtakarítások érhetők el.
A zöld falak élőhelyet teremtenek más élőlények számára, bár, bizonyos megközelítésből ez akár a negatív hatások közé is sorolható.
A pozitívumok mellett a lehetséges hátrányokról is szót kell ejteni. Gondozás hiányában, ha például a metszés elmarad, a tetőszerkezetre érve a növényzet eltömítheti, károsíthatja az ereszcsatornát. A nyílászárók elé benőve gátolhatják azok rendeltetésszerű használatát. A buja növényzetbe a szél belekaphat, így sérüléseket, károkat idézhet elő.
Abban az estben, ha végleges eltávolításra szánjuk el magukat, a maradványokat nem lehet teljes mértékben eltávolítani.
A hátrányok esetében azonban mindenképpen leszögezhető: a szakszerű kivitelezéssel és a gondos ápolással ezek a negatív hatások szinte teljes egészében kivédhetők. Költségkímélő módon, a legkevesebb energiaráfordítással és fenntartási igénnyel juthatunk biológiailag igen aktív zöldfelülethez.
Czifrusz Natália
Fotó: Juhász Á., minap.hu