Egy 4 méter hosszú és 80 centiméter átmérőjű tölgyfarönkből készült el az a kopjafa, melyet Szondy Sándor nemrégiben már le is lakkozott, látogatásunkkor már száradt a „bevonat”. Mint korábban megírtuk, eredetileg év elején, a doni áttörés 70. évfordulójára szerették volna felavatni az emlékmű málló kopjafája helyett az újat, hosszú ideig nem sikerült azonban megfelelő fát találni. Mihelyst eredményre vezetett a keresés, s Szondy Sándor megkapta az „alapanyagot”, azonnal nekilátott a több mint egyhónapos munkafolyamatnak.
Teljes mértékű átalakítást végzett a fafaragó, a korábbi kopjafára egyedül a középső rész emlékeztetheti a szemlélőt. Ennek a résznek az elemei a Dont szimbolizálják – a fafaragó szerint a korábban látott kopjafának is ez volt a legkarakteresebb része, bevallása szerint azonban ő maga a munka kezdetén még nem tudta, hogy folyót „mintáznak” az elemek. Az alsó részt szintén ő találta ki, a jelfáknál, síremlékeknél gyakran alkalmazott szimbólumot használta a népi iparművész is, melyet itt – saját megfogalmazásában – az „égbe emelés szimbólumaként” értelmezhetünk.
A középső rész fölött a négy oldalon megjelenő csíki kopjafaelem látható, mely a halál szimbólumaként jelenik meg a kopjafákon. Mint Szondy Sándor is emlékeztetett, a felső rész korábban egy felfelé álló, hasított elemből állt, ez azonban felfogta a csapadékot, ami innen a kopjafa belsejébe szivárgott. Praktikus okai is vannak tehát annak, hogy a felső rész gömb alakú, ugyanakkor mutatja a tervező szándékát is, aki egy „emberi formátumot” szeretett volna mintázni, fejrésszel, nyakkal és törzzsel. A fafaragó és népi iparművész szerint azonban a gömböt felfoghatjuk Nap-szimbólumként is, mely az életet jeleníti meg.
A kapott farönkből a mesternek előbb el kellett távolítania a korhadt részeket, melyeket aztán műgyantával kevert faporral glettelt be. Érdekesség még, hogy a kopjafa oldalán elhelyezték azt a táblát, ami a korábbi kopjafán is szerepelt, és amely azon orosz falvak neveit tartalmazza, ahonnan a Doni Bajtársak Szövetsége Miskolci csoportjának küldöttsége egy zarándokút során a hősi halottak nyughelyeiről földet hozott haza – egy nagy valószínűséggel gyűjtőtáborból származó szögesdrót-darabbal egyetemben. Szondy Sándor ígérete szerint az avatásig igyekszik ennek a drótdarabnak is helyet találni a kopjafán.
– Nagy örömömre szolgált, hogy ennyivel is hozzájárulhattam a magyarság egyik nagy, XX. századi katasztrófájáról való megemlékezéséhez – emelte ki a fafaragó, népi iparművész.
A Szondy Sándor által kifaragott kopjafát egy, Litwin József iparművész által megalkotott talapzatban helyezik majd el. Május utolsó vasárnapján hagyományosan a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. Az idén Miskolcon a koszorúzás mellett avató ünnepséget is tartanak, ugyanis az új kopjafát május 26-án, a Hősök napján avatják fel a Szemere-kertben.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.
Teljes mértékű átalakítást végzett a fafaragó, a korábbi kopjafára egyedül a középső rész emlékeztetheti a szemlélőt. Ennek a résznek az elemei a Dont szimbolizálják – a fafaragó szerint a korábban látott kopjafának is ez volt a legkarakteresebb része, bevallása szerint azonban ő maga a munka kezdetén még nem tudta, hogy folyót „mintáznak” az elemek. Az alsó részt szintén ő találta ki, a jelfáknál, síremlékeknél gyakran alkalmazott szimbólumot használta a népi iparművész is, melyet itt – saját megfogalmazásában – az „égbe emelés szimbólumaként” értelmezhetünk.
A középső rész fölött a négy oldalon megjelenő csíki kopjafaelem látható, mely a halál szimbólumaként jelenik meg a kopjafákon. Mint Szondy Sándor is emlékeztetett, a felső rész korábban egy felfelé álló, hasított elemből állt, ez azonban felfogta a csapadékot, ami innen a kopjafa belsejébe szivárgott. Praktikus okai is vannak tehát annak, hogy a felső rész gömb alakú, ugyanakkor mutatja a tervező szándékát is, aki egy „emberi formátumot” szeretett volna mintázni, fejrésszel, nyakkal és törzzsel. A fafaragó és népi iparművész szerint azonban a gömböt felfoghatjuk Nap-szimbólumként is, mely az életet jeleníti meg.
A kapott farönkből a mesternek előbb el kellett távolítania a korhadt részeket, melyeket aztán műgyantával kevert faporral glettelt be. Érdekesség még, hogy a kopjafa oldalán elhelyezték azt a táblát, ami a korábbi kopjafán is szerepelt, és amely azon orosz falvak neveit tartalmazza, ahonnan a Doni Bajtársak Szövetsége Miskolci csoportjának küldöttsége egy zarándokút során a hősi halottak nyughelyeiről földet hozott haza – egy nagy valószínűséggel gyűjtőtáborból származó szögesdrót-darabbal egyetemben. Szondy Sándor ígérete szerint az avatásig igyekszik ennek a drótdarabnak is helyet találni a kopjafán.
– Nagy örömömre szolgált, hogy ennyivel is hozzájárulhattam a magyarság egyik nagy, XX. századi katasztrófájáról való megemlékezéséhez – emelte ki a fafaragó, népi iparművész.
A Szondy Sándor által kifaragott kopjafát egy, Litwin József iparművész által megalkotott talapzatban helyezik majd el. Május utolsó vasárnapján hagyományosan a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. Az idén Miskolcon a koszorúzás mellett avató ünnepséget is tartanak, ugyanis az új kopjafát május 26-án, a Hősök napján avatják fel a Szemere-kertben.
Kujan I.
fotó: Juhász Á.