Nagy sajtónyilvánosságot kapott egész Európában, így nálunk is a francia Meteo tévécsatorna bejelentése. A kifejezetten időjárás-jelentésre specializálódott tévécsatorna jóslatai szerint 1816 óta az idei lesz a leghidegebb nyár.
Bár próbálkozások vannak, és készülnek hosszú távú időjárás előrejelzések, de ezek beválási valószínűsége meglehetősen gyenge – mondja Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjának meteorológusa. Hozzáteszi, volt már rá példa, hogy napvilágot láttak ilyen hosszú távú előrejelzések, és nem jöttek be, csak indokolatlan ijedelmet okoztak, így mindenképpen azt javasolja, erre senki ne alapozza a nyaralását. Nagy biztonsággal tíz nappal tudnak előre jelezni, ami ettől hosszabb távú, az inkább csak érdekességnek megfelelő.
Kovács Attila meteorológus: nem kell tartani attól, hogy nem lesz jó idő
Vannak olyan elemei a globális légköri rendszernek, ami lassan változik, mint amilyen a sarki jégtakaró kiterjedése, vagy a tengerfelszín hőmérséklete, de ezek Magyarországot, a speciális földrajzi fekvése, adottsága miatt bár befolyásolják, de nem döntően. Az már sokkal inkább, hogyan változnak a légköri áramlások felettük, milyen ciklon, anticiklon alakul ki, érkezik, és az hogyan mozog, elsősorban pedig az, honnan érkezik az a levegő, amely meghatározza az időjárásunkat. A meteorológus példaként említi, hogy a húsvéti havat sarkvidéki levegő hozta, majd hirtelen berobbant szinte a nyár, ami délvidékről érkező meleg levegő miatt volt, és két hét múlva már újra sarkvidéki hideg hozta a rosszabb időjárást és az esőt.
Sarkvidéki hideg hozta a márciusi havat
Jelenleg is északi, hideg levegő van felettünk, ami miatt citromsárga riasztást is kiadtak kedden a miskolci kistérségre, nagy mennyiségű csapadékot várva, de végül – bár záporok, zivatarok voltak – komolyabb felhőszakadásra nem került sor. Mivel eddig borongós, esős idő volt, így ezután lesz változékony az idő, mert lesz már napsütés is – igaz, a megnövekvő gomolyfelhőkből továbbra is kialakulhat majd zápor, zivatar. Ezzel együtt azonban melegszik az időjárás, a 20 fokot is meghaladja a hét második felében, a hétvégén pedig 25 fok fölé is emelkedik. Ahogy Kovács Attila mondja, fogunk még a hétvégén izzadni, ahogy a nyáron is, nem kell attól tartani, hogy nem lesz jó idő.
Az elmúlt harminc napban az ilyenkor megszokott csapadék majd duplája esett le, de a meteorológus szerint ez még mindig jobb, mint a száraz, csapadékmentes időjárás, ilyenkor ugyanis kell a csapadék a földnek, a mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a talajban lévő nedvesség tovább generálja a csapadékos időjárást, hiszen van mit a földfelszínnek és a növényeknek párologtatni, amiből újra csapadék lehet. Ez ebben az időszakban, május végén, június elején jellemző, nem véletlen a Medárd naphoz kötődő népi megfigyelés. Ilyenkor ugyanis az óceánok még hideg vize felől áramlanak nedves légtömegek a szárazföld fölé, melyet ilyenkor nagyon intenzív napsugárzás melegít. Az alulról induló melegedés hatására alakulnak ki a nagy gomolyfelhők, amelyből könnyen lesz ilyenkor csapadék.
Kovács Attila hangsúlyozta, az, hogy két egymást követő júniusnak is teljesen más lehet az időjárása – 2010-ben a rengeteg csapadék hatalmas árvizet okozott, tavaly szárazság volt meleggel, míg idén újra hideg és eső – csak azon múlik, hogyan alakul felettünk a légkör áramlási rendszere és milyen levegő érkezik. Ez abszolút változó, sőt kaotikus. Az elmúlt két évben sem volt olyan nagy különbség például a tengerfelszín hőmérsékletekben, a sarki jég kiterjedésében, hogy ezt előre lehetett volna látni. Ez pedig még inkább bizonytalanná tesz egy egész nyárra vonatkozó előrejelzést.
H. I.
fotó: Juhász Á.
Bár próbálkozások vannak, és készülnek hosszú távú időjárás előrejelzések, de ezek beválási valószínűsége meglehetősen gyenge – mondja Kovács Attila, az Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központjának meteorológusa. Hozzáteszi, volt már rá példa, hogy napvilágot láttak ilyen hosszú távú előrejelzések, és nem jöttek be, csak indokolatlan ijedelmet okoztak, így mindenképpen azt javasolja, erre senki ne alapozza a nyaralását. Nagy biztonsággal tíz nappal tudnak előre jelezni, ami ettől hosszabb távú, az inkább csak érdekességnek megfelelő.
Kovács Attila meteorológus: nem kell tartani attól, hogy nem lesz jó idő
Vannak olyan elemei a globális légköri rendszernek, ami lassan változik, mint amilyen a sarki jégtakaró kiterjedése, vagy a tengerfelszín hőmérséklete, de ezek Magyarországot, a speciális földrajzi fekvése, adottsága miatt bár befolyásolják, de nem döntően. Az már sokkal inkább, hogyan változnak a légköri áramlások felettük, milyen ciklon, anticiklon alakul ki, érkezik, és az hogyan mozog, elsősorban pedig az, honnan érkezik az a levegő, amely meghatározza az időjárásunkat. A meteorológus példaként említi, hogy a húsvéti havat sarkvidéki levegő hozta, majd hirtelen berobbant szinte a nyár, ami délvidékről érkező meleg levegő miatt volt, és két hét múlva már újra sarkvidéki hideg hozta a rosszabb időjárást és az esőt.
Sarkvidéki hideg hozta a márciusi havat
Jelenleg is északi, hideg levegő van felettünk, ami miatt citromsárga riasztást is kiadtak kedden a miskolci kistérségre, nagy mennyiségű csapadékot várva, de végül – bár záporok, zivatarok voltak – komolyabb felhőszakadásra nem került sor. Mivel eddig borongós, esős idő volt, így ezután lesz változékony az idő, mert lesz már napsütés is – igaz, a megnövekvő gomolyfelhőkből továbbra is kialakulhat majd zápor, zivatar. Ezzel együtt azonban melegszik az időjárás, a 20 fokot is meghaladja a hét második felében, a hétvégén pedig 25 fok fölé is emelkedik. Ahogy Kovács Attila mondja, fogunk még a hétvégén izzadni, ahogy a nyáron is, nem kell attól tartani, hogy nem lesz jó idő.
Az elmúlt harminc napban az ilyenkor megszokott csapadék majd duplája esett le, de a meteorológus szerint ez még mindig jobb, mint a száraz, csapadékmentes időjárás, ilyenkor ugyanis kell a csapadék a földnek, a mezőgazdaságnak. Ugyanakkor a talajban lévő nedvesség tovább generálja a csapadékos időjárást, hiszen van mit a földfelszínnek és a növényeknek párologtatni, amiből újra csapadék lehet. Ez ebben az időszakban, május végén, június elején jellemző, nem véletlen a Medárd naphoz kötődő népi megfigyelés. Ilyenkor ugyanis az óceánok még hideg vize felől áramlanak nedves légtömegek a szárazföld fölé, melyet ilyenkor nagyon intenzív napsugárzás melegít. Az alulról induló melegedés hatására alakulnak ki a nagy gomolyfelhők, amelyből könnyen lesz ilyenkor csapadék.
Kovács Attila hangsúlyozta, az, hogy két egymást követő júniusnak is teljesen más lehet az időjárása – 2010-ben a rengeteg csapadék hatalmas árvizet okozott, tavaly szárazság volt meleggel, míg idén újra hideg és eső – csak azon múlik, hogyan alakul felettünk a légkör áramlási rendszere és milyen levegő érkezik. Ez abszolút változó, sőt kaotikus. Az elmúlt két évben sem volt olyan nagy különbség például a tengerfelszín hőmérsékletekben, a sarki jég kiterjedésében, hogy ezt előre lehetett volna látni. Ez pedig még inkább bizonytalanná tesz egy egész nyárra vonatkozó előrejelzést.
H. I.
fotó: Juhász Á.