A névadó főleg a magyar nyelvű szerelmi költészet megteremtője, a magyar irodalom klasszikusa. Családja, rokonsága a magyar történelem jeles személyiségeihez (Bocskai István, Dobó István, Báthory István, Wesselényi Ferenc) köti, bárói rangú apja a zólyomi vár kapitánya volt. Így fia is bejárta Európát, kedvelte a vitézi, végvári életet. Első fordítását 1572-ben Krakkóban nyomtatták ki. Gazdag érzelmi életének termékei az úgynevezett bókoló versek. Egerben, majd Érsekújváron is lovaskapitányként szolgált. A katonai élet nimbuszát éltetve született A végek dicsérete című verse. Rövidre szabott életéből maradandó a Balassi-strófa, amely háromszor három sorból szerkesztett versszak. Szép magyar komédia címen egyetlen drámát is írt. A katonáskodás mellett foglalkozott bor- és lókereskedelemmel, halála is összefügg harctéri virtuskodásával. (1554–1594 között élt. A török ellen vívott „hosszú háború” idején 1594-ben Esztergomnál ágyúgolyó roncsolta mindkét lábát. Vérmérgezés miatt halt meg. A Liptó vármegyei Hibbe település családi sírboltjában nyugszik.)
D. I.
D. I.