Ha a szándék már meg van, könnyebb munkát találni a diákmunkásokat közvetítő irodák segítségével. Számos munka közül választhatnak az érdeklődők, dolgozhatnak a nyáron egyebek mellett árufeltöltőként, pénztárosként, szórólapozhatnak, vagy a telekommunikációs szférában is kipróbálhatják magukat, de szakmai gyakorlatra is közvetítenek ki diákokat.
Az érdeklődők többsége nem válogat a munkalehetőségek között, de korosztályonként eltérő, hogy ki milyen munkát vállal, illetve vállalhat, mondták érdeklődésünkre a megkérdezett irodákban. A 18 éven aluliak például nem végezhetnek pénztárosi munkát. Főként szórólapozási, illetve árufeltöltési lehetőségeket keresnek, könnyen betanulható fizikai munkákat, amik nem kívánnak külön végzettséget. A diákmunkák egyébként főként teljes munkaidős, legalább nyolc órás elkötelezettséget kívánnak meg a jelentkezőktől, ez alól kivételt képeznek az olyan alkalmi munkák, mint a szórólapozás, vagy a hostess munka.
Az egyetemisták tanév közben is tudnak munkát vállalni – legjellemzőbben adminisztratív, irodai munkakörben. A fiatalabbak viszont általában csak a nyári szünetre keresnek maguknak munkát – a 15 évesek pedig nem is tehetik ezt máskor. Jellemző, hogy 1-2 hetes megszakítással dolgoznak, akkor a megkeresett pénzből nyaralni mennek.
Diákmunkásokat alkalmaznia a cégeknek is érdemes. Anda Péter, a diákmunkásokat foglalkoztató Astra Bt. egyik tulajdonosa elmondta, hogy a cégek adókedvezményeket kapnak a foglalkoztatott tanulók után, így anyagi szempontból előnyös az alkalmazásuk. Egy másik szempont, hogy a diákok rugalmasak, könnyen tanulnak, és ráérnek dolgozni – legalábbis a nyári szünetben.
A cégek részéről extra elkötelezettséget jelent, hogy balesetvédelmi oktatásban részesítse, és betanítsa a diák munkavállalókat, mert nincs tapasztalatuk, de az, hogy fiatalok és lelkesek, ellensúlyozza ezt a hibájukat, mert könnyen be tudják hozni a lemaradást. Így a több odafigyelés, amit megkövetelnek is hamar megtérül.
– Igyekszenek maximálisan helytállni, és ezért is vagyok megelégedve velük – indokolta Anda Péter, hogy miért alkalmaz cége évi 40-50 diákmunkást.
Ahhoz, hogy egy ilyen irodán keresztül találjon valaki munkát, először is regisztrálnia kell a közvetítő cégnél, amihez szükség lesz az adókártyára, amit az adóazonosító jel igénylésekor kap meg, aki dolgozni akar. Ezen kívül személyigazolványra, lakcímkártyára és egy bankszámlára is, hogy legyen hova a fizetést utalni, iskolalátogatási igazolásra vagy diákigazolványra a tanulói jogviszony bizonyításáért, és TAJ-kártya felmutatására is szükség lesz a regisztrációnál. A munkáltatók érvényes orvosi alkalmassági vizsgálatot és egy évnél nem régebbi tüdőszűrési leletet is megkövetelnek a munkába álláskor, némely közvetítő cég ezeket a vizsgálatokat is fizeti. Ha még nem múlt el 18 éves a jelentkező, akkor szüleinek is ott kell lenniük, amikor szerződést köt a céggel. Ezek után pedig elkezdődik az ideális nyári munka keresése.
Azt is érdemes tudni, hogy az adózási szabályoknak nincs külön a diákmunkára vonatkozó része, ezért ugyanazok az előírások vonatkoznak a dolgozó tanulókra, mint bármely más munkásemberre: a diákmunka után kapott pénz is adóköteles. A munkáltató levonja a személyi jövedelemadó előlegét, ami bérük 16 százalékát jelenti. Ezen felül a fizetés 8,5 százalékát egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékként, 10 százalékát pedig nyugdíjjárulékként, de „cserébe” táppénzre és nyugdíjra is jogosult lesz a dolgozó.
A foglalkoztatásnak azonban különböző módjai vannak, és ez alól a dolgozni vágyó diákok sem kivételek. A pénzkeresés legelterjedtebb módja a munkaviszony, emellett dolgozhatnak még munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, mint a megbízási szerződéses munkák esetében, vagy egyszerűsített foglalkozás keretében, háztartási alkalmazottként (ilyen például a babysitteri munka), de léteznek egyedien a diákok számára létrehozott foglalkoztatási formák is, mint a tanulószerződés, vagy a hallgatói szerződés, ami a tanulmányi gyakorlati munkákra jellemző. Ezekről bővebb információkat a munkaadótól vagy az adóhatóságtól szerezhetnek be a dolgozni vágyók.
K. Cs.
Fotó: Juhász Á.
Az érdeklődők többsége nem válogat a munkalehetőségek között, de korosztályonként eltérő, hogy ki milyen munkát vállal, illetve vállalhat, mondták érdeklődésünkre a megkérdezett irodákban. A 18 éven aluliak például nem végezhetnek pénztárosi munkát. Főként szórólapozási, illetve árufeltöltési lehetőségeket keresnek, könnyen betanulható fizikai munkákat, amik nem kívánnak külön végzettséget. A diákmunkák egyébként főként teljes munkaidős, legalább nyolc órás elkötelezettséget kívánnak meg a jelentkezőktől, ez alól kivételt képeznek az olyan alkalmi munkák, mint a szórólapozás, vagy a hostess munka.
Az egyetemisták tanév közben is tudnak munkát vállalni – legjellemzőbben adminisztratív, irodai munkakörben. A fiatalabbak viszont általában csak a nyári szünetre keresnek maguknak munkát – a 15 évesek pedig nem is tehetik ezt máskor. Jellemző, hogy 1-2 hetes megszakítással dolgoznak, akkor a megkeresett pénzből nyaralni mennek.
Diákmunkásokat alkalmaznia a cégeknek is érdemes. Anda Péter, a diákmunkásokat foglalkoztató Astra Bt. egyik tulajdonosa elmondta, hogy a cégek adókedvezményeket kapnak a foglalkoztatott tanulók után, így anyagi szempontból előnyös az alkalmazásuk. Egy másik szempont, hogy a diákok rugalmasak, könnyen tanulnak, és ráérnek dolgozni – legalábbis a nyári szünetben.
A cégek részéről extra elkötelezettséget jelent, hogy balesetvédelmi oktatásban részesítse, és betanítsa a diák munkavállalókat, mert nincs tapasztalatuk, de az, hogy fiatalok és lelkesek, ellensúlyozza ezt a hibájukat, mert könnyen be tudják hozni a lemaradást. Így a több odafigyelés, amit megkövetelnek is hamar megtérül.
– Igyekszenek maximálisan helytállni, és ezért is vagyok megelégedve velük – indokolta Anda Péter, hogy miért alkalmaz cége évi 40-50 diákmunkást.
Ahhoz, hogy egy ilyen irodán keresztül találjon valaki munkát, először is regisztrálnia kell a közvetítő cégnél, amihez szükség lesz az adókártyára, amit az adóazonosító jel igénylésekor kap meg, aki dolgozni akar. Ezen kívül személyigazolványra, lakcímkártyára és egy bankszámlára is, hogy legyen hova a fizetést utalni, iskolalátogatási igazolásra vagy diákigazolványra a tanulói jogviszony bizonyításáért, és TAJ-kártya felmutatására is szükség lesz a regisztrációnál. A munkáltatók érvényes orvosi alkalmassági vizsgálatot és egy évnél nem régebbi tüdőszűrési leletet is megkövetelnek a munkába álláskor, némely közvetítő cég ezeket a vizsgálatokat is fizeti. Ha még nem múlt el 18 éves a jelentkező, akkor szüleinek is ott kell lenniük, amikor szerződést köt a céggel. Ezek után pedig elkezdődik az ideális nyári munka keresése.
Azt is érdemes tudni, hogy az adózási szabályoknak nincs külön a diákmunkára vonatkozó része, ezért ugyanazok az előírások vonatkoznak a dolgozó tanulókra, mint bármely más munkásemberre: a diákmunka után kapott pénz is adóköteles. A munkáltató levonja a személyi jövedelemadó előlegét, ami bérük 16 százalékát jelenti. Ezen felül a fizetés 8,5 százalékát egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékként, 10 százalékát pedig nyugdíjjárulékként, de „cserébe” táppénzre és nyugdíjra is jogosult lesz a dolgozó.
A foglalkoztatásnak azonban különböző módjai vannak, és ez alól a dolgozni vágyó diákok sem kivételek. A pénzkeresés legelterjedtebb módja a munkaviszony, emellett dolgozhatnak még munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, mint a megbízási szerződéses munkák esetében, vagy egyszerűsített foglalkozás keretében, háztartási alkalmazottként (ilyen például a babysitteri munka), de léteznek egyedien a diákok számára létrehozott foglalkoztatási formák is, mint a tanulószerződés, vagy a hallgatói szerződés, ami a tanulmányi gyakorlati munkákra jellemző. Ezekről bővebb információkat a munkaadótól vagy az adóhatóságtól szerezhetnek be a dolgozni vágyók.
K. Cs.
Fotó: Juhász Á.