Kapitány Balázs, az intézet tudományos titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az adat nem a kivándoroltak, hanem a külföldön élő, de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkezők számáról ad közvetlen becslést – tudósít az MTI. A kutatásban 2012 novembere és 2013 februárja között 8917 embert kerestek meg hivatalos lakcímükön a kérdezőbiztosok.
A megkeresettek csaknem 80 százalékáról kiderült, hogy valóban az állandó lakóhelyeként megadott címen tartózkodik, míg 10,6 százalékuk életvitelszerűen máshol lakik Magyarországon. A válaszadók mintegy 6 százalékáról derült ki, hogy tartósan nem tartózkodik Magyarországon. A kiválasztott emberek 3,9 százalékáról semmit sem sikerült kideríteniük a kérdezőbiztosoknak. A becsléskor ebből a halmazból kerültek még át emberek a tartósan külföldön élők halmazába, és így kapták meg a külföldön élők becsült számát – mondta el Kapitány Balázs.
A tartósan külföldön tartózkodókat úgy határozták meg, hogy azokat az embereket tekintették ilyennek, akik három hónapon keresztül nem tértek haza, vagy csak éppen látogatásra érkeztek vissza Magyarországra.
Kapitány Balázs közölte, a becslést mintavételi hiba terheli, ezért azt lehet mondani: 6,8 és 8 százalék között lehet a tartósan külföldön élők aránya.
Németország és Anglia a célországok
Elmondta azt is, hogy ebben az adatban szerepelhetnek olyanok is, akik soha, vagy csak nagyon régen éltek Magyarországon. Példaként említette azt a lehetőséget, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező fiatal, aki magyar emigráns szülőktől Németországban született, sohasem élt Magyarországon, csupán “papíron” bejelentkezett az általa örökölt ingatlanba.
A kutatásban a külföldön lévők 86 százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben – 25,8 illetve, 25,6 százalék – Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
Arról is van viszont adat, hogy kisvárosnyi magyar dolgozik Ausztriában, elsősorban a turizmus vonzó ágazat.
MTI
A megkeresettek csaknem 80 százalékáról kiderült, hogy valóban az állandó lakóhelyeként megadott címen tartózkodik, míg 10,6 százalékuk életvitelszerűen máshol lakik Magyarországon. A válaszadók mintegy 6 százalékáról derült ki, hogy tartósan nem tartózkodik Magyarországon. A kiválasztott emberek 3,9 százalékáról semmit sem sikerült kideríteniük a kérdezőbiztosoknak. A becsléskor ebből a halmazból kerültek még át emberek a tartósan külföldön élők halmazába, és így kapták meg a külföldön élők becsült számát – mondta el Kapitány Balázs.
A tartósan külföldön tartózkodókat úgy határozták meg, hogy azokat az embereket tekintették ilyennek, akik három hónapon keresztül nem tértek haza, vagy csak éppen látogatásra érkeztek vissza Magyarországra.
Kapitány Balázs közölte, a becslést mintavételi hiba terheli, ezért azt lehet mondani: 6,8 és 8 százalék között lehet a tartósan külföldön élők aránya.
Németország és Anglia a célországok
Elmondta azt is, hogy ebben az adatban szerepelhetnek olyanok is, akik soha, vagy csak nagyon régen éltek Magyarországon. Példaként említette azt a lehetőséget, hogy egy magyar állampolgársággal rendelkező fiatal, aki magyar emigráns szülőktől Németországban született, sohasem élt Magyarországon, csupán “papíron” bejelentkezett az általa örökölt ingatlanba.
A kutatásban a külföldön lévők 86 százalékáról sikerült megtudni, hol tartózkodik. E szerint a vizsgált csoportból a legtöbben – 25,8 illetve, 25,6 százalék – Németországban és Nagy-Britanniában élnek.
Arról is van viszont adat, hogy kisvárosnyi magyar dolgozik Ausztriában, elsősorban a turizmus vonzó ágazat.
MTI