Mint Sólyomné Egri Piroska kulturális referenstől megtudtuk, a Miskolc területén található katonai sírokról és emlékművekről alapinformációk már álltak rendelkezésükre, hiszen 2007-ben, az akkori hadisírgondozó iroda szintén megkereste az önkormányzatokat egy felmérés kapcsán – az országos összesítés azonban nem a tervek szerint sikerült, mivel akkor törvényi kötelezettség hiányában kevés adat érkezett vissza az irodához. Most azonban, a temetkezési törvény módosításával biztosítottá vált a magyar hadisírok védelme, valamint jogszabályi felhatalmazást kaptak a hadisírgondozók az adatok bekérésére. Így ismét felmérést indítottak az összesítésre.
– A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya által megküldött kérdőív rendkívül részletes volt, a temetők helyrajzi számától kezdve egészen a gondozási feladatokat ellátó szervezetekig a téma rengeteg aspektusára rákérdezett. A temetőkről és a sírokról fotókat is mellékelnünk kellett, így természetesen személyesen is végigjártuk a Miskolcon található temetőket és emlékműveket, de jártunk a megyei levéltárban is – mondta a kulturális referens. A felmérés során a magyar katonák és az I. világháború vonatkozásában valamennyi hősi halott nevét is bekérték.
Somorjai Lehel, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának vezetője érdeklődésünkre elmondta, az I. világháborús katonai sírhelyek kataszterei kutathatóak, a II. világháború kapcsán azonban csak a polgármesteri hivatal iratai között, exhumálási események kapcsán maradtak fenn dokumentumok.
A levéltár korábban egyébként maga is részt vett temetőkutató nyári táborok szervezésében, melyben gimnazisták segítségével dokumentálták a miskolci temetőkben található sírok adatait. Mint Dobrossy István történész, nyugalmazott levéltár-igazgató érdeklődésünkre elmondta, a táborok során feltárták a Deszkatemplom, az avasi református templom, a diósgyőri katolikus, evangélikus és református templom, valamint a tetemvári temető – tehát a nem hősi temetőkben nyugvó katonák – sírhelyeit.
– A Sajó-parti ún. koleratemető azonban az I. világháborúban elesett katonák nyughelye – mondta a történész. – Miskolc város feladata az I. világháború folyamán az volt, hogy a galíciai frontról érkező sebesülteket, vagy valamilyen kórságban, például kolerában szenvedő katonákat ellássa. Már a háború kezdete után egy-két hónappal érkeztek sebesültek a város szélén található, s kórházként funkcionáló temetőkápolnába – ismertette. Az egykori katonai kórház romjainál egyébként minden évben tartanak megemlékezést és koszorúzást.
Mint Dobrossy István mesélte, már az I. világháború idején felvetődött, hogy temetőt kellene kialakítani a Tetemváron is. Mintegy 4 ezer embert temettek itt el, 13 nemzetiség fiait – erről a haditemetőről részletes, névszerinti kimutatás van a nyugalmazott levéltár-igazgató elmondása szerint. Hozzátette, mindkét nagy világégés áldozatai nyugszanak ebben a temetőben, olyanok is, akinek maradványait egyébként valamelyik emlékmű alatt találták meg később. Katonai temető – igaz, román – volt még a mai Herman Ottó Múzeum előtti területen is, itt mintegy 200 román katonát temettek el. A múzeum mögötti Kálvária-dombon szintén találtak tömegsírt és egyéni sírokat, több alkalommal is végeztek itt feltárást. A történész elmondta még, hogy arról is tud, miszerint Bükkszentkereszten, Miskolctapolcán is találtak sírokat.– Miskolc város viszonylag jól áll a feltárások tekintetében, rengeteg adattal, kimutatásokkal rendelkezünk – emelte ki a nyugalmazott levéltár-igazgató.
Országosan azonban nehéz megmondani, hogy egészen pontosan hány hadisír található Magyarországon. A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya mindenesetre feldolgozza a beérkező adatokat, melyek a honlapjukon is megtalálhatók. A hadisir.hu oldalon keresési lehetőséget is kínálnak a felhasználóknak, akik a regiszter használatával megtalálhatják, hogy elesett hozzátartozójuk pontosan hol van eltemetve. A Kereső felülete jelenleg a II. világháború keleti hadműveleti területén és a történelmi Magyarország területén elesett katonák adatait tartalmazza. Az adatbázisban több mint 70 ezer hősi hallottunk adata található meg. A beérkező adatok feldolgozása után pedig következő lépésben a hadisírok, katonatemetők felújítására indítanak programot.
Kujan I.
– A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya által megküldött kérdőív rendkívül részletes volt, a temetők helyrajzi számától kezdve egészen a gondozási feladatokat ellátó szervezetekig a téma rengeteg aspektusára rákérdezett. A temetőkről és a sírokról fotókat is mellékelnünk kellett, így természetesen személyesen is végigjártuk a Miskolcon található temetőket és emlékműveket, de jártunk a megyei levéltárban is – mondta a kulturális referens. A felmérés során a magyar katonák és az I. világháború vonatkozásában valamennyi hősi halott nevét is bekérték.
Somorjai Lehel, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóságának vezetője érdeklődésünkre elmondta, az I. világháborús katonai sírhelyek kataszterei kutathatóak, a II. világháború kapcsán azonban csak a polgármesteri hivatal iratai között, exhumálási események kapcsán maradtak fenn dokumentumok.
A levéltár korábban egyébként maga is részt vett temetőkutató nyári táborok szervezésében, melyben gimnazisták segítségével dokumentálták a miskolci temetőkben található sírok adatait. Mint Dobrossy István történész, nyugalmazott levéltár-igazgató érdeklődésünkre elmondta, a táborok során feltárták a Deszkatemplom, az avasi református templom, a diósgyőri katolikus, evangélikus és református templom, valamint a tetemvári temető – tehát a nem hősi temetőkben nyugvó katonák – sírhelyeit.
– A Sajó-parti ún. koleratemető azonban az I. világháborúban elesett katonák nyughelye – mondta a történész. – Miskolc város feladata az I. világháború folyamán az volt, hogy a galíciai frontról érkező sebesülteket, vagy valamilyen kórságban, például kolerában szenvedő katonákat ellássa. Már a háború kezdete után egy-két hónappal érkeztek sebesültek a város szélén található, s kórházként funkcionáló temetőkápolnába – ismertette. Az egykori katonai kórház romjainál egyébként minden évben tartanak megemlékezést és koszorúzást.
Mint Dobrossy István mesélte, már az I. világháború idején felvetődött, hogy temetőt kellene kialakítani a Tetemváron is. Mintegy 4 ezer embert temettek itt el, 13 nemzetiség fiait – erről a haditemetőről részletes, névszerinti kimutatás van a nyugalmazott levéltár-igazgató elmondása szerint. Hozzátette, mindkét nagy világégés áldozatai nyugszanak ebben a temetőben, olyanok is, akinek maradványait egyébként valamelyik emlékmű alatt találták meg később. Katonai temető – igaz, román – volt még a mai Herman Ottó Múzeum előtti területen is, itt mintegy 200 román katonát temettek el. A múzeum mögötti Kálvária-dombon szintén találtak tömegsírt és egyéni sírokat, több alkalommal is végeztek itt feltárást. A történész elmondta még, hogy arról is tud, miszerint Bükkszentkereszten, Miskolctapolcán is találtak sírokat.– Miskolc város viszonylag jól áll a feltárások tekintetében, rengeteg adattal, kimutatásokkal rendelkezünk – emelte ki a nyugalmazott levéltár-igazgató.
Országosan azonban nehéz megmondani, hogy egészen pontosan hány hadisír található Magyarországon. A Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya mindenesetre feldolgozza a beérkező adatokat, melyek a honlapjukon is megtalálhatók. A hadisir.hu oldalon keresési lehetőséget is kínálnak a felhasználóknak, akik a regiszter használatával megtalálhatják, hogy elesett hozzátartozójuk pontosan hol van eltemetve. A Kereső felülete jelenleg a II. világháború keleti hadműveleti területén és a történelmi Magyarország területén elesett katonák adatait tartalmazza. Az adatbázisban több mint 70 ezer hősi hallottunk adata található meg. A beérkező adatok feldolgozása után pedig következő lépésben a hadisírok, katonatemetők felújítására indítanak programot.
Kujan I.