Az Iron sky egy több szempontból is igazán különleges finn-német-ausztrál sci-fi akciófilm, s nem túlzás azt állítani, hogy vígjáték. A történet talán már mindenki számára ismert. A film egy nagyon híres összeesküvés-elméletre épít: a nácik a Hold sötét oldalán élnek. Az Iron sky 2018-ban játszódik, amikor egy amerikai űrhajó leszáll a Holdon, s nagy meglepetésre a legénység egy náci várost talál, ahol Udo Kier a Führer. Az ott élők, akik egyébként invázióra készülnek, az 1945-ben odamenekült nácik leszármazottjai. Az idő pedig elérkezett, a terv egyszerű: elfoglalni a Földet.
A filmet több millióan nézték már meg a világon, a torrentezők egyik kedvence, s 60 ország vásárolta meg, s mutatta be. A rendezői változatot elsőként a miskolci közönség láthatja, pénteken este – a direktori verzió 20 perccel hosszabb annál, mint amit eddig láthattak a filmrajongók.
Az alkotók is megérkeztek, s délután a sajtó képviselőinek kérdéseire is készséggel válaszoltak – Timo Vuorensola rendező és Julia Dietze, aki Renate Richtert alakítja, az esti vetítést követően a közönséggel is találkozik majd.
A rendező elárulta, hogy 2004-ben, egy film forgatása közben szaunázással lazítottak, s ekkor támadt az ötlet, hogy készüljön egy film, ami arról szól, hogy a nácik a Hold sötét oldalán élnek.
– Az ötlet nem eredeti, hiszen nagyon híres összeesküvés-elmélet ez az elképzelés, hogy a nácik túlélték, s a Holdra mentek. Az internetről sok információt gyűjtöttünk ezzel kapcsolatban. Az életemben nagyon ritka volt ez az ötlet, mert amint felmerült a gondolat, máris láttam magam előtt a képi világot, a jeleneteket, s tudtam, kiket szeretnék látni a filmben. Juliaval is egyszerű volt. Amikor megjelent a meghallgatáson, egyből tudtam, hogy ő Renate – mondta Timo Vuorensola. A Renatet alakító Julia Dietze elmondta, kezdetben másképp látta szerepét, de egyszer egy felolvasópróbán, amit egy finn vidéki házban tartottak, Timo elhívta, s megkérdezte: hol van Julia a szerepből?
A színésznő kiemelte azt is, hogy nehéz volt számára a forgatás abból a szempontból, hogy több jelenetet Ausztráliában vettek fel, s mivel ő szerepe szerint a Holdról érkezett, nem barnulhatott le.
A film önmagában is érdekes, ám abból a szempontból is kivételes, hogy 1,5 millió eurót az internetező közönség finanszírozott. A rendező ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az emberek számára egy jó ötlet nagyon fontos, s ez a fajta „produceri” tevékenység, vagyis a közösségi finanszírozás nagyon jót tesz, mintegy hidegzuhanyként teszi rendbe a filmkészítés világát. – Van egy jelenet, amikor New York-ban futunk az utcán, többen érkeztek a közösségi finanszírozók közül, akik futottak velünk, s ezzel belekerültek a filmbe, de a plakátokat is közösen választottuk ki – tette hozzá Julia Dietze.
A torrent-jelenséggel kapcsolatban felmerült, hogy nem mérhető ugyan, hogy hányan töltötték le a filmet, de a rendező nem törődik a nézettségi adatokkal. Timo Vuorensola kiemelte, szeretné, ha minél többen széles vásznon, moziban néznék meg a filmet, hiszen oda készült, de amikor megjelent a film, akkor az IMDb-n 6. helyen állt.
– A finn filmek nem mindig népszerűek, de ez a helyezés meglepő és örömteli volt, s nemzetem alkotásai egyre népszerűbbek – tette hozzá a rendező.
A történet okán természetesen a holokauszt témája, az antiszemitizmus kérdése is szóba került. Ezzel kapcsolatban a rendező határozottan jelentette ki, szigorú határokat húztak.
– A nácikat kifigurázzuk. Azt, ahogyan öltözködnek, viselkednek, amilyenek, de az áldozatok kérdését tabutémaként kezeltük. Finn vagyok, ezért ez a kérdés nem nagyon érdekel, de volt egy német színésznőnk, aki segített abban, hogy hol húzzuk meg a határokat, s hogy azokat ne lépjük át – emelte ki. Julia Dietze hozzátette: ugyan nem az ő generációja az, amelyik elkövette azokat a bűnöket, de Németországban nemzeti szinten máig bennük van a bűntudat.
– Az antiszemitizmusnak még a gondolata sem merült fel bennünk. Erős bűntudatunk van nemzeti szinten, most is. Az azonban fontos, hogy Izrael volt az első ország, amely megvette a filmet, s nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Egy náci karaktert játszottam, akin érezni a társadalmi felelősség okozta súlyt. Azt kellene elérnünk, ami ma nagyon aktuális kérdés, hogy a konfliktusokat egyénileg, békében oldjuk meg, ne háborúzzunk – hangsúlyozta a színésznő – a filmet 60 ország vásárolta meg, s mutatta be eddig, a rendezői változat pedig Miskolcon látható először. A témával kapcsolatban a rendező hozzátette, hogy a filmnek nagyon komoly üzenete van, nem volt véletlen, hogy hét évig készült.
– Az üzenetem, hogy ne legyetek idióták, használjátok a fejeteket – jelentette ki a finn Timo Vuorensola, aki természetesen szólt a finn-magyar nyelv közti kapcsolatról is. Elárulta, hogy egy szót sem ért a tolmácsolásból, de amikor távolról hallja a magyar beszédet, akkor furcsán ismerősnek tűnik neki.
A sajtóbeszélgetésen természetesen szóba került a folytatás is. A rendező pedig bejelentette: a hír igaz, lesz Iron sky 2.
– A forgatás 2015-ben kezdődik, így várhatóan 2016-ban már megérkezik a mozikba az Iron sky 2. Az alapötlete, a „holdnácik” összeesküvés-elmélet marad, de lehozzuk a földre – tette hozzá.
A különleges, humoros, komoly üzenettel és gondolatokkal tűzdelt sci-fi világpremierjét Miskolcon, a CineFesten, pénteken este láthatja a közönség. A vetítést követően a szervezők közönségtalálkozót rendeznek, ahol a rendezőnek és színésznőnek minden érdeklődő felteheti kérdését.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.
A filmet több millióan nézték már meg a világon, a torrentezők egyik kedvence, s 60 ország vásárolta meg, s mutatta be. A rendezői változatot elsőként a miskolci közönség láthatja, pénteken este – a direktori verzió 20 perccel hosszabb annál, mint amit eddig láthattak a filmrajongók.
Az alkotók is megérkeztek, s délután a sajtó képviselőinek kérdéseire is készséggel válaszoltak – Timo Vuorensola rendező és Julia Dietze, aki Renate Richtert alakítja, az esti vetítést követően a közönséggel is találkozik majd.
A rendező elárulta, hogy 2004-ben, egy film forgatása közben szaunázással lazítottak, s ekkor támadt az ötlet, hogy készüljön egy film, ami arról szól, hogy a nácik a Hold sötét oldalán élnek.
– Az ötlet nem eredeti, hiszen nagyon híres összeesküvés-elmélet ez az elképzelés, hogy a nácik túlélték, s a Holdra mentek. Az internetről sok információt gyűjtöttünk ezzel kapcsolatban. Az életemben nagyon ritka volt ez az ötlet, mert amint felmerült a gondolat, máris láttam magam előtt a képi világot, a jeleneteket, s tudtam, kiket szeretnék látni a filmben. Juliaval is egyszerű volt. Amikor megjelent a meghallgatáson, egyből tudtam, hogy ő Renate – mondta Timo Vuorensola. A Renatet alakító Julia Dietze elmondta, kezdetben másképp látta szerepét, de egyszer egy felolvasópróbán, amit egy finn vidéki házban tartottak, Timo elhívta, s megkérdezte: hol van Julia a szerepből?
A színésznő kiemelte azt is, hogy nehéz volt számára a forgatás abból a szempontból, hogy több jelenetet Ausztráliában vettek fel, s mivel ő szerepe szerint a Holdról érkezett, nem barnulhatott le.
A film önmagában is érdekes, ám abból a szempontból is kivételes, hogy 1,5 millió eurót az internetező közönség finanszírozott. A rendező ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az emberek számára egy jó ötlet nagyon fontos, s ez a fajta „produceri” tevékenység, vagyis a közösségi finanszírozás nagyon jót tesz, mintegy hidegzuhanyként teszi rendbe a filmkészítés világát. – Van egy jelenet, amikor New York-ban futunk az utcán, többen érkeztek a közösségi finanszírozók közül, akik futottak velünk, s ezzel belekerültek a filmbe, de a plakátokat is közösen választottuk ki – tette hozzá Julia Dietze.
A torrent-jelenséggel kapcsolatban felmerült, hogy nem mérhető ugyan, hogy hányan töltötték le a filmet, de a rendező nem törődik a nézettségi adatokkal. Timo Vuorensola kiemelte, szeretné, ha minél többen széles vásznon, moziban néznék meg a filmet, hiszen oda készült, de amikor megjelent a film, akkor az IMDb-n 6. helyen állt.
– A finn filmek nem mindig népszerűek, de ez a helyezés meglepő és örömteli volt, s nemzetem alkotásai egyre népszerűbbek – tette hozzá a rendező.
A történet okán természetesen a holokauszt témája, az antiszemitizmus kérdése is szóba került. Ezzel kapcsolatban a rendező határozottan jelentette ki, szigorú határokat húztak.
– A nácikat kifigurázzuk. Azt, ahogyan öltözködnek, viselkednek, amilyenek, de az áldozatok kérdését tabutémaként kezeltük. Finn vagyok, ezért ez a kérdés nem nagyon érdekel, de volt egy német színésznőnk, aki segített abban, hogy hol húzzuk meg a határokat, s hogy azokat ne lépjük át – emelte ki. Julia Dietze hozzátette: ugyan nem az ő generációja az, amelyik elkövette azokat a bűnöket, de Németországban nemzeti szinten máig bennük van a bűntudat.
– Az antiszemitizmusnak még a gondolata sem merült fel bennünk. Erős bűntudatunk van nemzeti szinten, most is. Az azonban fontos, hogy Izrael volt az első ország, amely megvette a filmet, s nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. Egy náci karaktert játszottam, akin érezni a társadalmi felelősség okozta súlyt. Azt kellene elérnünk, ami ma nagyon aktuális kérdés, hogy a konfliktusokat egyénileg, békében oldjuk meg, ne háborúzzunk – hangsúlyozta a színésznő – a filmet 60 ország vásárolta meg, s mutatta be eddig, a rendezői változat pedig Miskolcon látható először. A témával kapcsolatban a rendező hozzátette, hogy a filmnek nagyon komoly üzenete van, nem volt véletlen, hogy hét évig készült.
– Az üzenetem, hogy ne legyetek idióták, használjátok a fejeteket – jelentette ki a finn Timo Vuorensola, aki természetesen szólt a finn-magyar nyelv közti kapcsolatról is. Elárulta, hogy egy szót sem ért a tolmácsolásból, de amikor távolról hallja a magyar beszédet, akkor furcsán ismerősnek tűnik neki.
A sajtóbeszélgetésen természetesen szóba került a folytatás is. A rendező pedig bejelentette: a hír igaz, lesz Iron sky 2.
– A forgatás 2015-ben kezdődik, így várhatóan 2016-ban már megérkezik a mozikba az Iron sky 2. Az alapötlete, a „holdnácik” összeesküvés-elmélet marad, de lehozzuk a földre – tette hozzá.
A különleges, humoros, komoly üzenettel és gondolatokkal tűzdelt sci-fi világpremierjét Miskolcon, a CineFesten, pénteken este láthatja a közönség. A vetítést követően a szervezők közönségtalálkozót rendeznek, ahol a rendezőnek és színésznőnek minden érdeklődő felteheti kérdését.
Kiss J.
Fotó: F. Kaderják Cs.