Eredménytelenül zárultak le kedden az MSZP és a Demokratikus Koalíció tárgyalásai, a DK önállóan készül a választásokra. Az MSZP bejelentette: befejezték a szövetségkötési tárgyalásokat.
Gyurcsány Ferenc – miután az MSZP és a DK vezetői egy órán át tárgyaltak a szocialista párt Jókai utcai székházában – elmondta: az MSZP által kínáltak (lásd külön listánkat) egy „mérsékelt” választási eredmény esetén kéttagú DK-frakció létrejöttét jelenthették volna a kétszáz fős a parlamentben.
Kifogásokat fogalmaztak meg nemcsak vele, hanem a DK többi vezetője, így Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Varju László ellen is, mondta, hozzátéve: azt is feltételül szabta volna az MSZP, hogy a DK nem képviselheti önállóan a politikáját azokban a kérdésekben, ahol az eltér a szocialistákétól és az Együtt-PM szövetségétől.
– Azokon a pontokon, ahol mi mást gondolunk Magyarországról, fogjuk be a szánkat. Ez egy nagyon nehéz teher lenne – fogalmazott.
Bírálta azt is, hogy a szocialisták egyoldalú vétójogot szerettek volna a DK jelöltjeivel kapcsolatban.
– Nem könnyen elfogadható (...), hogy úgy alkossunk közös listát, hogy nem képviselhetjük a politikánkat, vezetőink nem lehetnek rajta a listán, hogy a másik fél egyoldalú vétót kap. Ez olyan megalázó, alávetett helyzetet eredményezne, ami nem elfogadható – jelentette ki.
Kérdésre Gyurcsány Ferenc elmondta, biztos abban, hogy ha a DK önállóan indul a választáson, átjut az 5 százalékos küszöbön, és nemcsak közjogi, hanem politikai értelemben is működőképes, 6-8 tagú frakciója lesz.
A DK-nak a 106 választókerületből 80-ban van meg a jelöltje, de arra számítanak, hogy az összes körzetben el tudnak indulni – közölte. Hozzátette, tudja, hogy a külön indulás érdemben rontja az ellenzék választási esélyeit, de ez közös felelősség, ők pedig a megegyezésre törekedtek.
Az egyeztetés után az MSZP közleményben ismertette a szocialisták álláspontját (lásd külön listánkat). Annak indoklásaként, hogy a DK-s jelöltek személyéről előzetes egyeztetést akartak, azt írták: „a Demokratikus Koalíció politikusai 2011-ben távozásukkal az MSZP több helyi és megyei szervezetében máig ható konfliktust okoztak”.
Mesterházy Attila pártelnök kedden egy fórumon, baloldali szimpatizánsok előtt is beszélt a tárgyalásokról. Azt mondta, az MSZP Gyurcsány Ferenc megosztó személyisége miatt nem egyezett bele, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke a szocialisták támogatásával induljon a 2014-es választáson. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormányváltáshoz bizonytalan szavazókat is meg kell nyerni, a szocialisták pedig úgy ítélték meg, Gyurcsány Ferenc indulása távolítana ettől a céltól.
Közölte, nem kifogásolták, hogy a DK a második helyet kérte a listán, csak azt, hogy Gyurcsány Ferenc akarta betölteni. Emellett azt sem tartották elfogadhatónak, hogy ne legyen beleszólásuk abba, a DK kiket jelöl az egyéni körzetekben. Ezt azzal indokolta, hogy a Demokratikus Koalíció részben az MSZP-ből kivált politikusok pártja, és a szocialista aktivisták nem mindegyikükért dolgoznának jó szívvel.
Úgy fogalmazott: a DK társadalmi támogatottságához képest túlzó kéréseket, elvárásokat támasztott.
Ezzel ment a tárgyalásra a DK
– A jelölés során az arányos képviselet elvét vegyék alapul. A tárgyalások során alapul veendő kutatói konszenzus szerint az MSZP-nek mintegy 1,1-1,2 millió, a Demokratikus Koalíciónak 100-150 ezer szavazója van.
– Ez alapján 9 egyéni országgyűlési választási körzetet kap a DK, 66 az MSZP-é (a korábbi megállapodás alapján az MSZP-nek jutott 75-ből). A DK 9 körzetéből 3-3 legyen nyerésre esélyes, bizonytalan, illetve jobboldali.
– Közös lista az MSZP-vel.
– A lista első helye az MSZP-é, a második a DK-é.
– A DK-nak jutó legjobb helyet a listán a pártelnök tölti be.
– A lista minden nyolcadik helye a DK-é.
– A pártok a listás és egyéni képviselő-jelölt helyeket saját döntésük alapján töltik be.
Ezt ajánlotta az MSZP
– Négy választókerületet (mohácsi, marcali, keszthelyi, Budapest XII. kerülete).
– Két hely a listán az első 30-ban: egy a 2. és a 10., egy a 11. és a 30. hely között.
– A 2. hely lehet a DK-é, de nem lehet a pártelnöké.
– Gyurcsány Ferenc sem egyéniben, sem listán nem indulhat.
– A jelöltek személyéről előzetes egyeztetés kell.
Forrás: MTI
VÉLEMÉNYEK:
Simon Gábor, az MSZP miskolci elnöke
Én nem úgy fogalmaznék, hogy nem működünk együtt, hiszen az ország számos pontján, így Miskolcon is van példa arra, hogy az MSZP és a DK együttműködik – kezdte Simon Gábor. Ez a döntés kifejezetten az országgyűlési választásokról szólt és kifejezetten arról, hogy közös képviselőjelölteket állítsunk-e jövőre.
Mivel az érdekeink azonban közösek, ez pedig a jelenlegi kormány leváltása, ez mindenképpen jelent egyfajta együttműködést, de ezeket nem közös jelöltek indításával képzelte el a két szervezet. Nem tudtak megállapodni azokban a közös pontokban, mind tartalmi, mind személyes kérdésekben, amelyek nélkül elképzelhetetlen a közös jelöltállítás. Annak ellenére, hogy külön állítunk jelölteket, az együttműködés helyi szinten jelenleg is megvalósul, az MSZP és a DK egy frakcióban fejti ki tevékenységét.
Tompa Sándor, a DK miskolci elnöke
Az, hogy nem állítunk az MSZP-vel közös listát, csak egy folyamat egy állomása, nem az együttműködés végét jelenti. 1990-ben például Antall József egy olyan párttal kötött koalíciós megállapodást, akikkel egyébként még programszinten sem értettek egyet. Itt azért jobb a helyzet, a DK és az MSZP között programszinten egyetértés van, közösen dolgozunk számos ponton, tény, hogy külön jelölteket fogunk állítani, azonban még hosszú az idő áprilisig. Célunk azonban közös, ez pedig a jelenlegi – országos és később majd helyi – vezetés leváltása. Az együttműködés helyi szinten megvalósul közösen dolgozunk, egy frakcióban. Ha megnézzük az elmúlt két évet, szinte nagyítóval kell keresni olyan helyi kérdéseket, melyekben ne értettünk volna egyet.
Fazekas csaba, a Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet vezetője:
Az egyfordulós választási rendszer egyik legfontosabb következménye, hogy megnehezíti az azonos oldalakon belüli versengést. Az MSZP és az Együtt-2014 megállapodása már azt mutatta, hogy a demokratikus ellenzék pártjai mégis vállalják ennek a kockázatát. A teljesen önállóan induló DK ugyanazt a kormányváltásban érdekelt választói közönséget szólítja meg. Nagy kérdés a DK valódi támogatottsága, szerintem nagyobb, mint a felmérések sugallják, ráadásul a kormánnyal szembeni következetes, „kemény” ellenzékiség még akár növelheti is azt.
Az egyéni körzetekben a kormányváltó szavazatok megosztása bizonyosan a Fidesznek kedvez, ezért azt hiszem, hogy végül lesznek majd helyek, ahol ellenzékiek nem indulnak egymás ellen. A kormány intézkedéseire adandó válaszok fogják megmutatni, hogy a baloldalnak ebben a laza szerkezetben lesz-e lehetősége sikeres kampányra. Az egyes pártok önálló arculatának felmutatása akkor lehet mozgósító erejű, ha többet foglalkoznak a kormányváltással, mint egymással – a választók feltehetően „büntetik” majd a belterjes „veszekedést”.
Gyurcsány Ferenc – miután az MSZP és a DK vezetői egy órán át tárgyaltak a szocialista párt Jókai utcai székházában – elmondta: az MSZP által kínáltak (lásd külön listánkat) egy „mérsékelt” választási eredmény esetén kéttagú DK-frakció létrejöttét jelenthették volna a kétszáz fős a parlamentben.
Kifogásokat fogalmaztak meg nemcsak vele, hanem a DK többi vezetője, így Molnár Csaba, Vadai Ágnes és Varju László ellen is, mondta, hozzátéve: azt is feltételül szabta volna az MSZP, hogy a DK nem képviselheti önállóan a politikáját azokban a kérdésekben, ahol az eltér a szocialistákétól és az Együtt-PM szövetségétől.
– Azokon a pontokon, ahol mi mást gondolunk Magyarországról, fogjuk be a szánkat. Ez egy nagyon nehéz teher lenne – fogalmazott.
Bírálta azt is, hogy a szocialisták egyoldalú vétójogot szerettek volna a DK jelöltjeivel kapcsolatban.
– Nem könnyen elfogadható (...), hogy úgy alkossunk közös listát, hogy nem képviselhetjük a politikánkat, vezetőink nem lehetnek rajta a listán, hogy a másik fél egyoldalú vétót kap. Ez olyan megalázó, alávetett helyzetet eredményezne, ami nem elfogadható – jelentette ki.
Kérdésre Gyurcsány Ferenc elmondta, biztos abban, hogy ha a DK önállóan indul a választáson, átjut az 5 százalékos küszöbön, és nemcsak közjogi, hanem politikai értelemben is működőképes, 6-8 tagú frakciója lesz.
A DK-nak a 106 választókerületből 80-ban van meg a jelöltje, de arra számítanak, hogy az összes körzetben el tudnak indulni – közölte. Hozzátette, tudja, hogy a külön indulás érdemben rontja az ellenzék választási esélyeit, de ez közös felelősség, ők pedig a megegyezésre törekedtek.
Az egyeztetés után az MSZP közleményben ismertette a szocialisták álláspontját (lásd külön listánkat). Annak indoklásaként, hogy a DK-s jelöltek személyéről előzetes egyeztetést akartak, azt írták: „a Demokratikus Koalíció politikusai 2011-ben távozásukkal az MSZP több helyi és megyei szervezetében máig ható konfliktust okoztak”.
Mesterházy Attila pártelnök kedden egy fórumon, baloldali szimpatizánsok előtt is beszélt a tárgyalásokról. Azt mondta, az MSZP Gyurcsány Ferenc megosztó személyisége miatt nem egyezett bele, hogy a Demokratikus Koalíció elnöke a szocialisták támogatásával induljon a 2014-es választáson. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormányváltáshoz bizonytalan szavazókat is meg kell nyerni, a szocialisták pedig úgy ítélték meg, Gyurcsány Ferenc indulása távolítana ettől a céltól.
Közölte, nem kifogásolták, hogy a DK a második helyet kérte a listán, csak azt, hogy Gyurcsány Ferenc akarta betölteni. Emellett azt sem tartották elfogadhatónak, hogy ne legyen beleszólásuk abba, a DK kiket jelöl az egyéni körzetekben. Ezt azzal indokolta, hogy a Demokratikus Koalíció részben az MSZP-ből kivált politikusok pártja, és a szocialista aktivisták nem mindegyikükért dolgoznának jó szívvel.
Úgy fogalmazott: a DK társadalmi támogatottságához képest túlzó kéréseket, elvárásokat támasztott.
Ezzel ment a tárgyalásra a DK
– A jelölés során az arányos képviselet elvét vegyék alapul. A tárgyalások során alapul veendő kutatói konszenzus szerint az MSZP-nek mintegy 1,1-1,2 millió, a Demokratikus Koalíciónak 100-150 ezer szavazója van.
– Ez alapján 9 egyéni országgyűlési választási körzetet kap a DK, 66 az MSZP-é (a korábbi megállapodás alapján az MSZP-nek jutott 75-ből). A DK 9 körzetéből 3-3 legyen nyerésre esélyes, bizonytalan, illetve jobboldali.
– Közös lista az MSZP-vel.
– A lista első helye az MSZP-é, a második a DK-é.
– A DK-nak jutó legjobb helyet a listán a pártelnök tölti be.
– A lista minden nyolcadik helye a DK-é.
– A pártok a listás és egyéni képviselő-jelölt helyeket saját döntésük alapján töltik be.
Ezt ajánlotta az MSZP
– Négy választókerületet (mohácsi, marcali, keszthelyi, Budapest XII. kerülete).
– Két hely a listán az első 30-ban: egy a 2. és a 10., egy a 11. és a 30. hely között.
– A 2. hely lehet a DK-é, de nem lehet a pártelnöké.
– Gyurcsány Ferenc sem egyéniben, sem listán nem indulhat.
– A jelöltek személyéről előzetes egyeztetés kell.
Forrás: MTI
VÉLEMÉNYEK:
Simon Gábor, az MSZP miskolci elnökeÉn nem úgy fogalmaznék, hogy nem működünk együtt, hiszen az ország számos pontján, így Miskolcon is van példa arra, hogy az MSZP és a DK együttműködik – kezdte Simon Gábor. Ez a döntés kifejezetten az országgyűlési választásokról szólt és kifejezetten arról, hogy közös képviselőjelölteket állítsunk-e jövőre.
Mivel az érdekeink azonban közösek, ez pedig a jelenlegi kormány leváltása, ez mindenképpen jelent egyfajta együttműködést, de ezeket nem közös jelöltek indításával képzelte el a két szervezet. Nem tudtak megállapodni azokban a közös pontokban, mind tartalmi, mind személyes kérdésekben, amelyek nélkül elképzelhetetlen a közös jelöltállítás. Annak ellenére, hogy külön állítunk jelölteket, az együttműködés helyi szinten jelenleg is megvalósul, az MSZP és a DK egy frakcióban fejti ki tevékenységét.
Tompa Sándor, a DK miskolci elnöke Az, hogy nem állítunk az MSZP-vel közös listát, csak egy folyamat egy állomása, nem az együttműködés végét jelenti. 1990-ben például Antall József egy olyan párttal kötött koalíciós megállapodást, akikkel egyébként még programszinten sem értettek egyet. Itt azért jobb a helyzet, a DK és az MSZP között programszinten egyetértés van, közösen dolgozunk számos ponton, tény, hogy külön jelölteket fogunk állítani, azonban még hosszú az idő áprilisig. Célunk azonban közös, ez pedig a jelenlegi – országos és később majd helyi – vezetés leváltása. Az együttműködés helyi szinten megvalósul közösen dolgozunk, egy frakcióban. Ha megnézzük az elmúlt két évet, szinte nagyítóval kell keresni olyan helyi kérdéseket, melyekben ne értettünk volna egyet.
Fazekas csaba, a Miskolci Egyetem BTK Politikatudományi Intézet vezetője: Az egyfordulós választási rendszer egyik legfontosabb következménye, hogy megnehezíti az azonos oldalakon belüli versengést. Az MSZP és az Együtt-2014 megállapodása már azt mutatta, hogy a demokratikus ellenzék pártjai mégis vállalják ennek a kockázatát. A teljesen önállóan induló DK ugyanazt a kormányváltásban érdekelt választói közönséget szólítja meg. Nagy kérdés a DK valódi támogatottsága, szerintem nagyobb, mint a felmérések sugallják, ráadásul a kormánnyal szembeni következetes, „kemény” ellenzékiség még akár növelheti is azt.
Az egyéni körzetekben a kormányváltó szavazatok megosztása bizonyosan a Fidesznek kedvez, ezért azt hiszem, hogy végül lesznek majd helyek, ahol ellenzékiek nem indulnak egymás ellen. A kormány intézkedéseire adandó válaszok fogják megmutatni, hogy a baloldalnak ebben a laza szerkezetben lesz-e lehetősége sikeres kampányra. Az egyes pártok önálló arculatának felmutatása akkor lehet mozgósító erejű, ha többet foglalkoznak a kormányváltással, mint egymással – a választók feltehetően „büntetik” majd a belterjes „veszekedést”.