– Az okok összetettek. Közrejátszanak többek között az ökológiai–éghajlati tényezők, a népesség egyre fokozódó migrációja és koncentrációja, a zsúfolt nagyvárosok, a lakótelepek, az egészségügyi és oktatási intézmények színvonala, a higiénés minőség, a mentális állapot, a gazdasági lehetőségek, és a kártevők alkalmazkodó képessége – sorolta a tisztifőorvos.
Mint mondta, Miskolcon nincs különösen problémás városrész, azonban jellemzően magas arányú a csótányok és poloskák előfordulása a panelépületekben. Ez visszavezethető a lakók összetételére, szociális helyzetére és higiénés viszonyaira is.
Az egészségügyi kártevők kategóriájába beletartoznak a fertőző betegséget terjesztő rovarok, mint a csótány, a rágcsálók, és az egyéb állati kártevők. Hogy ne telepedjenek meg és szaporodjanak túl, majd tegyék beteggé a lakosságot, járványügyi rendelet határozza meg a védekezés módjait.
Ha illetékes szervként a B.–A.–Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve ilyen irányú panaszt kap, kivizsgálják, és indokolt esetben határozattal is kikényszeríthetik kártevőirtást, amit az ingatlan tulajdonosa vagy saját maga végez el, vagy szakvállalkozót bérel fel erre a célra. Ha a tulajdonos nem tesz eleget ezen kötelezettségének, eljárási bírság kiszabására van lehetőség, melynek legmagasabb összege természetes személy esetén 500 ezer, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 1 millió forint.
Mint megtudtuk, a fejtetvekkel kapcsolatban elsősorban az alapfokú oktatási intézményekből, pontosabban az odajáró gyerekek szüleitől kap bejelentéseket a hatóság. Ilyenkor az érintett létesítményben és a tanuló családjánál is rendszeresen végeznek vizsgálatokat, kezeléseket.
K. Cs.