– Miskolcon még nem adtál koncertet, milyen várakozásokkal tekintesz a mai koncert elé?
– Zenésztársaimtól, akik korábban jártak itt, több pozitívumot hallottam már Miskolcról, ha úgy vesszük, nem teljesen idegen városba érkeztünk a nemzetközi filmfesztivál alkalmával. Kíváncsian várom, hogy valóban annyira kultúrára éhes és abszolút nyitott közönség fogad-e, mint azt a zenésztársak mesélték – mondta a koncert előtt készült interjúban Polgár Odett, akinek nevéhez olyan dalok fűződnek, mint a Hanyatt, a Van az a pillanat, a Fantom, vagy a Ne engedj el. A fiatal magyar előadó, aki az idei, Jameson Cinefest 10. Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be először a miskolci közönségnek, nem csak zenéjében és dalszövegeiben pendít művészi húrokat: kedvenc filmje a Federico Fellini által rendezett 8 és 1/2.
– Ezzel szerintem elmondtam mindent – fűzte hozzá mosolyogva.
– A koncertek szempontjából hogy telt az idei fesztiválszezon?
– Nagyon jól éreztem magam az idei nyáron, hál’ Istennek rengeteg fesztiválon fellépett a zenekar, hálás vagyok érte, és persze rendkívül boldog – tekintett vissza a nyári fesztiválszezon pörgésére Odett. – A legemlékezetesebb talán a Volt fesztivál volt idén is, de ezzel egyébként minden évben így vagyok, több szempontból is a kedvenceim közé tartozik a soproni fesztivál. Egyrészt az ottani közönség, másrészt a város miatt, imádom Sopront. Emlékezetes marad ugyanakkor a Balaton Sound is, ahol egy külföldi előadó visszalépése miatt játszhattunk. Persze ott volt a Sziget is, nem panaszkodhatunk tehát, rengeteg fesztiválon adtunk – véleményem szerint jól sikerült – koncertet.
– Úgy tűnik, évről évre egyre sűrűbb lesz a program, ahogy ismertséged és elismertséged növekszik.
– Így van, folyamatosan nő a felkérések száma, de ez rengeteg összetevő miatt alakult így. A Hanyatt című dalommal lettem ismert, azóta valóban egyre több helyre hívnak. A vidéki fellépések tekintetében némiképp más a helyzet, de alapvetően nincs okom a panaszra. Fiatal vagyok, teszem a dolgom, ha koncertezni hívnak, megyek. Úgy gondolom, arra, amit eddig elértem, és ahány helyen, amennyi ember előtt játszottam, büszke lehetek, és az is vagyok.
– A Magyar Dal Napján is felléptél idén. Presser Gábor ötletgazda úgy fogalmazott, a saját értékeink megvilágításához szükség van az ilyen rendezvényekre. Te miben tudnád megfogalmazni a kezdeményezés fontosságát, és miben látod az erejét?
– Érdekes, mennyire különböző módon foghatjuk fel a Magyar Dal Napját. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy erre is figyel a kultúránk, de véleményem szerint nemcsak az számít magyar dalnak, amit magyarul éneklünk. Én magam például sokkal könnyebben tudok angolul szöveget írni, holott a magyar az anyanyelvem. Viszont csodálatos zeneszerzőkkel és szövegírókkal vagyok körülvéve, akik rengeteget tudnak nekem segíteni. Visszatérve a figyelmet a magyar dalokra felhívó Magyar Dal Napjára, remélem, a kezdeményezésnek van súlya, lesz ereje, és én igyekszem ebben részt venni.
– Magyar nyelvű dalokkal véleményed szerint mennyivel könnyebb, vagy éppen nehezebb érvényesülni a mai popzenei piacon? Mennyivel befogadóbb a magyar közönség, ha magyarul éneklő előadót hallgat?
– Mindenki számára ismert, hogy a popzene nyelve az angol, ezen a nyelven valahogy kevésbé megfogható „képeket” lehet festeni, én legalábbis így vagyok vele. Angolul könnyebben tudok írni, mint magyarul, de például az Eurovíziós válogatón részt vett dalom, a Ne engedj el szövegét magyarul írtam meg, Fátyol Kamilla segítségével. Énekdallamokat írok, inkább zeneszerzőnek érzem magam. Bevallom őszintén, magyarul nehéz, mert az emberek árgus szemekkel figyelik, hogy mit énekel az előadó, és ez számomra kicsit riasztó.
Preview Image
– Utolsó kérdés, mert látom, a zenekar már készül a hangolásra: a közeljövőre nézve milyen terveid vannak?
– Január végén megjelenik az új albumom, de előtte nagyon szeretnék egy karácsonyi dalt adni az országnak. Ez egy elég nagy volumenű dolog lesz. A következő hetekben egy új dalt is be szeretnénk mutatni, és egy ajándékot is adni mellé – tette hozzá sejtelmesen Odett.
Kujan I.
Fotó: Mocsári L.