Eszerint új, hároméves, a kamara által fejlesztett szakképzési kerettanterv szerint alakul az oktatás, amiben hangsúlyosabb szerepet kap a gyakorlati nevelés. Ennek megfelelően, a rendelkezésre álló időnek a 67 százalékát a gyakorlati képzés adja, míg az elméleti 33 százalékát teszi ki.
Erősödik az úgynevezett duális képzés, aminek részeként a gyakorlati oktatásban egyre nagyobb mértékben lesznek jelen a vállalatok.
A tanulószerződéseket is érintik a változások, ugyanis a Szakképzési Törvény 2011. évi módosítása szerint idén szeptember elsejétől már a 9. évfolyamon is megköthetőek a kontraktusok.
A tájékoztató külön kitér a duális képzésre, aminek célja gyakorlatorientáltabbá tenni a szakképzést. Az előnyök között felsorolja, hogy az iskola és a gyakorlati hely között szorosabb lesz az együttműködési kapcsolat, ami a képzés vége után megkönnyítheti a tanulók elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
Emellett egy, a szakmába vágó gyakorlati hely csökkentheti a lemorzsolódást az oktatási intézményből – ugyanakkor ez növelheti az iskola eredményességét is.
A képzési forma részeként már az első, 9. évfolyam tanulói gyakorlati képzésen vesznek részt egy iskolai vagy vállalati tanműhelyben. Később, miután sikeresen letették a szintvizsgát, a 10. és a 11. évfolyamon cégeknél vagy vállalatoknál, és tanulói szerződéssel folytatódik a gyakorlati oktatás.
A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy ez minél több vállalat bekapcsolódását követeli meg a képzési rendszerbe. A BOKIK feladata ezek feltérképezése, minősítése, illetve a vállalati tanműhelyek létrehozásának elősegítése.
Statisztikai adatok is színesítik a tájékoztatót: ezek szerint 2012-ben 52 szakképzéssel foglalkozó intézmény volt B-A-Z megyében, a várható tanulói létszám pedig 2017-ig előrevetítve csökkenő tendenciát mutat, és ha a becsült adatoknak megfelelően alakul, akkor 5265 fővel kevesebben fognak részt venni a szakképzésben.
A tanulószerződések száma 2008 és 2012 között nőtt, tavaly összesen 3635 diák írta alá a kontraktust. A gazdálkodó szervezetek és a képzőhelyek arányszáma ugyanebben az időszakban csökkenő tendenciát mutat, azonban a vizsgált időintervallumban hét szakképesítési területen nőtt kiemelkedően a tanulószerződések száma: autószerelő, élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász, kőműves, pincér, ruházati eladó, szakács.
Minden, a szakképzés fejlesztését érintő kérdésben 2012. október elsejétől kezdve a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB), egy konzultációs, javaslattevő, véleményező, és tanácsadó, hét fős testület az illetékes. A dokumentum röviden ismerteti a bizottságot, illetve statisztikai összegzését adja a 2014/15-ös tanévre vonatkozó javaslatainak.
A hiányszakmák, amik a gazdaság számára legfontosabb területeket érintő foglalkozások, kiemelt finanszírozásban részesülnek a tárgyi háttér megteremtése végett (2012-ben 54 pályázat nyert el közel 397 millió forint támogatást), míg az ezeket tanuló diákok szakiskolai ösztöndíjakat kapnak. Az intézkedések célja, hogy elősegítsék a szakmákban fennálló szakemberhiány pótlását. Többek között olyan mesterségek tartoznak ide, mint a gépi forgácsoló-, a hegesztő-, az ipari gépész-, az asztalos-, vagy a villanyszerelői képzés.
A megyei szakképzés helyzetét összefoglaló dokumentumot a BOKIK törekvései és felnőttképzésben vállalt feladata zárja. Eszerint céljuk a szakképzés presztízsének helyreállítása, a lemorzsolódás csökkentése, a versenyképes és eladható szaktudás biztosítása, illetve a gyakorlati helyeken oktatók továbbképzése, ami azért szükséges, mert 2015. január elsejétől csak a mestervizsgával rendelkezők tarthatnak tanórákat.
K. Cs.
Erősödik az úgynevezett duális képzés, aminek részeként a gyakorlati oktatásban egyre nagyobb mértékben lesznek jelen a vállalatok.
A tanulószerződéseket is érintik a változások, ugyanis a Szakképzési Törvény 2011. évi módosítása szerint idén szeptember elsejétől már a 9. évfolyamon is megköthetőek a kontraktusok.
A tájékoztató külön kitér a duális képzésre, aminek célja gyakorlatorientáltabbá tenni a szakképzést. Az előnyök között felsorolja, hogy az iskola és a gyakorlati hely között szorosabb lesz az együttműködési kapcsolat, ami a képzés vége után megkönnyítheti a tanulók elhelyezkedését a munkaerőpiacon.
Emellett egy, a szakmába vágó gyakorlati hely csökkentheti a lemorzsolódást az oktatási intézményből – ugyanakkor ez növelheti az iskola eredményességét is.
A képzési forma részeként már az első, 9. évfolyam tanulói gyakorlati képzésen vesznek részt egy iskolai vagy vállalati tanműhelyben. Később, miután sikeresen letették a szintvizsgát, a 10. és a 11. évfolyamon cégeknél vagy vállalatoknál, és tanulói szerződéssel folytatódik a gyakorlati oktatás.
A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy ez minél több vállalat bekapcsolódását követeli meg a képzési rendszerbe. A BOKIK feladata ezek feltérképezése, minősítése, illetve a vállalati tanműhelyek létrehozásának elősegítése.
Statisztikai adatok is színesítik a tájékoztatót: ezek szerint 2012-ben 52 szakképzéssel foglalkozó intézmény volt B-A-Z megyében, a várható tanulói létszám pedig 2017-ig előrevetítve csökkenő tendenciát mutat, és ha a becsült adatoknak megfelelően alakul, akkor 5265 fővel kevesebben fognak részt venni a szakképzésben.
A tanulószerződések száma 2008 és 2012 között nőtt, tavaly összesen 3635 diák írta alá a kontraktust. A gazdálkodó szervezetek és a képzőhelyek arányszáma ugyanebben az időszakban csökkenő tendenciát mutat, azonban a vizsgált időintervallumban hét szakképesítési területen nőtt kiemelkedően a tanulószerződések száma: autószerelő, élelmiszer- és vegyi áru eladó, fodrász, kőműves, pincér, ruházati eladó, szakács.
Minden, a szakképzés fejlesztését érintő kérdésben 2012. október elsejétől kezdve a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (MFKB), egy konzultációs, javaslattevő, véleményező, és tanácsadó, hét fős testület az illetékes. A dokumentum röviden ismerteti a bizottságot, illetve statisztikai összegzését adja a 2014/15-ös tanévre vonatkozó javaslatainak.
A hiányszakmák, amik a gazdaság számára legfontosabb területeket érintő foglalkozások, kiemelt finanszírozásban részesülnek a tárgyi háttér megteremtése végett (2012-ben 54 pályázat nyert el közel 397 millió forint támogatást), míg az ezeket tanuló diákok szakiskolai ösztöndíjakat kapnak. Az intézkedések célja, hogy elősegítsék a szakmákban fennálló szakemberhiány pótlását. Többek között olyan mesterségek tartoznak ide, mint a gépi forgácsoló-, a hegesztő-, az ipari gépész-, az asztalos-, vagy a villanyszerelői képzés.
A megyei szakképzés helyzetét összefoglaló dokumentumot a BOKIK törekvései és felnőttképzésben vállalt feladata zárja. Eszerint céljuk a szakképzés presztízsének helyreállítása, a lemorzsolódás csökkentése, a versenyképes és eladható szaktudás biztosítása, illetve a gyakorlati helyeken oktatók továbbképzése, ami azért szükséges, mert 2015. január elsejétől csak a mestervizsgával rendelkezők tarthatnak tanórákat.
K. Cs.