Erőnyerőként a második körben kapcsolódott be a Papp László Budapest Sportarénában rendezett világbajnokság 120 kilogrammos kötöttfogású viadalában, a vasárnapi zárószámban Deák Bárdos Mihály, a Diósgyőri Birkózó Club sportolója. A miskolci magabiztos győzelemmel nyitott a diósgyőri szurkolók biztatásával a háta mögött, a bolgár Miloslav Metodiev ellen már a negyedik percben kicsikarta ellenfele harmadik intését, így leléptetéssel nyert. 
A következő körben, a negyeddöntőben Ramon Antonio García ráijesztett a magyarokra, de Misi végül két vállra fektette a dominikait. A továbbiakban nem sikerült újabb sikert aratnia a DBC versenyzőjének, az elődöntőben az olimpiai ezüstérmes észt Heiki Nabi, a bronzmeccsen pedig a kazah Nurmahan Tinalijev győzte le, így az ötödik helyen zárt. Utóbbi egyébként elismerően nyilatkozott ellenfeléről a viadal után:
– Minden világverseny, minden meccs nehéz, de boldog vagyok, hogy bronzérmes lettem. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, hogy egy ilyen nagyszerű birkózó ellen küzdhettem, mint Deák Bárdos Mihály – mondta Tinalijev.
Nézzük, hogyan látta a világbajnokságot főszereplőnk, akit telefonon sikerült elérnie szerkesztőségünknek.
– Nem nagyon aludtam a mérkőzés után, próbáltam pihenni, de ilyenkor lejátszódnak az ember fejében az elmúlt napok eseményei. Amikor néztem a többiek szereplésért, azt a célt fogalmaztam meg magamban, hogy jó lenne éremért birkózni az utolsó napon. Ez hál’ Istennek sikerült, kedvező volt a sorsolásom. A döntőbe jutásért meg kellett volna vernem az észt versenyzőt, emiatt van hiányérzetem, de ellenfelem erősebb volt, mint egy hónapja. A második mérkőzés előtt figyelmeztetett Struhács György szövetségi kapitány, hogy ne vegyem félvállról a dominikait. Elkövettem azt a hibát, hogy gyorsan akartam befejezni a csatát a több pihenés reményében, de olyan mérkőzés kerekedett ki belőle, hogy rohannom kellett az eredmény után. Végül sikerült nyerni, így várhattam az elődöntőt – elevenítette fel a vb-t Deák Bárdos Mihály.
Deák Bárdos győzelme dominikai ellenfelével szemben
A diósgyőri szurkolók biztatásáról a DBC sportolója elmondta, csodálatos érzés volt magyar lenni a csarnokban.
– Hallom a biztatást, de próbálom kizárni, és az edzőmre figyelni, koncentrálni. Felemelő érzés volt persze. Maradt bennem hiányérzet, mert a sorsolás után a döntőbe jutást tűztem ki célul. Az, hogy érmet nem sikerült szerezni, annak is betudható, hogy nem vagyok már tinédzser, nehezebb a regenerálódás, kemény meccseket vívtam. Úgy érzem, kibirkóztam magamból a maximumot, az észt elleni összecsapás miatt van bennem hiányérzet – értékelt önkritikusan a sportember.
Az elveszített bronzmérkőzést követően elérzékenyülten nyilatkozott a televízió kamerái előtt a 120 kilós óriás.
– Ami a szívemen, az a számon. Amit érzek, azt a kívülálló is látja, így azt is, ahogy elérzékenyültem. Rengeteg kérdést kaptam a hogyan továbbról, de erre még nem tudok válaszolni. Fáradt is vagyok, rám fér a pihenés, mely arra is jó lesz, hogy döntsek további sorsomról. Nem akarok elhamarkodott döntést hozni, le kell tisztázódnia sok mindennek, ez egy hosszú folyamat lesz, és a lényeg, hogy a számomra legjobb döntést hozzam meg. November-december környékére szeretnék határozni jövőmről. Köszönöm szépen mindenkinek a szurkolást, hajrá, Miskolc, hajrá, Diósgyőr! – zárta a diósgyőri kedvenc.
J. I., S. P.
Fotó: Mocsári L., Illyés Tibor, amigeleken.hu