A Miskolci Városi Ügyészség 2009. november 30-án emelt vádat 11 miskolci férfi ellen felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, közlekedés biztonsága elleni bűntett, rongálás bűntette, közveszély okozás előkészületének bűntette miatt.
2009. március 15. napján Miskolc egyes, romák lakta területein, így a Muszkás oldal-Békeszálló részeken, ismeretlen személyek olyan hamis híreket terjesztettek, miszerint nemzeti-radikális csoportok érkeznek Miskolcra, hogy a romákat megtámadják.
A nyomozóhatóság szerint a hír hatására az ügyben érintett vádlottak közük két férfi a Miskolc, Muszkás oldalban található lakásán Molotov koktélokat kezdett gyártani. Boros palackokba motorbenzint töltöttek, ebbe rongydarabokat lógattak és faékkel bedugaszolták. 2009. március 15-ről 16-ra virradó éjszaka a 11 vádlott és több ismeretlen társuk összegyűltek az egyik vádlott, Muszkás oldalban található portáján, azzal a szándékkal, hogy az arra járó autókat megállítják és a benne ülőket bántalmazni fogják.
Éjjel 1 óra körül az úton haladt egy személygépkocsi, melyben három magyar személy ült. Két fiatal férfi és egy nő. A vádlottak kimentek az úttestre és elállták a lassan közeledő autó útját, majd a náluk lévő fa és vas botokkal, baseball ütőkkel, bozótvágó késekkel szabályszerűen megrohamozták és ütni kezdték az autót. Eközben egymást bíztatták „büdös magyarok, üssétek őket” felkiáltásokkal. Az autó üvegei betörtek, a bent ülők az üvegszilánkoktól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az autó vezetője az addig lassan haladó autót felgyorsította és a helyszínről elmenekültek. Közben értesítették a rendőrséget.
A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették a vádlottak. Lefoglalták a Molotov koktélokat az ütő, vágó eszközöket, melyek egyikén, egy 150 cm hosszú boton „Halál a magyarokra” felirat volt írva.
Az első fokon eljáró bíróság a 11 vádlottnak összesen 41 év börtönt osztott ki, a másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azonban több hibát is talált az eljárásban és visszaküldte első fokra. A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság, 2012. júliusában minden vádlott esetében fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de összesen 34 évre csökkentette annak mértékét. Ez ellen a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei. Így került az ügy újra másodfokra, melynek eljárása júniusban kezdődött el.
A bizonyítási eljárás során a középpontba került a 11. rendű vádlott vallomása, illetve annak visszavonása. Persze az eredeti, nyomozati szakaszban tett vallomás korábban is fontos volt az ügyben és kulcsszerepet adott a 11. rendű M. István Józsefnek. Õ volt az, aki a vádirat szerint a molotov koktélok gyártásában aktív szerepet vállalt, de ő vallotta azt a rendőrségi kihallgatása során, hogy az autót megtámadók az „üssétek a büdös magyarokat” kiáltással bíztatták egymást.
Ezt a vallomását azonban az első bírósági meghallgatása során már visszavonta, és azt állította kényszervallatás hatására nyilatkozta ezt korábban, az őt kihallgató rendőrök ugyanis megverték és nem úgy került be a kihallgatási jegyzőkönyvbe a vallomása, ahogy valójában mondta. A Pászti Attila vezette bírósági tanács ezért igyekezett ezt az állítást alaposan körüljárni, meghallgatták a két rendőrt, aki a kihallgatást vezette, illetve a fogda parancsnokát is, orvosi vizsgálatokkal próbálták alátámasztani a verés tényét. Mint Pászti Attila most a tárgyalás elején elmondta, semmi olyan körülményt nem találtak, amely a kényszervallatást alátámasztotta volna, így M. István József feljelentését elutasították.
Ezt a vádlott és védője egyelőre nem vette tudomásul, a jelenleg börtönbüntetését töltő férfi ugyanis állítása szerint nem kapta még kézhez a végzést, így érdemben nyilatkozni sem tudott ezzel kapcsolatban.
A szeptember 24-i tárgyalási napra megfogyatkozott a vádlottak száma, az 5. rendű B. Tibor Béla ugyanis néhány napja elhalálozott, így vele szemben megszűnt az eljárási folyamat.
A bizonyítási szakasz lezárulta után a perbeszédek következtek. Először az ügyészség képviselője beszélt, aki a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartja. A bíróságtól a korábbi ítéletek szigorítását kérte: az 1-4. és a 6-9. rendű vádlottak esetén jelentős megemelését kérte a főbüntetésnek, míg a 10. és 11. rendű vádlott esetén a felfüggesztett büntetés módosítását letöltendőre és mellékbüntetésként a közügyektől való eltiltást is.
A védőügyvédek a téves tényállás és jogi minősítés miatt kértek enyhítést, helyenként felmentést. Maximum a csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás megállapítását tartják valósnak, mivel a közösség elleni erőszak törvényei feltételei véleményük szerint hiányoznak. Az egyik védő párhuzamot vont a sajóbábonyi üggyel, míg másikuk a roma sorozatgyilkosságokra is felhívta a figyelmet, ezzel magyarázva, hogy miért voltak felfokozott állapotban a vádlottak. Mint mondta, ez kézzel fogható veszély volt, így érthető, hogy féltek és ez egyfajta védekezési reakciót váltott ki belőlük – ezért támadták meg az autót. Azt a védő is elismerte, hogy ez egy rossz védekezési reakció volt. Többük szerint sem igazolható a gyűlölet a vádlottak részéről a magyarok ellen, ezért sem állja meg a helyét a vád. Egyikük szerint szélsőségesek összefoglaló neve a gárdista, ezért használták ezt a kifejezést a támadáskor.
Az utolsó szó jogán az 1. rendű vádlott azt mondta megbánta a tettét, a 3. rendű állította, nem magyarellenes, magyar kollégái vannak a munkahelyén, akikkel jól kijön, megbánta, hogy „belekeveredett ebbe az egészbe”. A 8. rendű vádlott hangsúlyozta, hogy ő semmit nem csinált, nem dobta meg az autót sem, ezt „tiszta szívből mondja”.
Pászti Attila elnapolta a határozathozatalt, melyet várhatóan október 8-án történik meg.
H. I.
2009. március 15. napján Miskolc egyes, romák lakta területein, így a Muszkás oldal-Békeszálló részeken, ismeretlen személyek olyan hamis híreket terjesztettek, miszerint nemzeti-radikális csoportok érkeznek Miskolcra, hogy a romákat megtámadják.
A nyomozóhatóság szerint a hír hatására az ügyben érintett vádlottak közük két férfi a Miskolc, Muszkás oldalban található lakásán Molotov koktélokat kezdett gyártani. Boros palackokba motorbenzint töltöttek, ebbe rongydarabokat lógattak és faékkel bedugaszolták. 2009. március 15-ről 16-ra virradó éjszaka a 11 vádlott és több ismeretlen társuk összegyűltek az egyik vádlott, Muszkás oldalban található portáján, azzal a szándékkal, hogy az arra járó autókat megállítják és a benne ülőket bántalmazni fogják.
Éjjel 1 óra körül az úton haladt egy személygépkocsi, melyben három magyar személy ült. Két fiatal férfi és egy nő. A vádlottak kimentek az úttestre és elállták a lassan közeledő autó útját, majd a náluk lévő fa és vas botokkal, baseball ütőkkel, bozótvágó késekkel szabályszerűen megrohamozták és ütni kezdték az autót. Eközben egymást bíztatták „büdös magyarok, üssétek őket” felkiáltásokkal. Az autó üvegei betörtek, a bent ülők az üvegszilánkoktól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. Az autó vezetője az addig lassan haladó autót felgyorsította és a helyszínről elmenekültek. Közben értesítették a rendőrséget.
A helyszínre érkező rendőrök őrizetbe vették a vádlottak. Lefoglalták a Molotov koktélokat az ütő, vágó eszközöket, melyek egyikén, egy 150 cm hosszú boton „Halál a magyarokra” felirat volt írva.
Az első fokon eljáró bíróság a 11 vádlottnak összesen 41 év börtönt osztott ki, a másodfokú, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság azonban több hibát is talált az eljárásban és visszaküldte első fokra. A megismételt elsőfokú eljárásban a bíróság, 2012. júliusában minden vádlott esetében fenntartotta a letöltendő szabadságvesztést, de összesen 34 évre csökkentette annak mértékét. Ez ellen a döntés ellen fellebbezést nyújtottak be a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédei. Így került az ügy újra másodfokra, melynek eljárása júniusban kezdődött el.
A bizonyítási eljárás során a középpontba került a 11. rendű vádlott vallomása, illetve annak visszavonása. Persze az eredeti, nyomozati szakaszban tett vallomás korábban is fontos volt az ügyben és kulcsszerepet adott a 11. rendű M. István Józsefnek. Õ volt az, aki a vádirat szerint a molotov koktélok gyártásában aktív szerepet vállalt, de ő vallotta azt a rendőrségi kihallgatása során, hogy az autót megtámadók az „üssétek a büdös magyarokat” kiáltással bíztatták egymást.
Ezt a vallomását azonban az első bírósági meghallgatása során már visszavonta, és azt állította kényszervallatás hatására nyilatkozta ezt korábban, az őt kihallgató rendőrök ugyanis megverték és nem úgy került be a kihallgatási jegyzőkönyvbe a vallomása, ahogy valójában mondta. A Pászti Attila vezette bírósági tanács ezért igyekezett ezt az állítást alaposan körüljárni, meghallgatták a két rendőrt, aki a kihallgatást vezette, illetve a fogda parancsnokát is, orvosi vizsgálatokkal próbálták alátámasztani a verés tényét. Mint Pászti Attila most a tárgyalás elején elmondta, semmi olyan körülményt nem találtak, amely a kényszervallatást alátámasztotta volna, így M. István József feljelentését elutasították.
Ezt a vádlott és védője egyelőre nem vette tudomásul, a jelenleg börtönbüntetését töltő férfi ugyanis állítása szerint nem kapta még kézhez a végzést, így érdemben nyilatkozni sem tudott ezzel kapcsolatban.
A szeptember 24-i tárgyalási napra megfogyatkozott a vádlottak száma, az 5. rendű B. Tibor Béla ugyanis néhány napja elhalálozott, így vele szemben megszűnt az eljárási folyamat.
A bizonyítási szakasz lezárulta után a perbeszédek következtek. Először az ügyészség képviselője beszélt, aki a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartja. A bíróságtól a korábbi ítéletek szigorítását kérte: az 1-4. és a 6-9. rendű vádlottak esetén jelentős megemelését kérte a főbüntetésnek, míg a 10. és 11. rendű vádlott esetén a felfüggesztett büntetés módosítását letöltendőre és mellékbüntetésként a közügyektől való eltiltást is.
A védőügyvédek a téves tényállás és jogi minősítés miatt kértek enyhítést, helyenként felmentést. Maximum a csoportosan elkövetett garázdaság és rongálás megállapítását tartják valósnak, mivel a közösség elleni erőszak törvényei feltételei véleményük szerint hiányoznak. Az egyik védő párhuzamot vont a sajóbábonyi üggyel, míg másikuk a roma sorozatgyilkosságokra is felhívta a figyelmet, ezzel magyarázva, hogy miért voltak felfokozott állapotban a vádlottak. Mint mondta, ez kézzel fogható veszély volt, így érthető, hogy féltek és ez egyfajta védekezési reakciót váltott ki belőlük – ezért támadták meg az autót. Azt a védő is elismerte, hogy ez egy rossz védekezési reakció volt. Többük szerint sem igazolható a gyűlölet a vádlottak részéről a magyarok ellen, ezért sem állja meg a helyét a vád. Egyikük szerint szélsőségesek összefoglaló neve a gárdista, ezért használták ezt a kifejezést a támadáskor.
Az utolsó szó jogán az 1. rendű vádlott azt mondta megbánta a tettét, a 3. rendű állította, nem magyarellenes, magyar kollégái vannak a munkahelyén, akikkel jól kijön, megbánta, hogy „belekeveredett ebbe az egészbe”. A 8. rendű vádlott hangsúlyozta, hogy ő semmit nem csinált, nem dobta meg az autót sem, ezt „tiszta szívből mondja”.
Pászti Attila elnapolta a határozathozatalt, melyet várhatóan október 8-án történik meg.
H. I.